Több lett a szegény gyermek Magyarországon – Rétvári Bence természetesen hazudik!

2010 évéigjavult, majd újra romlani kezdett a legszegényebb családokban élő gyerekek helyzete – derül ki a Népszava által szemlézett Gyerekesély Közhasznú Egyesület ma megjelent tanulmánykötetéből.

A felmérés 2014 és 2017 között vizsgálta a gyerekek életkörülményeit, esélyeit, illetve otthoni és intézményi ellátásuk minőségét. A most nyilvánosságra kerülő könyv ötödik a sorban azóta, hogy a parlament 2007 májusában elfogadta a 2007-2032 közötti időszakra érvényes „Legyen jobb a gyermekeknek” elnevezésű hosszútávú stratégiát. Az akkori akadémiai munkacsoportot a kormány megszüntette, a munkában résztvevő szociológusok viszont létrehozták az egyesületet, hogy folytathassák a megkezdett programot.

A kötet készítői megvizsgálták a mediánjövedelem (2019-ben bruttó 229 ezer forint) 60, illetve 40 százalékánál alacsonyabb összegből élő családok helyzetét is. Míg az előbbi esetben csökkenést észleltek 2017-ig (egészen pontosan 230 ezer gyerek élt ezekben a háztartásokban), az utóbbi esetben 3 százalékos növekedést véltek felfedezni, vagyis a mélyszegénységben élő gyerekek száma nemhogy nem csökkent, de emelkedett is. A megélhetéssel küzködő családok száma 2017-ben 18,5 százalék volt Magyarországon, ami az uniós átlag duplája.

A társadalom legalalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka jellemzően nem jut munkához, bevételeinek több mint felét állami juttatásokból, segélyszerű ellátásokból kapja, nettó jövedelme pedig nem érte el 2017-ben a 32 ezer forintot sem.

Bár valamelyest emelkedett a közmunkásbér és a rendszeres segélyek összege, a családi pótlék és a gyes összege továbbra nem változott, így a társadalom alsó szeletének nem változtak az életkörülményei.

A vizsgálat szerint jelenleg legalább 125 ezer gyerek él olyan háztartásban, ahol senki nem foglalkoztatott és nincs is sok esélye, hogy az legyen. A kötet talán legijesztőbb megállapítása és a gyermekszegénység talán legerősebb mutatója, hogy a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét,ami a jövőre nézve semmi jót nem tartogat, pontosan tudjuk ugyanis, hogy a szegénység hogyan termelődik újra generációról generációra.

A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett, ami durván kiugrik a 2017-es 6 százalékos EU-átlag mellett,
a lakások állapota romlik, sok helyen nincs vezetékes víz, mert a szolgáltatók lezárták a rendszert az elmaradt befizetések miatt. A közüzemi tartozások a gyerekek családban maradását is veszélyeztetik, ha ugyanis más szolgáltatások díjával is elmaradnak a szülők, a gyerekeket kiemelik a családból. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a 2015 márciusától megszűnt az adósságrendezésre szolgáló segélyezés, az önkormányzatok pedig nem tudnak mindenkit támogatni.

Az ország 174 járásából 36 a minden tekintetben fejlesztésre szoruló, leszakadt kategóriába tartozik, miközben itt él él az ország lakosságának 10 százaléka. Bár a kormány előszeretettel dícséri meg magát a foglalkoztatottsági ráta javulása miatt, azt nem teszi hozzá, hogy a hátrányos helyzetű térségekben nem javult a helyzet, a közmunka pedig (ha egyáltalán van) nem nyújt kitörési lehetőséget.

Az észak-borsodi és észak-nógrádi falvakban mérhetetlen a nyomor. Semmilyen munkalehetőség nincs, az itt élőket gyakorlatilag a rendszerint két-három éves időtartamú „szociális projektek” és civil szervezetek adományai tartják életben. Sok az alultáplált gyerek, ami nem is csoda, amikor a hurkába is csak krumplira futja hús helyett, az ételérzékenységben szenvedő gyerekeknek pedig esélyük sincs speciális étrendet tartani, így állandóan betegeskednek.

Bár a kormány nem sűrűn ejt szót a gyermekszegénységről, sőt, meg is szüntette a gyermekek helyzetét vizsgáló központi felméréseket, a nemzetközi jelentésekből és a hazai civil kezdeményezések által az utóbbi években azért kiderült, gyermekszegénység igenis létezik Magyarországon.

Legutóbb tavaly októberben derült ki az EU Alapjogi Ügynökségének jelentéséből, hogy a magyar gyermekek harmadát veszélyezteti szegénység és társadalmi kirekesztettség. Emellett az is sokmindent elárul a hazai helyzetről, hogy 2017-ben az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy annak ellenére, hogy azt törvény tiltja, minden harmadik gyereket anyagi helyzete miatt emelték ki a családjából. De 2017 decemberében arról is írtunk, a hátrányos helyzetű gyerekek száma csak papíron csökkent egy adminisztrációs trükknek köszönhetően, a szociális védőhálót viszont kihúzták alóluk. Egyszóval drasztikusan emelkedik továbbra is. És ez a sor még hosszasan folytatható lenne…

Frissítés: Rétvári Bence KDNP-s parlamenti államtitkár a vizsgálatra reagálva annyit írt közleményben, hogy a 2010 évekig romlott a gyermekszegénységi mutató, a Fidesz-KDNP kormányra kerülése után folyamatosan számolta fel évről évre a gyermekszegénységet. Ez a 2019 évre szinte minimálisra csökkent, alig 18% a gyermekszegénységi mutató, amit 2020-ban a kormány 0%-ra csökkent majd.

Kapcsolódó cikkek

„Ő a mi kis Blankánk, a jövő politikusasszonya, ugye, aki ha gimnazista, akkor maximum 18 éves lehet, és már egy igazi, kretén, barom állat. És még csak 18 éves!”

O.L.K.T.

Most akkor mit is csinál Orbán Svájcban?

Rubóczki Tamás

FBI: A szálak a korrupt Fidesz kormány legfelső köréig vezetnek!

Rubóczki Tamás
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!