Örülök, mert tudom, hogy mellrákom van. Egyre több a negyvenes rákbeteg

Néhány nap alatt majdnem tízezren osztották meg annak a Németországban élő magyar nőgyógyásznak a Facebook-bejegyzését, akinél tavaly ősszel diagnosztizáltak mellrákot. Magenheim Rita már túl van a műtéten és a kemoterápián, posztjában többek között arról írt, hogy a szűrővizsgálatoknak köszönhetően vették észre időben a daganatot, így jelentősen javultak túlélési esélyei. Magyarországon az érintett nők 40 százaléka jár el szűrésre, de ez az arány a német nők körében sem sokkal magasabb. Arra is próbálja felhívni a figyelmet, hogy az egészségtelen táplálkozás és az éjszakai munka nagyban növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát, ezért jó lenne, ha az orvosok is odafigyelnének ezekre a rizikótényezőkre. Az orvos azzal magyarázza a poszt sikerét, hogy még mindig tabu témának számít a rák, főleg a mellrákról nehéz nyíltan beszélni, mert a betegeknek azt is fel kell dolgozniuk, hogy megváltozhat a nőiességük.

“Örülök, mert tudom, hogy mellrákom van. Nem, nem őrültem meg. Örülök, mert nagyon hamar elkaptuk a rohadékot. Így 98 százalék esélyem van, hogy meggyógyuljak, hogy felneveljem a gyerekeimet és szép életem legyen. Rákos vagyok, de nem fogok meghalni. Nem most és nem emiatt “

írta Facebook-posztjában Magenheim Rita, egy Németországban élő nőgyógyász, akinél tavaly ősszel diagnosztizáltak mellrákot. Néhány nap alatt majdnem 10 ezren osztották meg a bejegyzést, és több mint ezer komment érkezett.

Rita  családjában több daganatos megbetegedés is előfordult, úgy gondolta, jobb, ha kivizsgáltatja magát. Ehhez képest nőgyógyásza szinte le akarta beszélni a vizsgálatról, mondván, 42 évesen még fiatal ehhez. Németországban 50 éves kortól ajánlott a mellrákszűrésre járni, onnantól kezdve ingyenes. Magyarországon nincs ilyen megkötés, 2002 óta életkortól függetlenül minden nő számára ingyenes, csak beutalóra van szükség hozzá. Ezenfelül a 45 és 65 év közötti nőket kétévente értesítik a soron következő vizsgálatra időpontjáról.

Betegként küzdened kell, ha akarsz valamit

Végül a nőgyógyászát kihagyva ment el a rákszűrő centrumba. Ezt azért tehette meg Rita, mert van egy kiegészítő biztosítása, ami ugyan drágább, mint az állami, de többek között ezzel beutaló nélkül végeztethet el szűrővizsgálatokat. Fél évvel az első vizsgálat után hívták vissza kontrollra, akkor már látszott az elváltozás. Soknak tűnhet a féléves várakozás, Rita szerint az övéhez hasonló esetekben teljesen megszokott. Előbb nem is lehetett volna látni a daganatot a felvételeken, a második ultrahangon is mindössze négy miliméteres volt, ami még orvosi szemmel is nagyon kicsinek számít. “Egy szűrővizsgálat soha nem lesz száz százalékos. Minden módszernek van hátránya, sajnos meg kell nőnie a daganatnak, hogy lássák az orvosok.” Minél kisebb a daganat, annál nehezebb biopsziával mintát venni belőle, ekkora méretnél könnyen előfordulhatott volna, hogy mellé szúrnak, magyarázta Rita.

A vizgálatok után nagyon gyorsan, kevesebb mint két hét alatt meglett a szövettani elemzés eredménye és a diganózis. Azt gondolhatnánk, hogy ez a német egészségügyet dicséri, pedig Rita maga járta ki, hol csinálják meg leghamarabb az elemzést, ehhez 8-10 orvost hívott fel. Ez is azt mutatja, mondta, hogy nem csak a magyar egészségügyben kell a betegeknek megküzdeniük azért, hogy a lehető leggyorsabban ellátáshoz jussanak. “Persze az lenne az ideális, ha mindenhol azt mondanák, hogy holnap gyere, de ilyen a világon sehol sincs.” Már túl van a mütéten és a kemoterápián. Még messze nem mondhatja magát gyógyultnak, évekig kell kezelésekre járnia és gyógyszert szednie, hogy megakadályozzák a daganat kiújulását. Ezért nevezte írásában rohadéknak a betegségét, mert úgy tekint rá, mint egy ellenségre, ami ellen küzdenie kell.

