Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták.

Az Európai Unió 65 milliárd dollárt költ évente a mezőgazdaság támogatására. Ennek jelentős része kedvez az önkény uraknak, pénzzel tömi a politikusokat, és korrupt ügyeket finanszíroz.

A New York Times oknyomozó írása.

A 28 tagú Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép-és Kelet Európa nagy részén ennek a zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. A Cseh Köztársaság miniszterelnöke több tízmillió dollár támogatást kapott csak tavaly. A támogatásokat maffiaszerű földszerzésre használták Szlovákiában és Bulgáriában.

A The New York Times 2019 folyamán kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.
A brüsszeli gépezet azért tűri meg ezt a leplezetlen korrupciót, mert ahhoz, hogy szembeszálljanak vele, meg kellene reformálni azt a programot, amely fontos szerepet játszik az ingatag lábakon álló unió egyben tartásában.
Ez az oka annak, hogy az idén megújítandó agrártörvény kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését és nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni. A törvényhozók ehelyett arrafelé mozdulnak, hogy nagyobb mozgásteret adjanak az egyes országok vezetőinek a pénz elköltésében, a belső ellenőrök tiltakozása ellenére.

Az agrárprogram a legnagyobb tétel az Európai Unió központi költségvetésében, és a költségek 40 százalékát teszi ki. Ez a világon az egyik legnagyobb támogatási rendszer. Az Európai Unió minden évben háromszor annyit költ a mezőgazdasági támogatásokra, mint az Egyesült Államok, de a rendszer bővülésével nem tartott lépést a transzparencia. A tagállamok kormányai nyilvánosságra hoznak ugyan valamennyi információt a támogatottakról, de a legnagyobb haszonélvezők bonyolult tulajdoni szerkezetek mögött rejtőzködnek. Habár a termelők részben a földterület alapján részesülnek a támogatásból, a földtulajdon adatai nem nyilvánosak, és emiatt a jogtalan földszerzésnek és a korrupciónak nehéz utánajárni.

Ez a pénz ide, Fejér megyébe is vándorol, amely Orbán Viktor, Magyarország populista miniszterelnöke szűkebb hazája. Orbán, aki az európai szélsőjobb meghatározó alakja, Brüsszel és az európai elitek kíméletlen kritikusa, nem habozik elfogadni az Európai Unió által juttatott pénzt. Az Orbán kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett, ahogy lapunk oknyomozói rávilágítanak. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól.

Miközben az Európai Unió azzal hirdeti a támogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, tanulmányok sora jelent meg arról, hogy a pénz 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja. A legnagyobb támogatást élvezők között pedig vannak olyanok, akik a pénzt politikai hatalom megszerzésére fordították.
Andrej Babis cseh miniszterelnök az európai agrártámogatások legnagyobb haszonélvezője hazájában. Csehországban a legismertebb támogatott Andrej Babis, milliárdos mezőgazda és miniszterelnök. Lapunk elemzéséből kiderül, hogy cseh vállalatai legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek tavaly. A legmagasabb rangú európai tisztviselők pedig tagadják, hogy létezik csalás.

Kevés vezető próbálkozott meg a támogatási rendszer olyan széleskörű és leplezetlen kizsákmányolásával, mint Orbán Viktor Magyarországon. Amikor a választókhoz beszél, azzal a hamis mesével áll elő, hogy Brüsszel el akarja venni az agrártámogatást és a megtakarított pénzen migránsokat akar betelepíteni, és egyedül ő, Orbán az, aki ezt meg tudja akadályozni.
Azok a gazdálkodók, akik a kormányt vagy a kegyúri rendszert kritizálják, arról adnak számot, hogy elesnek a segélyektől vagy különböző hatósági ellenőröket szabadítanak rájuk, melyek a kommunista időket idéző fenyegetésekre emlékeztetnek. „Nem arról van szó, hogy jön érted éjszaka egy kocsi és elvisz,” mondja Teichel István, aki Orbán szűkebb hazájában kistermelő. „Ez annál mélyebbre hat.”

Volt egy ember azonban, Ángyán József, Orbán volt vidékfejlesztési államtitkára, aki ezt nem hagyta szó nélkül. Eleinte azért vállalt szerepet Orbán kormányában, mert reformernek hitte, de később kiábrándultan és dühösen távozott. Bejárta a vidéket és dokumentálta a kormány gyanús földügyeit és a kistermelőkkel szembeni visszaéléseket. Majd kivonult a közéletből.

