Összeomlás fenyegeti a vízszolgáltatást!

Összeomlás fenyegeti a vízszolgáltatást: a közműcégek a rezsicsökkentés miatt nem tudják olyan gyorsan cserélni a vezetékeket, mint amilyen tempóban öregszik a hálózat.

A vízszolgáltatás biztonsága érdekében a következő húsz évben évente 2 ezer kilométer ivó- és szennyvízvezetéket kellene felújítani. Csakhogy a vízszolgáltató cégek bevétele 2011 óta arra elegendő, hogy évente 350 kilométer vezetéket cseréljenek újra. Ez abból a felmérésből derül ki, amit a kormányhoz közel álló Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített. A Századvég a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) kérésére mérte fel és összegezte a vízszolgáltatás helyzetét. A felmérés azt is feltárta, hogy a víziközmű cégek alkalmazottainak alacsony a bére, részben ezért 2027-re az ágazat elveszíti dolgozóinak negyedét, több mint ötezer embert. A víziközmű cégeknek azért nem telik vonzó bérre és arra, hogy elvégezzék a hosszú távú, biztonságos működéshez szükséges felújításokat, mert ezek a többnyire önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások önköltség alatti áron szolgáltatnak. A kormány 2012-ben befagyasztotta, majd egy évvel később – a rezsicsökkentés részeként – 10 százalékkal csökkentette a víz és a szennyvízdíjat. A díjak azóta sem emelkedtek, miközben a cégek kiadásai – az infláció és más terhek miatt – jelentősen emelkedtek. Ezért a 40 hazai vízszolgáltató többsége veszteségeset termel, s az állam például 2017-es működésüket 36,2 milliárd forinttal dotálta.
A Századvég tett arra javaslatot, hogy miképp tehetné a kormány gazdaságosabbá a víziközmű cégeket: egyrészt a szolgáltatás forgalmi adójának kulcsát 27-ről 18 százalékra csökkentené, másrészt eltörölné az úgynevezett közműadót, amit a működtetett vezetékek hossza alapján kell a társaságoknak megfizetniük. E két tétel összesen 23,1 milliárd forintot hozna a cégeknek. Ám ez a pénz csak alamizsna lenne az érintetteknek, hisz ettől még az ágazat egésze továbbra se tudna belefogni az elöregedett vezetékek indokolt mértékű cseréjébe. A hazai ivóvíz- és szennyvízhálózat hossza 92 ezer kilométer, s arra, hogy évente a vezetékek nagyjából 2 százalékát újra cseréljék – 2018-as árakon – 103 milliárd forintot kellene fordítani. Az ágazat műszaki és pénzügyi szakemberei tudják, miképp lehetne egyenesbe hozni a víziközmű cégek gazdálkodását: a vízdíj emelésével. Ám ezt névvel senki sem vállalja kimondani, ami érthető, hisz a cégeket tulajdonló önkormányzatok többségét a rezsicsökkentés mellett vakon elkötelezett kormánypárti vezetők irányítják. A hazai vízszolgáltató cégek éves árbevételének összege 250 milliárd forint, vagyis ahhoz, hogy ezek a vállalkozások képesek legyenek megújítani hálózatukat, 350 milliárd fölé kellene tornászniuk a bevételüket. Ez – állami segítség nélkül – akkor megvalósítható, ha a vízdíjat hozzávetőleg 40 százalékkal megemelik. Megkerestük a vízszolgáltatás dolgában illetékes tárcát, az innovációs minisztériumot, hogy ők miképp látják az ágazat helyzetét. Több hét után elküldött írásos válaszuk ez volt: „A víziközművek fenntartható működtetésére irányuló és sok irányból érkező szakmai javaslatokat ismerjük, de a kormány minden szempontot szem előtt tartó és megalapozott stratégia mentén kíván megoldást találni. Semmilyen konkrét döntés még nem született, vízdíjemelés pedig nincs napirenden.

