Tombol a botrány a gyod ügyében!

Emlékeztetőül: a tavalyi tiltakozások és kampányok hatására a kormány elkezdett foglalkozni a hozzátartozójukat otthon ápoló családok problémájával. A tiltakozók azt szerették volna elérni, hogy az otthon ápolást munkának ismerje el az állam, amelyért munkabért fizet, szemben azzal az alamizsnával, amelyet ápolási díj, illetve kiemelt ápolási díj címen ad. A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület kitartó küzdelme mögé felsorakoztak a szakmai érdekképviseletek és az ellenzéki pártok, így a tiltakozások egyre láthatóbbá váltak a szélesebb nyilvánosságban. Az otthon ápolók demonstrációját szimpátiával követte a társadalom többsége is.

A kormány azonban csak részben hallgatta meg a tiltakozók követeléseit, épp annyira, hogy a hangoskodást elfojtsa. Kettéosztotta az érintetteket, a gyereküket és a más hozzátartozójukat otthon ápolókra. A gyermeküket ápolóknak – de csak nekik – fölemelte a támogatást, jelentősen, százezer forintra. Ez még így is távol áll a minimálbértől. Ennek az új ellátásnak a neve a gyod. A többiek ápolási díja mindössze 15 százalékkal emelkedett. Csak azok kaphatnak gyodot, akik korábban ápolási díjat kaptak, tehát átestek már mindenféle hivatali és orvosi vegzatúrán. Ez bizonyítja azt is, hogy az ápolt hozzátartozó valóban gondozásra szorul. A gyod bevezetésével együtt megjelent egy jogszabály is, amely arról szólt, hogy az év második felében egy pontozásos rendszeren keresztül felülvizsgálják, ki kaphatja a jövőben a gyodot, és ki nem.

Otthonápolás

Az LMP képviselője, Ungár Péter hívta fel a figyelmet arra a problémára, hogy ezt a pontozásos rendszert nem teljesen gondolta át a minisztérium, és azon még dolgozni kéne. A képviselőhöz özönlöttek ugyanis a megkeresések a kétségbeesett szülőktől, akik azzal szembesültek, hogy a gyerekük, bár folyamatos felügyeletre szorul, a pontrendszer merev kategóriái miatt mégis ki fog esni az ellátásból.

A Tárki adatai szerint az érintettek kicsivel több mint harmada ápolja a gyerekét, így a jelentősebb emelés rájuk vonatkozik, a többiek – akik házastársukat, szüleiket, más családtagjukat gondozzák – ebből kimaradnak. Magyarországon valamivel több mint ötvenezren kapnak ilyen ellátási formát, tehát az érintettek köre úgy 18 ezer ember. Az ő rászorultságukat tervezi felülvizsgálni a minisztérium.

Ungár Péter arra mutatott rá, hogy különösen az autizmussal élő gyerekek szülei estek kétségbe, mert ennek az idegi fejlődési rendellenességnek számos olyan formája van, amire a pontrendszer készítői nem vagy csak kevéssé gondoltak. Akár értelmes párbeszéd is elindulhatott volna a tárca és a szakmai szervezetek között az LMP képviselőjének problémafelvetésére, de nem ez történt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékes államtitkára, Fülöp Attila politikai hisztériakeltéssel vádaskodik, de Ungár Péter nyilvános vitára szóló kezdeményezését elutasította. Ugyanakkor hisztériakeltéssel nemcsak ő vádaskodik, hanem az egyik érdekképviseleti szervezet, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke is. Kovács Ágnes rendkívül indulatosan megfogalmazott nyílt levelében kikéri magának, hogy az „51 700 magyar ápolási díjban részesülő család ügye ürügy lett egy politikai és méltatlan csatában”. Az államtól függő MEOSZ elnöke hosszan osztja az ellenzéket és más érdekvédőket. Szerinte az államnak kötelessége az érintett családokat „szakmailag is megalapozott rendszerrel támogatni, a társadalomnak szolidaritást vállalni, az érdekvédelemnek valódi szakpolitikai lobbit folytatni, az ellenzéki pártoknak pedig ezt a folyamatot támogatni”. „Mi, magyarok ebből megint megbuktunk, holott rég nem volt ekkora esély arra, hogy végre érdemben rendezzük a helyzetet úgy, hogy az egyetlen szempont az érintettek, az 51 700 család érdeke legyen!