Rablógazdálkodás :
2002-ben a választók elfordultak Orbán Viktortól és pártjától, a Fidesztől. Ekkor talált rá az új Magyarország elsőként tiltakozó csoportjára, a mezőgazdasági termelőkre. A 2005-ös tömegtüntetésen a gazdák ellepték Budapest szűk utcáit. Nem az Európai Uniós tagságot ellenezték. Sőt. Új Európai Uniós tagokként azokat a támogatásokat szerették volna megkapni, amelyekre a Közös Agrárpolitika (KAP) értelmében jogosultságot szereztek, viszont pénzt nem kaptak, mivel Magyarország baloldali kormánya túl szervezetlen és felkészületlen volt.

Az uniós támogatások kezdettől fogva olyan pénzmennyiséget jelentettek, amelyet a szocialista rendszerhez szokott gazdák még álmukban sem remélhettek. A program a második világháború után jött létre, hogy a termelők juttatásának megemelésével növekedhessen az élelmiszertermelés a háború pusztította kontinensen. Az idő folyamán ez a program létfontosságú szerepet kapott a határokon átívelő gazdaság létrehozásában, ami a modern Európai Unió alapja volt. A program lényege egy egyszerű képlet: a gazdák többnyire annyi pénzt kapnak, amennyi földet megművelnek. Minél több földje van valakinek, annál több pénzt kap. Közép és-Kelet Európában pedig nagyon sok a termőföld, és a szocializmus hagyatékaként annak jelentős része még mindig állami kézen van.

Voltak a visszaélésekre figyelmeztető jelek még mielőtt Magyarország belépett volna az Unióba. Orbán, mielőtt tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, amely később „piszkos tizenkettő” néven híresült el, politikai kapcsolatokkal rendelkező vevőknek. A vevők áron alul jutottak hozzá a gazdaságokhoz és 50 évre kizárólagos jogot szereztek a földek használatára. És amikor két évvel később Magyarország csatlakozott a rendszerhez, támogatásra is jogosultak lettek. A kormányból való távozása után Orbán a gazdálkodók budapesti tüntetését látva megérezte az agrártámogatásban levő politikai és gazdasági potenciált, és a tüntetők élén hatékonyan tárgyaló személy is felkeltette az érdeklődését. Ez az ember volt Ágyán József.

A kommunizmus bukása után Ángyán felvetette, hogy a kisgazdák fenntartható gazdálkodással életben tarthatnák a vidéket. Környezetvédelmi programot alapított az ország egyik legnevesebb egyetemén, és segédkezett a kishantosi biogazdaság létrehozásában, ahol 430 hektáron termesztettek búzát, kukoricát és virágot.
Nyolc évvel azután, hogy Orbán Viktor kikerült a hatalomból, újra indult a miniszterelnöki tisztségért 2010-ben, és szerette volna megszerezni a vidéki voksokat. Ángyán ekkor országgyűlési képviselő volt, és a gazdákhoz fűződő kapcsolata miatt politikai súlya volt vidéken. Orbán elhívta szerény otthonába Budapesttől nyugatra. Hűvös februári reggel volt, és Ángyán meg volt fázva. Orbán teát főzött neki a fatüzelésű kályhán, és két órán át beszélgettek a magyar gazdaságok jövőjéről.
Ángyán olyan kormányt képzelt el, ahol a kistermelőknek több politikai és gazdasági szerep jut. Orbán nyíltan megmondta, hogy meg akarja valósítani Ángyán ötletét, és felajánlotta neki a vidékfejlesztési államtitkári pozíciót. „Amikor Orbán beszél, nagyon meggyőző tud lenni,” mondja Ángyán. „Az ember hisz neki. Én hittem neki.”

A földcsuszamlásszerű győzelem után Orbán gyorsan a tettek mezejére lépett, csak éppen nem úgy, ahogy Ángyán képzelte. Ángyán azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis és közepes termelőknek. Ehelyett Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbe adni, ami Ángyán szerint a vidéket Orbán pártjának, a Fidesznek és szövetségeseinek rendelte volna alá. Azt is tudta, hogy az európai támogatások a földterület nagysága után járnak, és így megnövelik a gazdagok és szegények közötti különbséget, lehetővé téve ezzel a könnyebb hatalomgyakorlást. 2011-ben Orbán új kormánya megkezdte az állami földek bérbeadását. Eleinte azt hirdették az illetékesek, hogy csak helyi kis-gazdálkodók jelentkezhetnek bérletre. De végső soron a földek jó politikai összeköttetésekkel rendelkező személyekhez jutottak, akik esetenként az egyetlen résztvevők voltak az árveréseken.