Örülök, mert tudom, hogy mellrákom van (JÓVÁ KELL HAGYNI MÉG) 2
A korábban nőgyógyászként praktizáló Rita már betegként szembesült azzal, hogy egyre több a fiatalnak mondható mellrákos beteg. Fotó: Magenheim Rita

A magyar nők körében a mellrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés: évente körülbelül 5-6 ezer új beteget diagnosztizálnak, és 2 ezren halnak meg mellrák következtében.

A statisztikák alapján minden 10-12. magyar nőnél kialakul a betegség. Ehhez képest kevesen járnak el szűrővizsgálatokra, pedig a gyógyulás esélye a 80 százalékot is elérheti, ha időben felismerik a betegséget. Az Eurostat 2015-ös adatai szerint a leginkább veszélyeztetettnek számító 50-69 éves magyar nők 43 százaléka vesz részt a vizsgálatokon, miközben az Egyesült Királyságban, Írországban, Szlovéniában és Finnországban ugyanez az arány meghaladta a 75 százalékot.

Rita úgy látja, nem csak Magyarországon jelent problémát, hogy kevesen járnak szűrővizsgálatokra:  a német nők 50 százaléka vesz részt a vizsgálatokon, a hasonló korú női ismerősei közül senki sem volt még szűrésen. Sokan a mammográfia miatt nem mennek el, a kommentelők is megosztottak voltak abban, mennyire fájdalmas a vizsgálat. Rita szerint ez sok mindentől függ, például attól is, hol tart ciklusában a nő, akkor éppen mennyire érzékeny a melle, és ugyanúgy múlhat a vizsgálatot végző asszisztens ügyességén.

Szintén sokan írták ellenérvként, hogy a sugárterhelés miatt alakulhat ki a mellrák. Ez nem így van, mondta Rita, mert körülbelül akkora mértékű sugárzás éri a beteget, mint tíz hosszabb repülőút során. Másrészt a szűrésbe beletartozik az ultrahangvizsgálat is, ami nem jár sugárterheléssel és fájdalommentes, és a 35 évnél fiatalabb nőknél mammográfia nélkül is megoldás lehet. A kommentekből az is kiderült, kevesen tudják, mit jelent az, hogy rizikótényező. Például ha valaki nem 20 évesen szült, még nem jelenti azt automatikusan, hogy rákos lesz. “Ugyanúgy ahogy nem minden dohányos lesz tüdőrákos. Nagyon sok tüdőrákos soha nem dohányzott.”

Tabutéma a rák

Nem gondolta, hogy több ezren fogják megosztani bejegyzését, a visszajelzések alapján többen ennek határása mentek el szűrésre. Rita szerinte azért szólt ekkorát, mert tabutémának számít a rák, azzal, hogy mert a betegségéről írni, talán segíthet másoknak. A magyar nyelvben nincs is olyan kifejezés, ami jól leírná, mit élnek át a rákos betegek. Rita az angol cancer survivor vagy a cancering – ami a rákkal való küzdelem folyamatára utal – szavakat sokkal kifejezőbbnek tartja. Főleg a mellrákról nehéz nyíltan beszélni, mivel azt is fel kell dolgozniuk a betegeknek, hogy megváltozhat a nőiességük. Sokan rettegnek a melleltávolító műtéttől, és ezért nem mennek el inkább szűrésre. “Azt kellene megérteniük, hogy rák nem egyenlő azzal, hogy meghalsz. Minél később veszik észre, annál durvább a kezelés. Én egy kemo lightot kaptam, de az is nagyon rossz volt.” Elindított két mellrákkal foglalkozó Facebook-oldalt is, egyet a szűrővizsgálatokról és a megelőzésről, egy másikat pedig az érintetteknek. Tervezi, hogy angol és német verziót is csinál.

Neki sem volt könnyű feldolgoznia, hogy rákos lett; elbőgte magát, ahogy kilépett a rendelőből – mesélte.

