Rendkívüli: Nincs állami élelmiszer-tartalék ha beütne egy járvány!

0

„Az FM érintettsége ezen a vonalon 2016. január 1-től teljes mértékben megszűnt”

– válaszolta a Nagy István vezette Földművelésügyi Minisztérium sajtóirodája, mikor pár hete – miközben Németország elkezdte lakosait felhalmozásra biztatni – kérdéseket küldtünk arról, hogy áll a helyzet Magyarországon az állami élelmiszertartalék-készletekkel.

A földművelésügyi tárca a Belügyminisztériumhoz irányított tovább, ahonnan megtudtuk:

„az állami élelmiszer-tartalékok különféle veszélyhelyzetek esetére történő letárolása, biztosítása, nem tartozik a Belügyminisztérium hatáskörébe, felelősségi körébe” sem.

Most éppen egy olyan köztes állapotban vagyunk, amikor a tartalékolás régi rendszere már megszűnt, az új – ha lesz – viszont még nem épült ki.

Szinte minden országnak van

Az élelmiszerek állami készletezése régen hosszú időn át a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) dolga volt, de a céget 2015 végére a Fidesz kormányzása alatt felszámolták – írja az Index. A honlapja már nem frissül, de még üzemel, így még mindig olvasható rajta a Küldetés menüpontban, hogy „az állami tartalékolás szinte a világ valamennyi országában megtalálható”, és „megszervezését gazdaságpolitikai, természeti és műszaki kockázatok indokolták”.

Az utolsó időkben – ahogy írták – a magyar állam elsősorban gazdaságbiztonsági okokból tartalékoltatott, de az egyik cél az volt, hogy ha – bármilyen okból is – piaci zavar támad vagy „minősített időszak” jön el, gondoskodni lehessen a lakosság alapvető ellátásáról. A cégnek 24 telephelye volt. Létezik egy makacs városi legenda, miszerint a budapesti metró alatt rengeteg konzervet rejtegetnek, de ezt évekkel ezelőtt cáfolta a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság illetékese.

Hogy pontosan miből is álltak régen a tartalékaink, hány tonna búzánk, mennyi konzervünk volt, az biztonsági okokból sosem volt publikus. A készletek mibenléte minősített adatnak, vagyis titoknak számított. Csak az ismerhette meg a részleteket, aki átesett nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és fel tudott mutatni személyi biztonsági tanúsítványt, felhasználói engedélyt, titoktartási nyilatkozatot.

Ausztria, Csehország, Lengyelország, Horvátország, Bulgária, Románia, Franciaország, Norvégia, Svédország, Németország és Hollandia kiemelkedően sok tartalékkal bír. Ezt az Európai Unió által közzétett adatok alapján állítjuk. De Norvégia, Szlovákia, Dánia, Izland, Görögország, Ciprus és Spanyolország sem lenne gondban. Magyarország az Eurostat statisztikájában az uniós mérések alapján utolsó. Az európai országok leginkább:

– víz
– tészták
– liszt
– cukor
– búza
– gríz
– köles
– gabona
– kávé
– tea
– tartós élelmiszerek (pl. savanyúság, szalonna, kolbász)
– konzervek
– szárított gyümölcsök
– olaj

élelmiszereket raktároznak országosan több ponton is, elhelyezett és lezárt csatornákban, a metróban és városi óvóhelyeken.

Nem indokolt

A TIG sorsát egy tavaly októberi kormányhatározat pecsételte meg, amely szerint “a Kormány a földművelésügyi miniszter javaslatára megtárgyalta a gazdaságbiztonsági készletezés kérdéskörét és megállapította, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása”.
A TIG felszámolása tavaly ősszel le is zajlott, a tevékenységet záró beszámolója 2015. október 31-i dátummal készült el.

Az Agrárszektor.hu tavaly novemberi cikke szerint piaci szakértő forrásaik a cég megszüntetését a brókerbotránnyal hozták összefüggésbe, amelyben a TIG több százmillió forintot bukott. A lapnak ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium azzal magyarázta a változást, hogy az egyre nyitottabbá váló világpiaci körülmények között már nem várható olyan helyzet, amelyben teljesen megszűnik egy adott termék vagy áru kínálata, és az alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből az országon belül vagy a környező országokban még nagyon súlyos piaci helyzetben is elegendő készletek állnak rendelkezésre.

A témát az egyik ellenzéki képviselő, a DK-s Vadai Ágnes is feszegette tavaly év végén a parlamentben.

Tényleg ilyen gazdagok vagyunk, hogy baj esetén vásárolunk, tartalékolás helyett?

– kérdezte az FM minisztert.

Nyugalom: mindent mérlegeltek

„A készletezés megszüntetésével kapcsolatos döntésénél a kormány a rendkívüli helyzetben szükséges intézkedések költségei mellett a készletek fenntartásával kapcsolatos költségeket és kockázatokat is mérlegelte”

– igyekezett mindenkit megnyugtatni Fazekas karácsony előtt.

Ugyanakkor a miniszter parlamenti válaszában az is benne volt, hogy külön tanulmány nem készült arról, hogy ha beütne egy átmeneti vagy tartós piaci zavar, akkor milyen gyorsan és mekkora költséggel tudna beavatkozni az állam azért, hogy a lakosságnak legyen elég a szükséges fogyasztási cikkekből.

Németországban is voltak arról viták, megéri-e fenntartani a drága titkos élelmiszerraktárakat. Ahogy megírtuk, a németeknél most is több ezer tonna lencsét, borsót, gabonát, sűrített tejet tárolnak, de az ottani számvevőszék négy évvel ezelőtti jelentésében már azt állt, hogy a raktárak bérlésére, őrzésére, karbantartására fordított 20 millió euró (nagyjából 6 milliárd forint) túl sok egy ilyen „erősen túlhaladott” szisztéma fenntartására.

A magyar gazdaságbiztonsági tartalékokról szóló rendeletet január 1-jével helyezték hatályon kívül, vagyis hivatalosan ez volt a megszűnés ideje.

Szeptember végére rendelték az új koncepciót

Van esély van arra, hogy mégsem maradunk sokáig állami élelmiszer-tartalék nélkül: újabb változás van készülőben. Idén májusban született egy kormányhatározat „a védelmi felkészítés egyes kérdéseiről”. Ennek része egy 2016-os feladatterv, amelyben szerepel, hogy szeptember 30-i határidővel tegyenek le a kormány asztalára egy előterjesztést a védelmi célú tartalékolás új koncepciójáról. A munkában benne lesznek az illetékes miniszterek és a megyei, fővárosi védelmi bizottságok, de a feladat fő felelőse a Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely.

Megkerestük Gulyás Gergely tárcáját, hogyan állnak a feladat végrehajtásával, esetleg elkészült-e már a koncepció, mit lehet tudni róla. Amikor választ kapunk, beszámolunk róla.