Wiener György: Így csalhat a Fidesz októberben!

tisztességtelenül és/vagy jogszabályellenesen befolyásolják a küszöbön álló önkormányzati választások eredményét, a leggyakrabban ráadásul a lebukás komoly veszélye nélkül. Wiener György, a politikatudomány kandidátusa az „egyszerű” esetektől a bonyolultabbakig számos lehetőségről beszélt portálunknak, példákkal is illusztrálva szavait.

Hódmezővásárhelyen – mint arról Hírklikk elsőként beszámolt – a májusi európai parlamenti választások óta rejtélyes módon 1161-gyel gyarapodott a választói jegyzékbe felvett választópolgárok számra, mégpedig választókörönként egyenletes eloszlásban. Márki-Zay Péter portálunknak elmondta:

„a vizsgálat arra derített fényt, hogy a 36 ezer választási joggal bíró Hódmezővásárhelyen újonnan jelentkezett 1161 választó között hatvan-hetven olyan ember van, aki ténylegesen az elmúlt időszakban jelentkezett be a városba”,

a többi durván ezer ember „csak” nem volt jogosult szavazni az Európai Parlamenti választásokon. És mint a Nemzeti Választási Iroda honlapján olvashatjuk:

„az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán valamint a helyi népszavazáson választójoggal rendelkezik minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgár, továbbá aktív választójoga van a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyeknek is”.

Azaz fennáll a gyanú, hogy a már korábban is tapasztalt szavazóbetelepítés történik Hódmezővásárhelyen.
Tartózkodási hely létesítése

Egyetért ezzel Wiener György, a szocialista párt választmányának elnök-helyettese, aki portálunk felvetésére úgy fogalmazott:

„ismert technika, hogy tartózkodási helyet létesítenek olyan személyek számára, akikről tudják, hogy a kormánypártok támogatói”.

Ennél azonban vannak sokkal egyszerűbb – hogy ne mondjuk, primitívebb módszerek, lehetőségek is a visszaélésre. Wiener szerint a legegyszerűbb eset, amikor az ellenzéki pártoknak nincs minimum egy küldöttjük a helyi egyéni választási bizottságba, illetve a szavazatszámláló bizottságba. „Ilyen esetekben ugyanis nincs kontroll, és az eredmény megállapítása sokféleképpen eltérhet a tényleges helyzettől”. Az ilyen csalást ráadásul utóbb nem lehet bizonyítani, azt ugyanis nem lehet tudni, hogy azért szerepelt-e az átlagosnál gyengébben az adott körzetben az ellenzék jelöltje, mert csaltak, vagy azért, mert gyengébb jelölt volt.

Láncszavazás

Egy másik – nehezen tetten érhető, de gyaníthatóan gyakran alkalmazott – csalás, ami „minden választáson felmerül, az a 2000-ben Vásárhelyen kialakított láncszavazás” – mondja Wiener. A szavazók egy csoportjára nyomást gyakorolnak s ily módon ráveszik a szavazókat arra, hogy részt vegyenek ebben – tette hozzá. Általában autóval, csoportosan szállítják az ebben részt vevő szavazókat, akik közül az első bemegy, a zsebében elrejtve kihozza az üres szavazólapot, amit átad – ezt kint megfelelően beikszelik, s odaadják a második szavazónak, aki ezt dobja majd az urnába, s ugyanúgy a zsebébe rejtve, kihozza a felvett üres lapot – s ez így megy végig a láncon.

Kényszerítés, zsarolás, nyomásgyakorlás

A nyomásgyakorlás megvan, csak éppen a módszer más, amikor a közmunkásoknak, a segélyen élőknek azt parancsolják meg azok, akiktől munkájuk, jövedelmük függ, hogy a szavazófülkében a mobiltelefonjukkal fényképezzék le a kitöltött szavazólapot, azaz bizonyítsák, hogy arra ikszeltek, akire megmondták, hogy voksoljanak – említ egy további technikát Wiener.

Az is előfordul – teszi hozzá –, hogy a közmunkást, segélyen lévőt, azaz a helyi vezetőtől függő választópolgárt egyenként bekíséri az egyik bizottsági tag – ilyen persze csak ott fordulhat elő, ahol nincs ellenzéki delegált a körzetben, a szavazatszámlálók között.

Gyanítható, hogy előfordul olyan is, amikor nem bélyegzik le a szavazólapot – ezzel érvénytelenné téve azt. Wiener egy példát is említ: 2002-ben éppen a Fidesz vádaskodott azzal, hogy a kokárdát viselő szavazók szavazólapját nem pecsételték le, s ezt azzal igyekezett bizonyítani, hogy abszolút számban több volt a bélyegző nélküli szavazólap, mint korábban – ez ugyan igaz volt, csak arról felejtettek el említést tenni, hogy a részvétel is sokkal magasabb volt, így azután arányaiban kevesebb ilyen eset fordult elő, mint bármikor korábban.

Körzetek átszabása

Wiener ezúttal nem beszélt egy másik, a fentiektől annyiban jócskán eltérő módszerről, amelyhez egyébként jóval komolyabb előkészületek szükségesek: ez pedig nem más, mint az egyéni körzetek átszabása. Korábban ezzel kapcsolatban portálunknak kifejtette, hogy az októberi önkormányzati választások előtt több egyéni körzetet is átrajzolt a Fidesz.

„A Fidesz évek óta él és visszaél a körzetek újrarajzolását lehetővé tévő jogszabályokkal, ami nem más, mint a választás politológiában és szociológiában jól ismert választókerület-manipuláció, eredeti nevén gerrymandering”

– szögezte le.

Budapest VII. és XXI. kerületében, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Kecskeméten és Komlón változtattak az októberi választásokat megelőzően az új önkormányzati egyéni körzetek határain. Azt, hogy milyen célból, jól példázza a miskolci körzetek átszabása: addig-addig szabogatták, mígnem a végére sikerült megszűntetni azt a körzetet, ahol eddig a Fidesz mindig vereséget szenvedett.

Ezzel sokat lehet markolni, a szakértő szerint ugyanis

„a Fidesz az azóta általa újraszabott választási térképpel megnyerte volna mind a 2002-es, mind pedig a 2006-os országgyűlési választást”.

Kapcsolódó cikkek

Nyílt levél: Összefogásra szólít fel 26 közismert, köztiszteletben álló értelmiségi!

Rubóczki Tamás

Orbán álruhában VIDEÓ

O.L.K.T.

Szabó Tímea a Párbeszéd frakcióvezetője is Áderhez tart!

Rubóczki Tamás

Hozzászólok