Valaki elmagyarázná nekem, hogy milyen kormányról beszélünk?

A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb pontokra összpontosítva.

I. A Magyar Köztársaság a törvényes magyar állam

1. Létre akartak hozni egy új államot a „Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentummal
„Magyarország” névvel.
2. Belefoglalták az Alaptörvénybe, hogy jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulatot
hajtanak végre (Magyar Közlöny, 2011. évi 166. szám), tehát deklarálták, hogy ez az új állam nem
jogfolytonos a Magyar Köztársasággal (nem jogutódja!), és nem deklaráltak jogfolytonosságot
egyetlen korábbi magyar állammal sem (nem magyar, tehát idegen állam!).
3. A 2. pontból az következik, hogy ez az új, „Magyarország” nevű állam nem jogutódja a Magyar
Köztársaságnak, ezért azt nem szüntetheti meg, területét és állampolgárait, és semmilyen javait
nem „örökölheti”, nem tekintheti sajátjának. Vagyis a törvényes magyar állam továbbra is a Magyar
Köztársaság, megőrizve területét, állampolgárait, és mindent, ami korábban is hozzá tartozott.
4. Ha az új állam nem jogutód, akkor ez az új, nem jogutód állam nem lehet tagja az ENSZ-nek, az
Európai Uniónak, a NATO-nak és minden más szervezetnek. Ezeknek továbbra is a Magyar
Köztársaság a tagja.
5. Mivel a 3. alapján az új állam, lévén nem jogutód, a Magyar Köztársaság választott testületeit
sem „örökölheti”, azok nem lehetnek ennek az új államnak a megfelelő testületei, ugyanakkor
ebben új államban 2012-ben senki sem választott országgyűlést, kormányt, köztársasági elnököt,
alkotmánybíróságot, és így tovább, ezért ebben az új államban 2012. január 1-én nem volt
semmilyen választott testület.
6. A Magyar Köztársaság országgyűlése 2012. január 1-jén nem lehet ennek az új államnak az
országgyűlése, mivel a képviselőket a Magyar Köztársaság országgyűlésébe választották meg, míg
ebben az új államban nem választotta meg senki.
7. A Magyar Köztársaság Kormánya 2012. január 1-jén nem lehet ennek az új államnak a
kormánya, mivel a tagjait a Magyar Köztársaság Kormányába választották meg, míg ebben az új
államban nem választotta meg senki.
8. A Magyar Köztársaság köztársasági elnöke 2012. január 1-jén nem lehet ennek az új államnak a
köztársasági elnöke, mert őt a Magyar Köztársaság köztársasági elnökének választották meg, míg
ebben az új államban nem választotta meg senki.
9. Ugyanez vonatkozik minden más választott tisztségre, a polgármesterig, és az önkormányzati
képviselőkig bezárólag, és ugyanez vonatkozik minden hivatalra is!
10. Tehát kijelenthető, hogy ebben az új, „Magyarország” fedőnéven létrehozott idegen államban
nincs legitim és legális jogalkotó, továbbá terület és állampolgár hiányában semmilyen
jogszabálynak nincs hatálya, vagyis ebben az államban nincs létező jogszabály. Ennek megfelelően
az Alaptörvény, bár ennek az államnak az alapító okirata, terület hiányában ugyancsak nincs
hatályban, tehát mint jogszabály nem is létezik.
1/4
11. Az előbbiek alapján kijelenthető, hogy ebben az új államban és/vagy annak nevében senki sem
gyakorolhat törvényesen közhatalmat.
12. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy ha egy új államnak nincs területe (lásd 3. pont), akkor az az
új állam létre sem jött, vagyis ez a „Magyarország” fedőnévvel, az Alkotmány elleni puccsal
létrehozni szándékozott idegen magánállam nem is létezik.
13. Ha egy (nem is létező) idegen államot ennek ellenére fizikailag működtetnek egy szuverén
állam intézményrendszerét használva, akkor ennek a közjogi minősítése idegen megszállás.
Az eddigiek feltételezték, hogy az Alaptörvény érvényes, csak a vele létrehozni kívánt állam nem
jött létre, annak a fentiekben leírt minden következményével együtt. Csakhogy az Alaptörvény nem
érvényes, és még látszólagos hatályban sincsen.