2015-re több százezer hektár állami földet adtak ki bérletre, és ennek jelentős része Fideszhez közeli személyek kezére jutott.Az új bérlők alacsony bérleti díjakat fizettek az államnak, miközben jogosulttá váltak az európai támogatásokra.
Orbán hirtelen pálfordulása nyomán Ángyán kiábrándult és úgy érezte, hogy elárulták. Kilépett a kormányból 2012-ben, de az Országgyűlés tagja maradt, ahol továbbra is fennen hirdette elképzeléseit, miközben a kormány az ellenkező irányba haladt. Egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen 2013 elején Ángyán egyenesen megmondta a véleményét Orbánnak a miniszterelnök legbizalmasabb parlamenti szövetségesei előtt. „Tönkre fogod tenni a vidéket!” mondta Ángyán. „Te meg kútmérgező vagy,” vágott vissza Orbán Ángyán visszaemlékezése alapján, meglepve a résztvevőket azzal, hogy milyen hevesen támadja a miniszterelnök kabinetje egykori tagját. „Cserben hagytál Jóska.” A jelenlévő pártkatonák meglepve hallgattak amint Orbán hosszú monológba kezdett arról, hogy a politika olyan, mint a csatatér. Aki hűséges, számíthat arra, hogy fegyvertársai megvédik. „És akik nem azok?” tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Azokra lőni fogunk.”

Modern feudalizmus: 2015-ben Orbán még magasabb sebességre kapcsolt. Kormánya több százezer hektár állami földet adott el, sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek. Gyakorlati szempontból ezek árverések voltak, de több helyi gazda is elmondta: megmondták nekik, nem is kell jönni az árverésre, mert a nyertesek már ki vannak jelölve. A nagyobb területeket egyébként is kevesen engedhették volna meg maguknak, és többekhez el sem jutott az árverés híre.
Horváth Ferenc, 63 éves nyugdíjas egy kunyhóban él Fejér megyében, és kissé elkésve vette észre, hogy a kormány minden állami földet eladott az ő kis telke körül. „Nagyon gyorsan történt,” mondja Horváth. „Nem is tudtunk arról, hogy lehetett itt földet venni.”
Horváth telkét szinte minden oldalról új szomszédja, Mészáros Lőrinc földjei vették körül. Mészáros Orbán gyerekkori barátja, egykori gázszerelő, aki mára milliárdos. Pár nap alatt kerítést emeltek, és a területet ellepte a sertéstrágya szaga. Mészáros és rokonai több mint 1500 hektár földet vásároltak csak Fejér megyében.

Ángyán jóslata, miszerint Orbán politikája aláveti a vidéket a Fidesznek és szövetségeseinek, beteljesült. Nem más ez, mint modern feudalizmus, amelyben a kis-gazdálkodók hatalmas politikai érdekcsoportok árnyékában élnek — és az egészet Európai Uniós támogatásból finanszírozzák. Az utóbbi években a legnagyobb privát támogatottak a Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor nevéhez köthető cégek voltak.
Ezen két személy cégei 28 millió dollárnyi támogatást kaptak tavaly.

A két férfi teljesen különböző kapcsolatot ápol Orbánnal és pártjával. Csányi olyan embernek tűnik, akit Orbán nem szívesen haragítana magára. Ő az OTP Bank, az egyik legfontosabb magyar bank elnöke, és arról ismert, hogy képes túlélni a politikai vezetőket. Minden pártból vett fel éppen munka nélkül levő politikusokat, és jelenleg a fia vezette agráripari konglomerátum kezén van kettő az Orbán által privatizált „piszkos tizenkettőből”.
Mészáros vagyona viszont szorosan a miniszterelnökhöz köthető. Birodalmát főleg Európai Uniós finanszírozásból megvalósult pályázatokból építette fel, és nemrégiben olyan cégeket vett meg, amelyek egykor egy Orbánnal szemben kegyvesztett iparmágnáséi voltak. Cégeik többfajta támogatásra is jogosultak a Közös Agrárpolitikán belül: közvetlen területalapú pénzekre, állattenyésztési és tejtermelési támogatásra, valamint vidékfejlesztési programokra, amelyeket országos szinten a Fidesz oszt szét.

Papíron a földbirtokosokra korlátozások vonatkoznak. A magyar kormány korlátozta is a legnagyobb gazdaságoknak járó támogatások összegét. A gazdák szerint viszont, ezt a szabályt könnyű megkerülni a földterületek felosztásával és különböző tulajdonosok nevére íratásával.
Brüsszelben az európai politikusokat kifejezetten figyelmeztették a magyarországi problémákra, még az árverések kezdete előtt. Egy az Európai Parlament által megrendelt 2015 májusi jelentés a jogtalan földszerzést vizsgálta és „homályos ügyekre” hívta fel a figyelmet Magyarországon. A jelentésben Orbán szülőhelye Fejér megye is szerepelt.
Az Európai Unió jellemzően a nemzeti kormányokra hagyja a döntést. Emiatt viszont az unió nem képes vagy nem hajlandó szembeszállni azokkal a vezetőkkel, akik aláássák az európai törekvéseket, fejtette ki véleményét Tomás García Azcárate, volt európai agrárszakértő.

