Szél Bernadett: Paks2 az évszázad üzlete helyett az évszázad arcra esése!

Tegnap olvashattuk, hogy Varga Mihály Moszkvába készül, hogy újratárgyalják a paksi hitelt Putyinékkal. De hogy is jutottunk idáig? Hogyan lett az „évszázad beruházásából” a rendszerváltás utáni Magyarország legkínosabb gazdasági kudarca? Egy biztos: 14-ben Orbán tényleg a semmibe ugrott fejest Moszkvában. Azóta sorozatos késés, fölösleges és drága hitel, kilátástalan utólagos alkudozás az oroszokkal — a korabeli kormánynyilatkozatok és a valóság szembesítéséből lekövethetjük, hogyan ment félre minden. Jöjjenek velem!

cover2.jpg

2014. január — Orbán elment Moszkvába

Lázár János: „Az orosz hitel kondícióival Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”. Azért tudtunk ilyen jó szerződést kötni, mert „a magyar fél nagyon jól tárgyalt”. A 10 milliárd eurós orosz hitel költségei „nem fognak beépülni az áram árába”. Ez volt „a világ egyik legátláthatóbb szerződéskötése, nincs titkos záradék sem”.

Ezzel szemben a valóság: Az orosz euróhitel kamata 3,95-4,95%, miközben Magyarország 1,9 százalékos kamatra tud fölvenni euróhitelt a nemzetközi pénzpiacon. Mint rendszeres írásbeli kérdéseimre adott válaszokból kiderült, a drága és fölösleges orosz hitelt ennek ellenére elkezdtük lehívni oly módon, hogy a felvett hitelrészleteket azonnal visszatörlesztjük – mégpedig a sokkal olcsóbb pénzpiaci hitelből. Mérleg: nem történik semmi, de a szükségtelen orosz kölcsön évente százmilliókba kerül a magyar adófizetőknek a „rendelkezésre tartási jutalék” miatt.

2016 február — Orbán Viktor: „Az évszázad üzlete a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött megállapodás”.

Ezzel szemben a valóság: Az elkapkodott, Magyarország számára előnytelen hitelmegállapodást már ekkor megpróbálták módosítani. Az Orbán-kormány megpróbált kihátrálni belőle, de Vlagyimir Putyin 2017 februárjában Budapesten nemzetközi sajtóértekezleten közölte, hogy szó sem lehet róla, a hitelkonstrukció megváltoztathatatlan. Hazugságon is kaptuk a magyar miniszterelnököt, hiszen Orbán közölte, a hitelszerződés nem volt téma a két vezető megbeszélésén – erre Putyin válaszában kifejtette, hogy felajánlotta Orbánnak, hogy akár a magyar önrész sem kell. Kínos.

És különben is, ha ennyire jó, miért titkos minden? 2016-ban pert indítottunk azért, hogy megtudjuk, mennyi pénzt kapott a Rothschild-csoport a kormánynak Paks2-ügyben végzett szolgálataiért, illetve kiderítsük, pontosan milyen szerepük volt a nyilvánosság számára máig ismeretlen tartalmú paksi bővítési megállapodások tető alá hozásában. Kis időugrás: az adatokat máig nem kaptuk meg, ahogy a magyar adófizető állampolgárok sem ismerhetik a tervezett bővítés legfontosabb paramétereit: mit és mennyiért épít az orosz Roszatom, milyen beruházásokat kell a magyar államnak finanszíroznia, ki viseli a késés kockázatait. A részleteket a kormány először jogellenesen titkosította, majd egy titokfelügyeleti eljárás nyomán a titkosítást feloldotta, de azóta sem mutatta meg senkinek a dokumentumokat. A szerződésekért Jávor Benedek EP-képviselő kollégám indított adatigénylési pert, amit első fokon megnyert, másodfokon pedig már kétszer elhalasztották az ítélethirdetést.

