Összeomolhat a nyugdíjrendszer!

Egyre többen egyre hosszabb ideig élhetünk nyugdíjasként, de nem tudjuk, hogyan teremthető az egyre hosszabb időskori élethez egyre több ember számára megfelelő anyagi fedezet. A demográfiai jövőképet elképzelhetetlen mértékben tovább rontja majd 2040-2045 környékén a Ratkó-generáció unokáinak nyugdíjba vonulása – értékel Farkas András nyugdíjszakértő.

A magyar társadalom demográfiai öregedése közismert tény (például a 60 évesnél idősebbek már többen vannak, mint az öt évesnél fiatalabbak), az viszont kevésbé közismert, hogy hová vezethet ez az öregedési folyamat.

Egyrészt éppen ezekben az években nyugdíjkorúvá érik a Ratkó-generáció – az 1952 és 1956 között született nagy létszámú korosztályok -, s így sokkal több lesz a nyugdíjas Magyarországon, mint az előző években. Idén minden hatodik, 2030-ban viszont már minden negyedik magyar 65 évesnél idősebb lesz – írja a nyugdíjguru.hu cikke nyomán a Napi.hu.

Másrészt a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam nálunk is sokkal hosszabb, mint az átlagember gondolná – jelenleg 21 év a hölgyek és 16 év a férfiak esetében, s e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik mindkét nem esetében. Így nem csak egyre többen, hanem egyre hosszabb ideig is nyugdíjas lesz a magyar.

Harmadrészt történelmi mélypontra zuhan az ugyanebben az időszakban munkaképes korba lépő fiatalok száma – vagyis sokkal kevesebb lesz a járulékfizető.

Ennek itthon az a legfőbb oka, hogy a Ratkó-generáció gyermekei nagyon nagy létszámban megszülettek ugyan (ők a 70-es évek közepén világra jött GYES-nemzedék), de az ő gyermekeik, vagyis a Ratkó-generáció unokái csak sokkal kisebb létszámban. A teljes termékenységi mutató drámaian romlott a hetvenes évek vége óta, jelenleg 1,4 – 1,5 között ingadozik a lakosságszám fenntartásához minimálisan szükséges 2,1 helyett. (Ez az arányszám azt mutatja meg, hogy egy termékeny életkorú hölgynek átlagosan hány gyermeke van.)

Farkas András szerint így aztán a vázolt szomorú demográfiai jövőképet elképzelhetetlen mértékben tovább rontja majd 2040-2045 környékén a GYES-nemzedék nyugdíjba vonulása: ők alkotják az utolsó nagy létszámú évjáratokat Magyarországon (a legtöbben 1975-ben születtek). Utánuk dermesztő demográfiai jégmezőn araszolnak a szülők létszámánál sokkal kisebb létszámú gyermeknemzedékek. Akiknek fedezetet kell(ene) teremteniük a nagyszüleik és a szüleik sokkal nagyobb létszámú évjáratai nyugdíjának tartós fedezetére.

Korábban jellemzően szegényen mentünk nyugdíjba, így nem tűnt fel, hogy nyugdíjasként is szegények vagyunk. A jövőben viszont sokan jó anyagi körülmények között kezdjük időskori életünket, így az elszegényedés tragikus pénzügyi és pszichológiai csapdáit a legtöbben nem tudjuk majd elkerülni.

Az idősödés egyre inkább fölénk tonyosuló demográfiai cunamiját csak tovább gerjeszti az egészségügyi ellátórendszerek globális pénzügyi válsága, amely a fejlett társadalmak elöregedése miatt szintén megállíthatatlanul mélyül: egyre több, egyre idősebb ember egyre hosszabb ideig követel egyre hatásosabb, azaz egyre drágább egészségügyi ellátást.

A kérdés mindkét nagy, állami újraelosztásra épülő ellátórendszer – a nyugdíj és az egészségügyi rendszer – esetében ugyanaz: ki finanszírozza az időskori nyugellátást és az egészségbiztosítást, ha annak terhelése megállíthatatlanul növekedni fog?

Ha nem lesz elegendő olyan aktív korú ember Magyarországon, akit hatásosan kötelezhetne az állam járulékfizetésre, akkor nem lehet járulékfizetéssel elegendő fedezetet teremteni az egyre több és egyre hosszabban élő idős ember számára. Mindezek miatt egyszerűen elkerülhetetlennek látszik, hogy mindenki, aki még nem nyugdíjas, rendelkezzék valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással.

 

Via: napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Ez a felcsúti dinnasztia óvodásoknak magyarázott ismét! – Hát nem sül le a képetekről a bőr?

Rubóczki Tamás

Így kell ezt – A Párbeszéd feljelenti a fideszes kiskirályokat!

Rubóczki Tamás

Drogos Deutsch ismét megszólalt, na de minek!

Rubóczki Tamás