A rágalmazás Btk szerinti tényállása

Rágalmazás Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

A rágalmazás védett jogi tárgya a sértett emberi méltósága és becsülete, azaz a róla a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítélet.

A rágalmazás sértettje

A rágalmazás sértettje bárki – akár jogi személy, társadalmi szervezet vagy hatóság is – lehet. Természetes személy sértett esetén további feltétel, hogy élő ember legyen, ugyanis a halott emlékének meggyalázása kegyeletsértésnek minősül. A rágalmazás sértettje csak konkrét és beazonosítható személy lehet. A rágalmazással szemben a büntetőjogi védelem egyformán megillet mindenkit, életvitelétől, szellemi képességeitől függetlenül.A rágalmazás rendbelisége a sértettek számához igazodik. Az azonos sértett sérelmére elkövetett becsületsértést a rágalmazás magába olvasztja. A rágalmazás ugyanakkor valóságos halmazatban állhat a tettleges becsületsértéssel.

A rágalmazás elkövetője

A rágalmazás közönséges bűncselekmény, tettese bárki lehet. A rágalmazás híreszteléssel elkövetése esetén mind a tény állítója, mind annak híresztelője megvalósítja a rágalmazást.