2018. május — Süli János: „A Paks 2. beruházás ütemterv szerint halad, az új blokkok határidőre elkészülnek, minden reális esély megvan arra, hogy 2026-ban, illetve 2027-ben az új termelő egységek belépjenek a rendszerbe és részt vegyenek a magyar energiatermelésben”

Ezzel szemben a valóság: Az Orbán-kormány és a Roszatom eredeti tervei szerint 2018-ra be kellett volna fejeződnie az engedélyezésnek, 2019 elején – vagyis most – pedig már a reaktorok alapozásánál kellene tartani. Viszont már a tervezés-engedélyezés fázisában összeszedtek több, mint kétéves késést. A legfontosabb dokumentumot, a telephelyengedély-kérelmet még benyújtani sem sikerült és idén a nukleáris hatóság szerint erre már nem is fog sor kerülni. Az Országos Atomenergia Hivatal közléséből látszik, hogy a Roszatom eddig csak meglehetősen alacsony színvonalú, engedélyezésre alkalmatlan tervekkel állt elő.

2018. szeptember — Süli János: „Lehet csúszás, de mindig is azt képviseltük, nem a határidő, hanem a biztonság a legfontosabb”

Ezzel szemben a valóság: A hivatalosan bevallott késedelem jelenleg 22 hónap, de a Paks2-től független szakértők szerint viszont reálisan inkább három év. Vagyis a Putyin-Orbán megállapodás 2014. januárja óta eltelt öt év alatt három évnyi csúszást hoztak össze az eredeti ütemtervhez képest.

A biztonságról pedig talán elég annyit mondani, hogy Paks2-t egy olyan geológiai törésvonalon akarják fölépíteni ahol sem az uniós, sem az orosz (!) szabályok szerint nem épülhetne atomerőmű. A csúszás tehát valós, de biztosan nem a biztonság fokozása érdekében történik.

2019. január — Süli János: „Nem tudom, hogy mikorra lesznek készen a új paksi atomerőművi blokkok tervei. Aki Paks 2-t sürgeti, az a biztonságot kockáztatja (…) A magyar és az orosz kormány már tárgyal az építkezés mellé kötött államközi hitel feltételeinek átírásáról”.  

Ezzel szemben a valóság:

A biztonságot elsősorban az Orbán-kormány kockáztatja. Eddig két alkalommal próbálták meg föllazítani az engedélyezést annak érdekében, hogy a selejtes orosz tervek átmenjenek a hatósági szűrőn – mindkétszer az Európai Bizottságnak kellett közbeavatkoznia az egész Európa nukleáris biztonságát fenyegető hazardírozás megakadályozására. Szintén sokat elmond a kormány valós biztonsági igényeiről, hogy ugyanannak a hűtővízcsatornának a segítségével próbálják a meglévő régi és a majdani új paksi blokkok hűtését megoldani, ami a tavalyi nyári hőségben a régi blokkokat sem volt képes ellátni az atomerőmű teljesítményének csökkentése nélkül.

A hitel feltételeinek átírásáról pedig nem „a két kormány” tárgyal, hanem miután Putyin egyszer már lepattintotta Orbánt, most Varga Mihályt küldik Moszkvába, hogy megpróbáljon valamilyen könnyítést kieszközölni a hátrányos hitelfeltételekben – aminek az orosz mentalitást ismerve biztosan meg lesz az ára, mindenki fantáziájára illetve politikai helyzetértékelő képességére bízom, de jó eséllyel valamilyen ósdi haditechnika vagy újabb végtelen hibalistájú metróbeszerzésekre érdemes gondolni.

És: a most hatályos változat szerint 2026. március 15-én kellene elkezdeni törleszteni az óriási orosz hitelt. Az erőmű biztosan nem lesz kész addigra. Elvileg az ott termelt áram árából fizetett volna az ország az oroszoknak. Ez akkor így most bedőlt. Úgyhogy mi a terv, Miniszterelnök Úr?

olkt.hu/szelbernadettblog.blog.hu

Kapcsolódó cikkek

Jelenleg 15 ezer hajléktalan lehet Magyarországon

O.L.K.T.

444: Tippelj: mi várja az embert ennek a folyosónak a végén?

Rubóczki Tamás

Márki-Zay boríthatja a hódmezővásárhelyi Elios botrányt!

Rubóczki Tamás