TÖBB EZREN MENEKÜLNEK A TÖRÖK AGRESSZIÓ ELŐL!

Teljes erővel támad Törökország Szíriában!
Máris több ezren menekülnek.

Tegnap ahogy mi is beszámoltunk az EURÓPAI UNIÓ közösen akart fellépni a török diktátor Erdogan katonai agressziója ellen.
ORBÁNÉK Magyarország nevében megvétózták…INKÁBB NEM ÍRJUK LE MIT IS GONDOLUNK.

Súlyos harcok dúlnak Észak-Szíriában az országba behatolt török erők és a térséget évek óta ellenőrző kurd milíciák között. A polgári lakosság ezerszámra menekül, helyi források szerint már nyolc polgári személy halt meg a támadásokban, az áldozatok között gyerekek is vannak. Trump elnök pedig megmagyarázta, miért nem segít a kurdoknak, és hogy miért menekülnek majd Európába az Iszlám Állam katonái.

A legsúlyosabb harcok a török-szíriai határ közvetlen közelében lévő Tal Abjad nevű város közelében dúlnak, ahol a török hadsereg előbb légierővel és nehéztüzérséggel támadott, majd megkezdődött a gyalogsági előrenyomulás is. A kurd hatóságok általános mozgósítást rendeltek el, mindenkit arra kértek, induljon el a határ felé, és segítsen megvédeni a kurdok által létrehozott, hivatalosan el nem ismert államot, Rodzsavát.

Török források szerint a 2016 óta harmadik szíriai török betörés célja, hogy Tell Abiad és a tőle 100 kilométerre lévő Rasz al-Ajn között egy 20-30 kilométer mélységű biztonsági zóna jöjjön létre a határ szíriai oldalán. Ebbe a térségbe pedig Ankara be akarja telepíteni a jelenleg Törökországban élő mintegy 3,6 millió szíriai menekült több mint felét, kétmillió embert. A nemzetközi segélyszervezetek szerint a török politika etnikai tisztogatást jelent, hiszen Ankara szándékosan meg akarja változtatni a térség nemzetiségi összetételét, és el akar űzni több százezer szíriai kurdot a határ térségéből.

Törökország ugyanis úgy véli, hogy a Szíriában élő kurdok közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a Törökországban terrorista szervezetként számon tartott Kurd Munkáspárttal, ez pedig Ankara szerint komoly biztonsági kockázatot jelent az ország számára. A mintegy negyvenmillió kurd egy tömbben él több állam – Törökország, Irán, Irak és Szíria – területén, s több kurd szervezet is céljának tartja a független Kurdisztán létrehozását.

Bizonytalan sorsú IS-harcosok

A török támadás következtében kiszámíthatatlanná vált, mi történik majd az Iszlám Állam (IS) kurd területeken őrzött mintegy 12 ezer volt katonájával. A foglyokat – akik között legalább négyezer külföldről érkezett harcos is van – hét börtönben, illetve táborban tartják fogva, ezek közül több viszonylag közel van a határhoz. Kurd források szerint az egyik börtönt már találat érte. Elemzők szerint félő, hogy a harcok miatt a volt IS-harcosok egy része kiszabadul, s a térségben ismét megerősödik a szélsőséges mozgalom.

Miközben a kurdok azt kérik az USA-tól és az európai hatalmaktól, hogy hozzanak létre repülési tilalmi övezetet a harcok sújtotta térségben, a nemzetközi visszhang egyelőre meglehetősen visszafogott. Az EU egy, az inváziót nem túl erős szavakkal elítélő közleményben azt írta, hogy a törökök által tervezett biztonsági zóna aligha fog megfelelni a menekültek hazatéréséhez szükséges nemzetközi feltételeknek. Az eredetileg előzetes figyelmeztetésnek szánt uniós közleményt csak a támadás megindítása után tették közzé, a Der Spiegel német hetilap szerint a nyilvánosságra hozatal a miatt késett, hogy a Törökországot jó barátként számon tartó Magyarország szerda reggel magyarázat nélkül megpróbálta megvétózni a nyilatkozatot, s csak fél nappal később fogadta el a szöveget. A Spiegel információit a Twitteren Várhelyi Olivér brüsszeli EU-nagykövet ugyan cáfolta, de annyi alapja lehetett, hogy az utóbbi hónapokban többször előfordult, hogy Budapest blokkolta az EU külpolitikai akcióit.

A NATO sem volt túl határozott, Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára azt hangsúlyozta, a NATO-tagállam Törökország biztonsági aggályai megalapozottak, ám az észak-atlanti szövetség azt reméli, hogy Ankara visszafogottan, és arányosan lép fel a katonai akció során. A válság miatt öt európai állam kérésére összeül majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, de nagyon valószínűtlen, hogy a testület komolyan elítélné a katonai akciót.

Trumpi történelemlecke

Donald Trump amerikai elnök – aki gyakorlatilag zöld utat adott a török támadással azzal, hogy elrendelte a térségben állomásozó amerikai erők visszavonását – elmagyarázta, miért nem áll ki az USA határozottabban a kurdok mellett.

A kurdok és a törökök már évszázadok óta harcolnak egymás ellen. A kurd harcosok nem segítettek bennünket a második világháborúban, és nem segítettek a normandiai partraszállás során sem. Ennek ellenére mi szeretjük a kurdokat

– mondta az amerikai elnök.

Forrás: Szeretlek Egerszeg/facebook

Kapcsolódó cikkek

Az origo bevezeti a 400 óra túlórát

O.L.K.T.

A Fidesz elintézi, hogy nem lehet többé ételt osztani a rászorulóknak!

Rubóczki Tamás

Orbán valami nagyon nagy mocskosságra készül a melegekkel szemben!

O.L.K.T.