A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium innovatív fejlesztésekkel, támogatási lehetőségek biztosításával is segíti a közszolgáltatási feladatok ellátását.” A rövid válaszból nem lehet kiolvasni, hogy a tárca valójában miképp akarja egyenesbe hozni az ágazatot. A MaVíz főtitkára, Nagy Edit nem titkolja, hogy a Századvég tanulmánya óta a víziközmű cégek helyzete tovább romlott, ugyanis a fentebb említett 103 milliárd már nem elég az évi 2 ezer km csővezeték cseréjére. A tavalyi tanulmány a 2017-es adatokra épít, csakhogy az azóta eltelt közel másfél évben a kivitelezési költségek az inflációt jóval meghaladó mértékben, 10-15 százalékkal nőttek, vagyis a kívánatosnak tartott beruházások már évi 115-120 milliárdra rúgnak. Eközben a víziközmű cégek gazdaságossági mutatói tovább romlottak az elmúlt évben, így 2019-ben már a 350 kilométer vezeték-rekonstrukció is csak álom. Idén az innovációs tárca kiírt a vezetékek fejlesztésére egy pályázatot, ami 1,5 milliárd forint támogatást ad majd a nyerteseknek.

A jelentkezés határideje a közelmúltban lejárt, s mint Nagy Edittől megtudtuk többszörös volt a „túljegyzés”. Jelentkeztek volna többen is, ám a pályázat önerős, a beruházás költségének 30 százalékát a cégeknek kell állniuk, és erre a szolgáltatók és a gazdáik, az önkormányzatok sok esetben képtelenek. A pályázat által támogatott beruházások révén hozzávetőleg 30 kilométer vezeték újítható fel, s ez az évente szükséges csőrekonstrukció alig két és fél százaléka, vagyis alig több a semminél. Amúgy a kormány és az innovációs tárca eddig sosem vonta kétségbe a víziközmű cégek panaszának és a Századvég tanulmányának megalapozottságát. Nem is lenne értelme, hisz a felmérésből például megtudhatjuk, hogy a hatvanas, hetvenes években lefektetett eternitcsövek tervezett élettartama 50 év, így ezek a vezetékek már aligha bírhatják sokáig. Az elmúlt tíz év rekonstrukciós üteme viszont arra elég, hogy a csöveket 3-400 év alatt újítsák fel. A vezetékek elöregedését az is bizonyítja, hogy 2012 és 2017 között folyamatosan nőtt, s végül megduplázódott a csőtörések száma az ivóvízhálózaton. 2012-ben kilométerenként 0,61 csőtörés történt, tavalyelőtt már 1,34 volt ez a mutató. A szennyvízhálózat viszonylag fiatalabb, így ott „csak” 41 százalékkal nőtt a törések száma öt év alatt. A szakemberek szerint ennek ellenére még nincs okunk attól félni, hogy a közeljövőben valahol összeomlik a vízellátás, ám többen hozzátették, hogy ha továbbra is ilyen lassú ütemben folyik a vezetékcsere, akkor 8-10 év múlva ez sokhelyütt megtörténhet, s a vezetékes víz több napig tartó, ismétlődő hiánya – mindenütt, de főleg az emeletes házakkal zsúfolt városrészeken – nagyon komoly társadalmi feszültséget okozhat. Az is aggasztó, hogy a kitermelt víz 25-30 százaléka a csövek állapota miatt megszökik a hálózatból. A fejlett világban a hálózati veszteség csak 5-12 százalék.

De nemcsak az ágazat pazarló, hanem a fogyasztó is, hisz a viszonylag olcsó vízár nem készteti a lakosságot a takarékosságra. Az ágazat szakemberei az utóbbi miatt is indokoltnak vélik a vízdíjemelést. Ugyanakkor nem bíznak abban, hogy a kormány hajlandó erre a lépésre. Azzal a politikai vezetés elismerné, hogy a rezsicsökkentésnek ebben az ágazatban nem volt meg a gazdasági alapja, s ez a húzás csakis kampánycélokat szolgált. A kormány – vélhetően – azért sem lesz hajlandó a már említett 40 százalékos díjemelésre, mert akkor személyenként havonta 7-800 forinttal kellene többet fizetnünk a vízért, s ez a kiskeresetű emberek egy részét a politikai vezetés ellen hangolná. 

