Vásárhelyi Mária: “Hullarablók!”

Tényleg hullarablók! Most olvasom Rajk Judit nyílt levelét, amelyből kiderül, hogy levelet kapott Schmidt Máriától, a rendszerváltás 30. évfordulójának méltó megünneplésére kinevezett kormánybiztostól, hogy néhány hete elhunyt férje, Rajk László, mint a

„rendszerváltoztatásban aktív és meghatározó szerepet vállaló közéleti személy, azon kiválogatottak, szűk körébe tartozik, akik kiállásukkal, áldozatvállalásukkal járultak hozzá közös identitásunknak legnemesebb hagyományainak erősítéséhez”, és ezért arcmását egy a Magyar Posta által kibocsátott bélyegen kívánja a magyar állam megörökíteni.” Erről pedig a kizárólag NER kompatibilis bizottság (Kövér, Rogán, Boross Péter, Szijjártó és társaik) tagjai döntöttek, akik örömmel (sic!) és hatalmas megtiszteltetésként élték meg döntésüket”.

Túl azon, hogy mindaz, amit a NER képvisel a meggyalázása Laci gondolkodásának, életfilozófiájának, életművének, az elmúlt 9 évben bőven lett volna alkalma Schmidt Máriának és bandájának, hogy nagyrabecsülését kifejezze. Ehelyett Lacinak végig kellett asszisztálnia azt a megalázó és aljas tortúrát, amit Veszprém fideszes polgármestere és a kormánypárti képviselőtestület rótt rá.

A pályázaton elnyert, általa tervezett, és a városban felállított 56-os emlékművét, az önkormányzat, amint átvette a hatalmat lebontatta és a szeméttelepre szállíttatta.

Lehet-e ennél jobban megalázni egy művészt? És Rajk László az elmúlt 9 évben nem hallhatott mást, mint az általa képviselt legfontosabb értékek és eszmék gyalázást, és tanúja lehetett annak, hogy Schmidt Mária útmutatásának megfelelően, hogyan próbálják őt és társait kiradírozni a rendszerváltás történetéből, hogyan hazudják el a demokratikus ellenzék létét és tevékenységét, és hogyan gyalázzák pártját, az SZDSZ-t.

Ugyanezt csinálták Petri Györggyel, aki az első Fidesz kormány idején halt meg, és akinek a temetésére egy szál virágot sem küldött az akkori kormány, és a kormánypárti sajtóban meg sem említették a nevét.

Valójában hasonló történet volt Kertész Imréé is, akit évtizeden keresztül csak Imre Kertészként, hazaárulóként, nemzetgyalázóként emlegetett a fideszes sajtó, majd amikor, a már nagybeteg írót – ugyancsak Schmidt szívós erőszakoskodásával – sikerült magukhoz édesgetni, akkor múzeumot állíttattak neki, néhány napja pedig felavatták a síremlékét úgy, hogy az író valódi barátai közül senkit nem értesítettek erről.

És ha szegény Solt Ottilia vagy Krassó György tudná, hogy ez a kormány kívánja arcképüket emlékbélyegre tenni, akkor valószínűleg rájuk robbantanák a bélyegnyomdát.

Ezek az emberek egész életükben az ellen küzdöttek, amit Orbán Viktor és Schmidt Mária rendszere megtestesít.

Vállalták a nélkülözést, az üldöztetést, a kitaszítottságot azért, hogy Magyarország demokratikus, szabad, független ország legyen. Amit ez a kormány tesz velük, az az emlékük meggyalázása, ami ellen már védekezni sem tudnak. Esküszöm, ennél a halottgyalázásnál, még az is jobb, ha üldöznek valakit – azt legalább büszkén, emelt fővel lehet elviselni.

Szerző.: Vásárhelyi Mária

Kapcsolódó cikkek

Ha már a diákokkal nem, legalább a valósággal szembe kellene nézni

O.L.K.T.

Magyarország rossz útra tévedt.

O.L.K.T.

Kéri László: Az Orbán által hangoztatott képtelenségekre csakis az általuk agymosott bírkák a vevők!

Rubóczki Tamás