Úgy indult, hogy nem Felcsút lesz a szuperfalu

# # # #

Húsz éve, 1999-ben volt Orbán Viktor miniszterelnökségének első teljes éve. Ennek apropóján Orbán99 címmel indítottunk sorozatot, amelyben azokat a sztorikat elevenítjük fel, amelyek érdekesek napra pontosan két évtized távlatából is. Akár azért, mert jól rímelnek jelenlegi eseményekre, akár azért, mert támpontot adhatnak Orbán Viktor mostani döntéseiben és motivációiban, vagy szimplán azért, mert ha most történnének, még ma is simán az újságok címlapjára kerülnének. Korábbi cikkeink közül itt válogathat.

Van egy 1500 fős település Magyarországon, amely arról (is) nevezetes, hogy Orbán Viktor ott töltötte a gyermekéveit, és egy olyan sportcsarnokot kapott, amely a falu méretéhez képest kicsit luxusnak tűnik.

Beugratós a feladvány, nem Felcsútról van szó, hanem 

és Orbán első miniszterelnökségéről. 1999. április 10-én, szombaton Orbán Viktor avatta fel az akkor 180 millió forintba kerülő helyi sportcsarnokot, amely az évi 76 millióból gazdálkodó falu összefogásával épült fel.

Az ünnepség zárásaként Orbán Viktor az új sportcsarnok előtt piramistölgyet ültetett el, majd összemérte tudását a parlament és Alcsútdoboz labdarúgócsapata,

tudósított az MTI és nyomában minden nagyobb újság. Akkoriban olyannyira Alcsútdoboz volt a kormányfő szíve csücske, hogy 1997 őszén, még ellenzékben, de már az első nyertes választásra készülve fideszes frakcióülés is volt a településen, aztán Orbán megígérte a választások előtt, hogy az első állami ünnepet szülőfalujában tölti, majd immár kormányfőként az első nagyinterjújában a Magyar Nemzetnek azt mondta,

Hosszú utam volt Alcsútdoboztól eddig az irodáig.

Orbán betartotta az ígéretét, tényleg a községben töltötte az első állami ünnepet, feleségével részt vett az arborétum műemlék jellegű kápolnájában megtartott Szent István-napi ökumenikus istentiszteleten. Még egy azóta is idézett PR-bombát is robbantott ekkor. Azt mondta,

Szent Istvánt – élete utolsó napjaiban – Alcsútdoboz érintésével vitték Székesfehérvárra. A legenda szerint a király itt ajánlotta Magyarországot Mária kegyelmébe.

Aztán ahogy a Magyar Nemzet fogalmaz, Orbán „meleg szavakkal emlékezett meg szülőfaluja, Alcsútdoboz polgárairól a Magyar Televízió 1-es műsorának adott interjújában”. 

Kánaán lesz, mert itt született a Viktor?

Innen kanyarodunk tehát rá 1999 áprilisára, a sportcsarnok húsz évvel ezelőtti avatójára. A Népszabadság pár héttel később ellátogatott a községbe, és egész oldalas cikkben számolt be a helyi hangulatról, és hát nehéz úgy olvasni a cikket két évtized távlatából, hogy ne megint a jelenlegi Felcsút jusson eszünkbe. 

Nehogy már azt higgye, hogy itt Kánaán lesz, csak azért, mert itt született a Viktor

mondta egy munkás a lapnak a kocsmában.

Tudja, milyen rossz érzés, hogy amikor a focicsapatunk valamelyik szomszédos faluban játszik, az ellenfél szurkolói meg azt kiabálják, Orbánfalva?

panaszkodott egy másik. 

A sportcsarnokot közvetlenül a rossz állapotú községháza mellé építették, a lelátóján mindössze nyolcvan hellyel, de legalább az épületben volt egy tárgyalóterem, „ahol a fontos embereket lehetett fogadni”.

A polgármester válaszol

Megkérdeztük Alcsútdoboz jelenlegi polgármesterét, Tóth Erikát, hogy mi lett azokkal a földekkel, amelyeket a település a 90-es években eladott, és a pénzből a csarnokot építette. Tóth azt írta, nem tud érdemi információt adni. Hozzátette: “sportcsarnokunk a kezdetektől több funkciót lát el. Egyrészt ma is az iskolánk tornaterme, illetve a gyermek és a felnőtt szabadidősport színhelye. Ezen túl, mint közösségi színtér is funkcionál, melyben a közművelődési, a települési szintű, vagy éppen a civil szervezésű rendezvényeinket, programjainkat tartjuk. Igyekszünk az épület állagát kulturáltan megőrizni, belsőleg és külsőleg is rendszeresen karbantartani azért, hogy a helyi gyerekek és felnőttek számára a sport, illetve a lazítás, a szórakozás, a fejlődés szolgálatában sokáig lehetőséget nyújtson a szabadidő tartalmas eltöltésére.”