2012 és 2017 között folyamatosan nőtt, s végül megduplázódott a csőtörések száma az ivóvízhálózaton

2012 és 2017 között folyamatosan nőtt, s végül megduplázódott a csőtörések száma az ivóvízhálózatonFotó: Népszava

Itt is jön a kivételezés és a lenyúlás?

A víziközmű cégek szakembereinek – a felsőbb köröktől kiszivárgott információk alapján – van arra prognózisa, hogy a kormány miképp tervezi megoldani az ágazat problémáit, vízdíjemelés nélkül. Szerintük költségvetési forrásból létrehoznak egy százmilliárd forint nagyságrendű, évente újratöltött nemzeti víziközmű fejlesztési alapot, s erre pályázhatnak a vízszolgáltató cégek, ha fel akarják újítani hálózatukat és berendezéseiket. Hogy ki kaphat ilyen célú támogatást, arról egy a kormányhoz közel álló, szakmai-önkormányzati grémium dönt majd. A kormányhoz hű települések nyilván gyorsabban kapnak támogatást, mint a pályázatírásban „kevésbé hozzáértő és slendrián” ellenzékiek. Az elmaradó fejlesztések miatt sűrűsödő csőtörések ráadásul alkalmasak lesznek arra, hogy figyelmeztessék az ellenzéki településeket irányítóik alkalmatlanságára. A hálózatfelújítások kivitelezőit közbeszerzéssel választják ki a vízszolgáltatók, s feltételezhetően olyan vállalkozások nyernek, amelyek tulajdonosai közel állnak a kormányhoz. Ez a központosító megoldás a választóknak azt sugallja, hogy az állam átvállalja a hálózat-rekonstrukció terhét az állampolgártól, mondta az egyik vízszolgáltató cég középvezetője, aztán megjegyezte: ám erről szó sincs, hisz az állam az állampolgárokból áll, így annak pénzét is a polgár teszi be a közösbe.

Az is aggasztó, hogy a kitermelt víz 25-30 százaléka a csövek állapota miatt megszökik a hálózatból

Az is aggasztó, hogy a kitermelt víz 25-30 százaléka a csövek állapota miatt megszökik a hálózatbólFotó: Népszava

Visszautasíthatatlan ajánlatok

A vízközműcégek dolgozóinak korfája arról vall, hogy a 60 évesnél idősebb alkalmazottak száma 4-5-ször meghaladja a huszonévesekét. Az egyik szolgáltató, a kilépő dolgozókkal mindig riportot készít a távozás okáról. A felmondók többsége az alacsony bérre hivatkozva áll tovább. A távozók gyakran átmennek az energiaszektorba vagy építőiparba, esetleg külföldön keresnek munkát. 2018 elején – a Századvég tanulmánya szerint – víziközmű cégek dolgozóinak átlagos bére 214 ezer forint volt, s akkor a hazai energiacégek (a gáz-, a hő- és az áramszolgáltatók) alkalmazottainak a havi jövedelme ennek nagyjából kétszeresét tette ki. A 200 ezer forintos többletjövedelemmel az energiacégek könnyen el tudják csábítani a vízszolgáltatók dolgozóit, hisz a két ágazatban elvárt fizikai munka sokban hasonlít egymásra. A MaVíz évente versenyt rendez az ágazat fizikai dolgozóinak, s előfordult, hogy a csőtörések elhárításában legjobban szereplő brigádot egy külföldi cég teljes létszámban azonnal leszerződtette.

olkt.hu/hvg.hu

Kapcsolódó cikkek

Tovább dagad a Quaestor-ügy…

Rubóczki Tamás

Így menekül a Fidesz embere, miután megzavarta a sajtótájékoztatót! (+Videó)

Rubóczki Tamás

Visszafordult a sosem volt migránskaraván

O.L.K.T.
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!