II. Miért érvénytelen az Alaptörvény?

A felsorolt okok mindegyike önállóan is elegendő az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének
megállapításához, de az Alaptörvény esetében valamennyi ok egyszerre fennáll, vagyis az
érvényesség bizonyításához minden egyes érvénytelenségi okot kivétel nélkül cáfolni kell.
1. Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikke értelmében a
dokumentumot aláíró államokban minden népnek joga van az önrendelkezésre, amelynek
keretében szabadon meghatározhatja a társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedését. Mivel
ezek meghatározása alkotmányozási feladat, így ezt a dokumentumot aláíró államokban az
alkotmányozó hatalom a nép. Az aláíró államokat a dokumentum kötelezi, hogy ezt a jogrendjükbe
integrálják, így került be 1989-ben az ideiglenes Alkotmányba. Tehát a nemzetközi jog alapján a nép
az alkotmányozó hatalom, vagyis a nép kihagyásával alkotott alkotmány (vagy alaptörvény)
érvénytelen. (JA 1.1 – 2. oldal)
2. Az országgyűlésnek nem volt joga új alaptörvényt alkotni (ezért illegitim), mivel az Alkotmány
értelmében minden hatalom a népé (lásd 1.), és azok a jogkörök, amelyeket a nép a választott
képviselőkön keresztül gyakorol, az Alkotmány 19. § (3) – ban vannak felsorolva. Ami ott nincs
felsorolva, ahhoz az országgyűlésnek nincs joga. Márpedig sem az új alkotmány elfogadása, sem a
meglévő Alkotmány módosítása nincs felsorolva a jogkörök között, így ezeket a nép a „minden
hatalmának” részeként közvetlenül gyakorolja. Vagyis az Alaptörvény illegitim, mert jogi
felhatalmazás nélkül fogadták el. Társadalmi, politikai felhatalmazásuk sem volt, de az most nem
vizsgálatunk tárgya. (JA 1.2 – 2. oldal, 1.3 – 4. oldal)
3. Az Alaptörvény sokféle módon tételes jogba ütközik, így a létrehozása illegális, ezek a
következők.
3.1. Hamis az elfogadásának a jogalapja (Alkotmány 19. § (3) a), mert az nem engedi meg egy
„Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentum elfogadását. (JA 2.1 – 6. oldal)
3.2. Az országgyűlés az Alaptörvényben saját magát jogalap nélkül működő, jogi felhatalmazással
nem rendelkező testületnek nyilvánítja azzal, hogy érvénytelennek nyilvánítja azt a jogszabályt
(1949. évi XX. törvényt), amely a működésük jogalapját képezi, ezáltal lényegében kijelenti, hogy
nincs joga törvényeket alkotni, így alaptörvényt sem. Az országgyűlésnek a szavazás után azonnal
fel kellett volna oszlatnia saját magát, és kinyilvánítani minden általa alkotott jogi dokumentum
semmisségét. (JA 2.4 – 8. oldal) ***
2/4
3.3. Az Alaptörvény érvénytelennek nyilvánítja saját magát azzal, hogy érvénytelennek
nyilvánítja azt a jogszabályt (1949. évi XX. törvény), amelynek paragrafusára (19. § (3) a) hivatkozik,
hogy elfogadták. Érvénytelen jogra érvényes jog nem alapítható. (JA 2.4 – 8. oldal)
3.4. Az Alaptörvény magát szerződésnek nevezi, mégpedig a múlt, a jelen, és a jövő magyarjai
között („Nemzeti Hitvallás”). Az Alaptörvény szövege hangsúlyozza, a tartalmát a Nemzeti
Hitvallással együttesen kell értelmezni, tehát nem minősíthető csak ünnepélyes bevezetőnek,
hanem a létrehozandó jogszabály szerves részének kell tekinteni.
Ennek értelmében az Alaptörvény, mint szerződés érvénytelen, mivel nem meghatározható a
szerződő felek köre, a szerződő felek nem fejezték ki kölcsönös és egybehangzó akaratukat, ami a
szerződés érvényességének alapfeltétele. Annyira nem, hogy nem is tudtak róla, hogy az ő
nevükben szerződést kötöttek szinte titokban 2011. december 30-án, amikor már senkinek nem
volt lehetősége még tiltakozni sem. Tehát az Alaptörvény, mint szerződés is érvénytelen, ezért
semmis, az eredeti állapotot vissza kell állítani! (JA 2.5 – 9. oldal)
3.5. De ha mindezek az érvénytelenségi okok nem állnának fenn, akkor még érvénytelen lenne
azért is, mert a szövegben akkor hajtottak végre lényeges változtatás, amikor erre már nem volt
törvényes lehetőség. (JA 2.2.2.1 – 7. oldal)
3.6. Alkotmányellenesség: az ideiglenes Alkotmány egyben alaptörvény is, vagyis az Alaptörvény
alaptörvényként alkotmányellenes. (JA 2.3 – 7. oldal)

