Tóth Zoltán: Így csalnak a fiktív lakcímekkel a választáson

0

„A Fidesz olyan mértékig deformálta a választási törvényt, hogy teljesen átláthatatlanok és tisztázatlanok a választások Magyarországon, az lesz a mostani, október 13-i önkormányzati választás is, ezt borítékolni lehet” – szögezte le megkeresésünkre Tóth Zoltán választási szakértő.

A keleti országrészben bizonyítottan – és a választási bizottságok által is elismerten – fiktív lakcímmel rendelkező kárpátukrajnaiak ügye csak egy eleme a választási csalásnak mondható cselekedeteknek – derül ki a szavaiból. Ez is egy előre megfontolt rendszerhiba a közigazgatásban – ismerte el felvetésünkre.

„A Fidesz hozta létre azt a rendszerhibát, azokat a rendszerhibákat a közigazgatásban, a választási törvényben, ami miatt kialakulhatott ez a helyzet”

– szögezte le Tóth Zoltán.

Azzal az anomáliával kapcsolatban kerestük meg, hogy az ország keleti részében irdatlan magas a választói névjegyzékbe felvett olyan magyarok száma, akik nem Magyarországon élnek, fiktív lakcímekre vannak bejelentve, s csak a választások idején járnak át szavazni a határ túlsó oldaláról. Ere számos bizonyíték van, s nem egy, ezt beismerő határozat is.

Legutóbb például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Választási Bizottság (TVB), adott helyt az MSZP kifogásának, miszerint a szavazóköri névjegyzék adataiból kitűnik, hogy Tiszabecsen több olyan lakóház is található, amelyek esetén az ott lakók névjegyzékben szereplő száma egyértelműen összeegyeztethetetlen az adott ingatlan befogadóképességével. Becslések szerint a már említett Tiszabecsen (ahogy azt egyébként Partizán legfrissebb riportfilmje is bemutatja) 29, Záhonyban pedig 10 százalék lehet az ukrán-magyar kettős állampolgároknak a száma, akik a túloldalon élnek, de itt is szavaznak.

Pedig az államigazgatás rendelkezik megfelelő eszközökkel a helyzet rendezésére – állítja Tóth Zoltán – mégpedig a népesség- és lakcímnyilvántartás területén. Az államigazgatás konkrét ágazata két feladatkörből áll: a nyilvántartás vezetése és végrehajtása, ami általában az önkormányzathoz tartozik, másrészt az egész felügyelete és irányítása, ami kormányzati feladat. „Azaz a központi és a helyi igazgatás is benne van” – szögezte le.

Majd így folytatta: megfelelő feltételek és garanciák léteznek arra, hogy kijelentsék a fiktív lakcímen lakókat az adott címről, ebben pedig a jegyző az illetékes. Neki van hatásköre arra, hogy kényszerkijelentse az illetőt, s törölje a lakcímnyilvántartásból azt, akiről megállapították, hogy nem lakik életvitelszerűen a bejelentett címen.

De van még egy további feladta is a jegyzőnek ezzel: akinek nincs lakcíme, az nem szerepelhet választói névjegyzékben, tehát a helyi választók névjegyzékéből a jegyző köteles törölni az illetőt. Tóth tisztázta: a hajléktalanokra más vonatkozik, de ez esetben nem hajléktalanokról van szó, hanem olyan magyar állampolgárokról, akik nem élnek Magyarországon, éppen ezért nem vehetők fel az önkormányzati választási névjegyzékbe. Levélszavazás pedig önkormányzati választásoknál nincs – emlékeztetett.

„A helyzet teljesen törvényellenes: a központi igazgatás is elmulasztja a kötelességét”

– tette hozzá.

Hogyan lehet elvárni a mai orbáni Magyarországon, hogy a fideszes polgármester alá rendelt jegyző a Fidesz érdekei ellen cselekedjen?” – merül fel a kérdés. Tóth szerint „ezt úgy nevezik, hogy rendszerszintű hiba a közigazgatásban, amit a Fidesz hozott létre: ugyanis a jegyző korábban nem volt alárendelve a polgármesternek, őt a képviselőtestület választotta és csak nagyon szigorú, öt feltétel együttes megléte esetén lehetett elbocsátani. Ám a Fidesz ezt megszüntette, a jegyzőt bekényszerítette a politikus alá.

„Ez előre megfontolt rendszerhiba lenne?”

– kérdeztük, mire a választási szakértő határozott igennel válaszolt.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy nem ez az egytelen rendszerhiba a választási törvényben. A másik ilyen nagyon konkrét, de messzire mutató rendszerhiba az, hogy elszakították egymástól a választási eljárás keretében a választási panasz elbírálásának az ügyét a bűncselekmények vizsgálatától – mutatott rá. Most a legkülönbözőbb választási visszaéléseket – etetés-itatás, ígérgetés, pénzjuttatás, stb. – átemelték a bűntető törvénykönyvbe. Eddig a választási eljárási törvény nyilvánította törvényellenesnek az ilyen cselekedeteket, aminek alapján meg lehetett semmisíteni az eredményt.

„Ráadásul Orbánék azt állítják, hogy ezzel az átemeléssel szigorítottak, pedig általában senki nem indít feljelentéssel bűntetőeljárást az etetés-itatás, stb. miatt, s ha mégis, akkor ezekben az ügyekben a rendőrség rendre azt állapítja meg, hogy nem bizonyítható a törvénysértés” – fejtegette Tóth Zoltán. Szerinte pedig ha valahogyan mégis vádemelésre tesz javaslatot a rendőrség, akkor az ügyészség, enyhe társadalmi veszélyre hivatkozva figyelmeztetéssel elutasítja azt. „Még ha valakit pénzbírságra is ítélnek hasonló tettek miatt, a tény az tény marad: kivették a törvény rendjéből a választási eredményre hatással lévő szankciókat, ráadásul azt állítják, hogy szigorúbb szabályokat hoztak” – hangsúlyozta a szakértő, aki megemlítette azt is, hogy 25 év után kivették a választási törvényből a választási csalás fogalmát is, pedig a tilalom korábban az alapelvek között az első helyre volt rangsorolva.

„De amióta ezt módosították, azóta nincs választási csalás”

– hívta fel a figyelmet.

„S ezt az ellenzék vidáman tűri” – hozta fel.

Felvetésünkre, hogy mit tehet azon túl, hogy ahol lehet, feljelent – mint például a fiktív lakcímek ügyében nem egyszer – Tóth Zoltán kifejtette:

„kemény sokéves feladat ezt megváltoztatni, de például az ellenzéknek folyamatosan beszélnie kellene erről a Parlamentben, hogy tudatosítsa az emberekben: a Fidesz olyan mértékig deformálta a választási törvényt, hogy ma már teljesen átláthatatlan és tisztázatlan lett a választás Magyarországon”.

Hozzátette: „előre borítékolom, hogy az lesz a mostani, október 13-i önkormányzati választás is”.