Sikerült álságos bohózattá silányítani a lehetőséget, holott hajszálnyira voltunk a megoldástól!

Gratulálok Önöknek! Ismét nem sikerült, és ebben a hangoskodóknak irdatlan nagy felelősségük van! Se a magukat »érdekvédelemnek« tartó hangoskodók, se ezt a »nagyszerű lehetőséget« ki nem hagyó ellenzéki politika nem értette meg a felelősségét! Nem számított semmi, csak a médiaszereplés és az érintettek hergelése. Felhívom ismételten a figyelmüket arra az egyszerű és mégis figyelmen kívül hagyott tényre: ez nem a kormány és az ellenzék csatája, ez nem egy újabb lehetőség a kormány megbuktatására!!! Erre válasszanak más terepet! A fogyatékos emberek ügye ehhez ne szolgáljon ürügyet!” – írja sok-sok felkiáltójelet tartalmazó levelében Kovács Ágnes. Ehhez csak egyetlen megjegyzés: a Fidesz sajtóosztálya szinte szó szerint ilyen szavakkal illette Ungár Pétert és az ellenzéket. „Kérjük az ellenzéki pártokat, hogy politikai haszonszerzés céljából ne éljenek vissza az autisták és más, nehéz helyzetben lévők sorsával.”

Kovács Ágnes a levél második felében rámutat a lényegre is: a gyod bevezetésekor egyetlen kritérium volt, méghozzá az, hogy a szülő ápolja a gyermekét, s nem számol az ápolási szükséglet nagyságának különbözőségével. „Az alap ápolási díjon részesülők közel 50 százaléka lesz a felülvizsgálatokig a rendszer átmeneti nyertese, míg azok, akik a legnehezebb terhet cipelik, és kiemelt ápolási díjon vannak (ápolást végző feleségek, férjek, testvérek, gyermekek: CSALÁD!!!!!!!!) 2/3-a az »út szélén« maradt! Ez igazságos? Nem kell a gyod! Nem kell a drága és »új« felülvizsgáló orvosokat újból és feleslegesen terhelni a felülvizsgálattal! Az ápolási díj felülvizsgálata rendben volt, megfelelő kompetenciával bíró háziorvosok és szakértők végezték. Nincs értelme terhelni az orvosokat és a 18 300, gyodban érintett családot újabb vizsgálatnak kitenni, ami az állami költségvetésből is jelentős forrást igényel!” – világít rá, miért is rendkívül problémás a gyod bevezetése, az otthon ápolók ilyen típusú megkülönböztetése.

– Összesen húszmilliárd forint kellene ahhoz, hogy mind az ötvenezer család, amelyik otthon ápolja egyik hozzátartozóját, megkapja a gyod összegét, azaz a százezer forintos támogatást. A segítség járna mindenkinek, aki gyermekéről vagy idősebb hozzátartozójáról gondoskodik, mindenféle dilettáns pontrendszertől függetlenül – összegzi Ungár Péter. Azt is megkérdezte a humántárcától, „tervezi-e a kormány kiterjeszteni a gyermekek otthon ápolási díját az egyéb hozzátartozójukat gondozók számára is”.

Rétvári Bence államtitkár válaszában hosszan ekézte az LMP-s képviselőt, majd dicsérte a kormányt a gyod bevezetése kapcsán, de a kérdésre nem válaszolt, így azt Ungár Péter egy újabb írásbeli kérdésben tette föl. Ungár Péter továbbá közérdekű adatigényléssel szerette volna megismerni a gyoddal kapcsolatos, „jogalkotást előkészítő anyagokat”. Különösen a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések dokumentumait, illetve „a kormány döntésére irányuló előterjesztéseket, a kapcsolódó hatástanulmányokat, illetve minden olyan anyagot, amelyet felhasználtak az előkészítés során”.

Nos, az Emmi válasza meglepő:

a gyod bevezetését előkészítő adatok „a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”,

vagyis ezeket a minisztérium titkosította.

Kapcsolódó cikkek

Akadozik a Facebook

O.L.K.T.

Bálint Gazda köszöntése!

Rubóczki Tamás

Tüntettek Orbán ellen Izraelben

O.L.K.T.