III. Az érvénytelenség következményei – miért van alkotmányos válság?

1. Az Alaptörvény érvénytelen, ezért joghatás kiváltására nem alkalmas. A joghatás hiányának
következtében a vele „Magyarország” néven létrehozni szándékozott új állam nem jött létre, ilyen
állam nincs. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Alaptörvény nem tudott hol hatályba lépni, ezért nincs
hatályban, vagyis mint jogszabály nem is létezik.
2. A törvényes magyar állam a Magyar Köztársaság, a hatályos jogrend pedig a 2011. december
31-én hatályos jogszabályok összessége az érvénytelen Alaptörvény, és más érvénytelen jogi
dokumentumokra való hivatkozás nélkül.
3. Alkotmányos válság van, mert az állami gépezet (hivatalok, rendőrség) a hatályos jogszabályok
(alkotmányos rend) helyett a megszálló szervezet rendelkezéseit alkalmazza és az alkalmazását
kényszeríti a magyar állampolgárokra. Ez azért van, mert a hatóságok a megszállók által bitorolt
Magyar Közlönyben megjelenő rendelkezéseket a magyar állam jogszabályainak hiszik, és eszerint
működnek, és ennek betartását kényszerítik ki.
4. Azoknak az állami szerveknek, akiknek az Alkotmány alkotmányvédelmi kötelességet ír elő
(ügyészségek, bíróságok, rendőrség), kötelesek értelmezni a közjogi helyzetet, és a fenti
hatályossági és érvényességi kérdéseket.
Ennek keretében tudniuk kell, hogy a Magyar Közlöny már nem a magyar állam hivatalos lapjaként
jelenik meg, hanem egy államnak nem minősülő magánszervezet „hivatalos” lapjaként (2012.
január 1. előtt „a Magyar Köztársaság hivatalos lapja”, míg utána „Magyarország hivatalos lapja”).
Tehát ránézésre is látszik, hogy a rendelkezések nincsenek kihirdetve a magyar államban, ennek
megfelelően még látszólag sincsenek hatályban.
3/4
5. Megállapítható, hogy minden állami hivatal, amely a magyar államban létezett, jelenleg nem a
magyar állam hivatalaként, hanem a megszálló magánszervezet végrehajtó szerveként
törvénytelenül működik, törvénytelenül gyakorol közhatalmat, joghatósága nincs. Minden hivatal,
különösen erre irányuló felszólítás esetén, köteles vizsgálni a joghatóságát a Ket. 22. § alapján, így
bármikor visszaállhatnak a törvényes működésre.
6. Megállapítható, hogy minden olyan szervezet, intézmény, amelyet az érvénytelen, és hatályban
nem is lévő (jogszabályként nem is létező) rendelkezések alapján hoztak létre (pl. Kúria,
Törvényszék, NVSZ, AVH, önkormányzati rendészet, stb) jogilag nem létező szervezetek, semmilyen
működési joguk nincs. Ezek a szervezetek nem tudnak törvényesen működni, fel kell őket oszlatni.
7. A törvényes magyar államban 2012. január 1. után már nem volt választás, a megtartott
választások egy magánszervezet döntéshozó testületét határozták meg, de a jogi helyzet az, hogy
miután levezettem fentebb, hogy a fiktív (nem is létező) államban nem volt törvényes jogalkotó
2012 után, így a „választási törvény” a fiktív államban sem érvényes, tehát a „választások” még a
fiktív államban sem voltak érvényesek.

Konklúzió: a magukat köztársasági elnöknek, kormánynak, országgyűlésnek nevező testületek
csupán a megszálló magánszervezet testületei, nem a magyar állam megválasztott testületei.
Orbán ebben a kérdésben nem hazudik, ő sohasem mondja a szervezetét „magyar kormánynak”,
mindig „Magyarország Kormányának”, hiszen ő tudja a legjobban, hogy mi a különbség.
JA = Jogi állásfoglalás a „Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentum közjogi érvénytelensége és annak
következményei tárgyában című jogi állásfoglalás (14 oldal)
*** Bár az Alaptörvény érvénytelen, mint jogszabály, de érvényes, mint jognyilatkozat. Márpedig 2011. április 18-án az
Alaptörvény megszavazásával az azt megszavazó országgyűlési képviselők írásban jognyilatkozatot téve
érvénytelennek nyilvánították a saját mandátumukat azzal, hogy érvénytelennek nyilvánították az Alkotmányt, amely a
mandátumukat biztosítja. Természetesen egy ilyen nyilatkozat az Alkotmány érvényességét nem befolyásolja, de a
saját mandátumuk érvényességét igen, mert ezzel a jognyilatkozattal lemondtak róla, így az Alkotmány 20/A. § (1 d.)
és (2) értelmében az erről szóló jegyzőkönyv hitelesítése pillanatától már nem voltak képviselők. Következésképpen az
azután alkotott, és általuk megszavazott összes jogszabály semmis, tehát az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek
2011. december 30-i fiktív megszavazása, már azt a hazugságot is semmissé teszi, hogy 2012. január 1-jén az
Alaptörvény akár látszatra is hatályba lépett volna. A jogi állásfoglalás (JÁ) tehát azzal módosul, hogy valóban, 2012.
január 1-től minden jogi aktus érvénytelen (így semmis), de az országgyűlés által végrehajtott jogi aktusok
érvénytelenségét (így semmisségét) már korábbi időponttól, 2011. április 18-tól kell számítani.

 

 

Kapcsolódó cikkek

Ismét késelt egy ukrán vendégmunkás, októberben megállítható a betelepítésük

O.L.K.T.

Van mikor már az ember csak a házi-kedvenceit szereti….De azt sem korlátlanul teheti…(Veled sírok Éva! (OLKT))

O.L.K.T.

Lehet ma nem jut dülőre az Európai Tanács az Európai Bizottság elnöki posztjáról

O.L.K.T.