Az olyan nagy oligarchákon túlmenően, mint Mészáros Lőrinc, Orbán egyéb támogatói és szimpatizánsai is kaptak nagyobb darab állami földet. Csongrád megyében például a Fidesz politikus Lázár János családi és üzleti érdekköréből került ki több nagy vevő, akik körülbelül 500 hektárra tettek szert. Bács-Kiskun megyében Mészáros Lőrinc egy volt üzlettársának családtagjai és barátai kaptak nagyobb darab földeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, jelenlegi és korábbi Orbán kormánybeli hivatalnokok rokonai és barátai voltak a legnagyobb nyertesek a föld árveréseken. Többen azóta jelentős profittal olyan nagy agráripari vállalatoknak adták bérbe a földeket, amelyek európai támogatásban részesülnek.

Miközben a politika kegyeltjei meggazdagodnak, sok kistermelő a megélhetés miatt számít a támogatásra. Emiatt nem szívesen kritizálják hangosan a rendszert a megtorlástól való félelmükben, mondták többen is. Gál Ferenc tehenet és disznót tenyészt és lucernát termeszt családi gazdaságában. Elmondása szerint 130 hektár bérletét pályázta meg mivel az európai támogatások miatt akkor is megérte volna, ha semmit nem termeszt a földön. A helyi gazdáknak kellett volna előnyt élvezni, de a föld tehetős idegenek kezére jutott. Amikor ezt felhozta, rögtön lett is ebből baja. Elmondása szerint állami ellenőrök látogattak el hozzá, mivel hirtelen környezetvédelmi és vízügyi problémákat véltek felfedezni nála. Azt is elmondta, hogy a helyi vezetők mondták neki, hogy máskor ne is jelentkezzen támogatásra. „Ha az ember egyszer feketelistára kerül,” mondja Gál, „akkor neki annyi.”

Félelempolitika: A bosszú Ángyán Józsefet is utolérte. Pár hónappal azután, hogy kilépett a kormányból, a hatóságok visszavették az Ángyán által 20 évig működtetett kishantosi biofarm bérleti jogát. A földet politikához hű emberek kapták meg, akik azt felszántották és beszórták műtrágyával. Aztán a Szent István Egyetem vezetői leépítették Ángyán tanszékét és ezzel hagyatékát lerombolták. „Orbán érti, mikor kell az embereket félelemben tartani,” mondta Ángyán.
Mikor magyar agrár szakemberekkel és közgazdászokkal beszélgettünk, voltak közöttük olyanok, aki nem kívántak a földtulajdonról beszélni, vagy kérték, hogy ne nevezzük őket néven cikkünkben. A gazdák is látták mi történik az emberrel, aki ellentmond. „Ha Ángyán sem tud semmit tenni, akkor mit tehetek én?” kérdezte Teichel, az Orbán szülővárosa mellett földjét művelő gazda.

Mivel Orbán rendelkezik az európai támogatások fölött, meg tud akadályozni egy újabb vidéki megmozdulást, mondta Ángyán. Addig, amíg a kormány osztja szét a támogatást, senki sem mer megszólalni. „Ha kritizálod a rendszert, akkor nem kapsz semmit.” Majd azt is hozzátette, hogy vidéken nincs igazi ellenzék. Ángyán kistermelői csoportosulása azért lépett szövetségre Orbán szélsőjobboldali pártjával, hogy a miniszterelnököt újraválasszák. Ez a szövetség túlélte Ángyánt, és a csoportosulás mai tagjai fontos kormánypozíciókban vannak.
Ángyán visszavonult a közélettől. Az idén kétszer is találkozott lapunkkal és átadta nekünk az általa összegyűjtött információt. A második találkozó után Ángyán nem hívott minket többé vissza.
Amikor Teichel nemrégiben találkozott vele egy temetésen, megtörtnek tűnt. „Feladta a harcot,” mondta Teichel. Most is mint mindig, Ángyán megkérdezte a gazdát, hogy hogy van ő és a családja.
„Én nem vagyok fontos.” válaszolta Teichel. „Én csak közkatona vagyok. De maga hogy van? Maga a tábornok.”
Ángyán így válaszolt: „Hogy folytathatnám, ha senki sincs mögöttem?”

Forrás: Sós Csaba/facebook

Kapcsolódó cikkek

60 forinttal gyengült a valuta Orbán kormányzása alatt. Gyenge Forint, gyenge állam.

O.L.K.T.

A Fideszre szavazók tömegei bűnözők és pszichopaták! (Videó)

O.L.K.T.

Ennyire buta seggfej még nem volt amerikai nagykövet Budapesten

O.L.K.T.
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról!

Sikeresen feliratkoztál!