A csarnokot az akkori polgármester elmondása szerint a kormány támogatása nélkül építették fel: 300 millióért területeket adtak el egy befektetőnek a már akkor is működő helyi golfpálya mellett. Az akkori hírek szerint egy, a nevét nem vállaló vállalkozó hetven villaházat akart építeni oda. Későbbi lapinformációk szerint a golfpálya tulaja, egy svájci-osztrák házaspár akart volna terjeszkedni, de az ingatlanválság elmosta a tervüket, kiszálltak az egész golfpálya- bizniszből. Pedig állítólag Orbán már a kezdetektől fogva gyakori vendége volt a pályának, csak ütőt nem vett a kezébe, Mint azt a Kurír munkatársának 1997-ben mondta,

Mit szólnának a szavazóim, a kisemberek, ha tudnák, hogy milyen arisztokratikus sportot űzök. Jó nekem a foci is. Ugyanis a golf még mindig a felső tízezer sportja.

A sportcsarnokra Alcsútdoboz Felcsúttól is kért pénzt, és viszonzást ígért, ha esetleg úgy alakul majd, hogy Felcsútnak kell egyszer támogatás. Ám nem kapott egy fillért sem. A két település ugyanis hagyományosan nem volt jóban, egykor közös tanácsban voltak egymással és Tabajddal, így óhatatlanul is egymás kárára csoportosítgatták a fejlesztési pénzeket. A focira például csak Felcsúton koncentráltak, ez a magyarázata, hogy Orbán is a Felcsút csapatában játszott igazoltként. Igaz, bejelentette állítólag a helyieknek, hogy Alcsútdoboz ellen nem hajlandó pályára lépni.

1999 novemberében aztán kiderült, hogy a kormány kicsit azért besegít a településnek: a Népszava írta meg, hogy a kormányzati címzett támogatásokból kétmillió forintot kap az iskolai sportpálya felújítására, míg a felcsúti sportcsarnok építéséhez 23 millió forintot ad az Ifjúsági és Sportminisztérium.

Alcsútdoboz ciklus végéig tartotta magát a nyilvánosságban, mint Orbán faluja. 2000-ben például Orbán a településen találkozott azokkal a zarándokokkal, akik a Szent Koronának a pápa által megáldott másolatát vitték épp Rómából Esztergomba. Kövér László 2000. évi újévi beszédében is szerepelt: „A mi falunkból vagy szülővárosunkból, Alcsútdobozból, Pápából, Csornából, Mátészalkából sohasem lesz világváros”, mondta a politikus Orbánra, saját magára, Áderre és valószínűleg a koalíciós partner Torgyánra utalva. Az ellenzéki Rádiókabaré is szívesen poénkodott akkortájt településsel, a Magyar Nemzet többször is bírálta ezért a műsort, bágyadtnak, fáradtnak minősítette a vicceket.

2001-ben a Blikk számolt be arról, hogy Friderikusz Sándort színpadi főszerepre kérte fel Verebes István egy történelmi revüben, amelynek alapja Az ember tragédiája, és amelynek helyszínei között van az 1950-es évek Moszkvája, Szolnok az 1956-os forradalom idejében, egy washingtoni szín az Antall-érában, Bonn a Horn-korszakban

és Alcsútdoboz az Orbán-kormány alatt.

2001-ben Alcsútdoboz és környéke 2,7 milliárdos címzett támogatást kapott belterületi vízrendezésre, ami kifejezetten magas összegnek számított, főleg, hogy a pályázatuk a szakmai rangsorban a harmincadik volt. 2003-ban az akkor már ismét ellenzéki Fidesz elnökségi ülést tartott Alcsútdobozon, a nyugdíjasházban, de aztán lassan elfelejtődik a település az országos médiában, miközben egyre inkább beindul a 2004-ben alapított, Mészáros Lőrinc által vezetett felcsúti fociakadémia.

2006-ban Kuncze Gábor még egy mondat erejéig előhozza a községnevet azzal, hogy szerinte az előző kormány alatt Alcsútdoboz több címzett állami támogatást kapott, mint Budapest, de 2009-ben Orbán már a felcsúti házában beszélget el a fideszes választókerületi jelöltekkel.

a 2010-es évekre pedig Mészáros Lőrinccel Felcsút lett az orbáni gigafejlesztések szimbóluma.

Igaz, Alcsútdobozt sem hagyták az út szélén, sőt. Mészárosék üzemeltetik az Alcsútdobozi Arborétumot, megvették az arborétum melletti Sport Hotelt, kalandparkot nyitottak, földeket szereztek, sőt, erre a hétre is jutott vásárlás: az alcsútdobozi golfklubot vásárolták meg az azt 2012-ben megszerző Csányi Sándoréktól. És persze megépült a kisvasút is a két település között, plusz az Orbán Győző nevén lévő hatvanpusztai major is megújult Alcsútdoboz külterületén.

Személyi átjárás is van a két község, illetve Alcsútdoboz és a Mészáros-birodalom között: Alcsútdoboz alpolgármestere, Tima János az Opusbanis dolgozik, és most lett a TV2 egyik ura, az önkormányzatban ott ül Jére Csaba, aki Mészáros alvállalkozója, mellesleg trafiknyertes, a két községnek pedig a közös hivatal okán közös a jegyzője is Sisa András személyében, aki egy Mészáros-alapítványban is ott ül.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Forrás Index https://index.hu

Kapcsolódó cikkek

Rendkívüli nemzetbiztonsági bizottsági ülés!

O.L.K.T.

Vagyonnyilatkozatok egy csokorban

Rubóczki Tamás

Ugyan kit érdekel, hogy az EU-ban nálunk a legalacsonyabb a minimálbér, de a NER klientúra gazdagodik!

Rubóczki Tamás