Ursula von der Leyen: Magyarországnak be kell tartania a jogállamiságot!

Ahogy jeleztük, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökjelöltje kedd délelőtt mondta el élete legfontosabb beszédét az Európai Parlamentben. A beszéd azért volt fontos, mert még mindig nem biztos, hogy megvan-e a szavazattöbbség van der Leyen megválasztásához.

Most kellett tehát meggyőznie azokat a képviselőket, akik nem szimpatizálnak a politikájával, vagy akiknek nem tetszett az, ahogy az Európai Tanács elvetette a pártok csúcsjelöltjeit a bizottság élére. Reggeli cikkünkben arról írtunk, az Európai Néppárt az egyetlen, amely határozottan kiáll a német politikus mellett.

Mostanra úgy tűnik, hogy a szocdemek és az Emmanuel Macron pártjával kiegészült liberálisok is nagyobb számban állnak be mögé, a zöldek viszont egyre határozottabban utasítják el, és próbálják úgy feltüntetni, mintha von der Leyen kizárólag a szélsőjobb támogatását élvezné. Ami azért is érdekes, mert a szélsőjobbról Matteo Salvini Ligája, és az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták egy része támogatja, a többiek nem.

Von der Leyen erős beszédet mondott el, de sok új elem nem volt benne. Ami Magyarország szempontjából fontos, hogy beleállt egy csomó olyan ügybe, amelyek nekünk konfliktusosak lehetnek. Támogatja például egy újfajta menekültügyi szolidaritás kidolgozását (valami ilyesmit hív a Fidesz migránskvótának), amivel ugyan sok szélsőjobbos szavazatot veszíthet el, de megnyerheti Salvinit, aki régóta küzd a menekültek újraelosztásáért, és a baloldal egy részét is, amelynek szintén fontos ez az ügy.

A három nyelven elmondott beszédben von der Leyen kikötötte, hogy a jogállami normákat be kell tartatni, amivel egyértelműen Magyarországra utalt, hiszen e két ország ellen folyik éppen a hetes cikkely szerinti eljárás. Konkrétumot viszont nem mondott arról, hogyan. Javasolta egy új jogállami eljárás bevezetését, de nem mondta el, mi legyen az. Ez alapján a magyar kormány, amely egyébként támogatja von der Leyent, akár aggódhatnának is, de ennyire ködös elképzeléseknél ez teljesen fölöslegesnek tűnik. Főleg, hogy hetek óta hiába kérdezik von der Leyent arról, pontosan hogyan lépne fel a magyarok és lengyelek ellen, egyszer sem adott határozott választ.

Nagy újítás lehet, hogy bejelentette, a parlamentnek is lehetőséget adna a jogalkotás kezdeményezésére. Ez régi konfliktus az EU-ban, ahol a parlamentnek a nemzeti törvényhozásokkal szemben nincs lehetősége törvényjavaslatokat kezdeményezni, ezt csak a bizottság teheti meg. Ahhoz, hogy a parlament valóban törvényeket alkothasson, meg kellene változtatni az alapszerződéseket, és valószínűtlen, hogy a tagállamok vezetői megadnák ezt a jogot az EP-nek. Így von der Leyen is csak annyit tudott megígérni, hogy ha az EP-ben többséggel fogadnak el egy javaslatot, akkor ő kezdeményezni fogja a törvényalkotást a bizottságnál.

Ez jól hangzó, de kényelmes ígéret, hiszen a parlamentben a kiegyenlített erőviszonyok miatt nehezebb lesz többséget szerezni, mint korábban bármikor. Kevés olyan ügy lesz, amelyben egyet tud érteni a három legnagyobb párt, hogy aztán törvényt alkottathassanak belőle. Egyelőre a klímaváltozással kapcsolatos ügyek tűnnek ilyennek.

Von der Leyent többször megtapsolták a beszéde alatt, de párszor ki is nevették. Főleg akkor, amikor arról beszélt, hogy a csúcsjelölti rendszert meg kell erősíteni, hiszen azt épp az ő jelölésével verték szét. Ha nem ez történt volna, akkor most Manfred Weberről szavaznának az EP-ben. Látszólag a csúcsjelöltek ügyét most a többi párt is feladta. A szocialisták ragaszkodtak hozzá leginkább, mert érezték, hogy Frans Timmermans, a bizottság első helyettese és a szocialisták csúcsjelöltje még versenyben lehet. A frakcióvezető viszont most már csak azt ígértette meg, hogy 2024-ben újra csúcsjelölti rendszer lesz.

A Fideszből Deutsch Tamás szólalt fel, támogatva von der Leyent, de azért szerette volna elérni, ha abbamaradnak a hetes cikkely szerinti eljárások. Indokként a nemzeti szuverenitást hozta fel.

Még mindig kérdéses, estére meg lesz-e a szükséges 374 szavazat von der Leyennek az elnökséghez, de inkább tűnik úgy, hogy igen, mint korábban. A szavazás titkos, ezért az ellenzőkből lehetnek támogatók, és a támogatókból dezertőrök, de a három nagy pártnak együtt 444 szavazata van.

 

Via: MTI

Kapcsolódó cikkek

Csak így bukhat az Orbán maffia! Légy észnél!!! és…Oszd meg miután láttad!

O.L.K.T.

Hollik István: Mi soha nem neveznénk senkit patkánynak

O.L.K.T.

Szijjártó Péternek nézte a migránst, megverte jól

O.L.K.T.
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!