“Amikor megkapsz egy ilyen diagnózist, azt mondod, hogy ez nem lehet. Ha gyerekeid vannak, akkor meg pláne: nem történhet meg velük, hogy te rákos vagy és meghalsz. “

A kezdeti sokk után gyorsan összeszedte magát, ahogy ő fogalmazott: átváltott “küzdő üzemmódba”, onnantól mindig csak a következő lépésre koncentrált. Segített neki, hogy orvosként racionálisabban látta a helyzetét, tudta, hogy a szerencsésebbek közé tartozik, mivel kicsi volt a daganat és hamar észrevették. Ha csak néhány évvel később ment volna el a szűrésre, sokkal rosszabbak lennének a túlélési esélyei.

A bejegyzésben szereplő képek a műtét után készültek, amikor már tudta, hogy kemoterápiát kell kapnia, és ki fog hullani a haja. Azért vágatta le rövidre, hogy felkészüljön erre. Direkt nem olyan képett tett ki, ahol kopasz, mert azzal csak még inkább elriasztotta volna a nőket a szűrővizsgálattól. “Világéletemben hosszú hajam volt, elmentem a fodrászhoz, mondtam, hogy valami rövid frizurát találjon ki, de ne izguljon, nem tudja elrontani, mert hamarosan úgyis ki fog hullani.” A parókát nem szereti, mindehová sapkában megy, még sportolás közben sem szokta levenni.

Örülök, mert tudom, hogy mellrákom van (JÓVÁ KELL HAGYNI MÉG) 1
“Fuck you cancer!” – ez a mantrája Ritának, ez az üzenete a képnek is. Arra is utal, hogy rák az ellensége, ami ellen küzdenie kell. Fotó: Magenheim Rita

Voltak olyan kommentelők is, aki számonkérték, miért írt a rák megelőzéséről: megalázó a betegeknek, mert azt sugallja, hogy ők tehetnek arról, hogy rákosak lettek. Rita szerint igenis lehet tenni a daganatos betegségek ellen, maga is sok olyan dolgot talált az életében, amire utólag azt mondja, hogy csinálhatta volna másképpen. A diagnózis óta többet sportol, változtatott az étrendjén, több gyümölcsöt és zöldséget eszik, próbál kevesebb cukrot fogyasztani.

“Egy rákos megbetegedés sok mindent megváltoztat az emberben, nem olyan, mint egy influenza. Mégis az elmúlt félévben sokkal több boldog pillanatom volt, mint a diagnózisom előtt. Sokkal jobban tudom ezeket élvezni, mert tudom, hogy nem magától értetődő.

Egyre több a negyvenes rákbeteg

Posztjában arról is írt, hogy orvosként új dolgokat tudott meg a mellrákról. Korábban nyolc évig dolgozott nőgyógyászként Magyarországon, 2010-ben költözött ki Németországba, ahol további két évig praktizált, mielőtt átment volna egy gyógyszeripari céghez. Ő még azt tanulta az orvosi egyetemen, hogy a mellrák elsősorban az 50 évnél idősebb nők betegsége. Ma már nem így van, az adatok azt mutatják, hogy egyre több a fiatal beteg: a mellrákkal diagnosztizált nők 20 százaléka 50 évnél fiatalabb, a betegek 5 százaléka pedig még nincs 40 éves. “Tudtam korábban is, hogy a mellrák nemcsak az öreg nénik betegsége, de hogy ennyire magas a fiatal betegek aránya, azt csak akkor tudtam meg, amikor én is beteg lettem.”

Szintén új információ volt számára, hogy a szoptatás nem feltétlenül jelent védelmet a mellrákkal szembenA legújabb kutatások azt mutatják, hogy 4o év felé közeledve gyengül a szoptatás nyújtotta védőhatás, Rita pedig 37 évesen szült először. Rizikótényező lehetett az is, hogy másfél évtizeden keresztül rendszeresen dolgozott éjszakai műszakban: egy 2018-as kutatás szerint az éjszakai munka 32 százalékkal növeli a mellrák kialakulásának kockázatát.

Szkeptikus, hogy az orvosok tisztában vannak-e ezekkel a rizikótényezőkkel, szerinte ebből a szempontból sincs különbség a magyar és a német egészségügy között, ugyanúgy probléma, hogy az új ismeretek lassan épülnek be az orvoslásba, nem jut elég idő és figyelem a betegekre. Azért is lenne fontos a rizikófaktorok felismerése, mert minden egészségügyi rendszerben végesek a szűrővizsgálatokra fordítható források. Példaként említette, hogy ugyan az MR-vizsgálat hatékonyabb a mammográfiánál, viszont sokkal drágább, ezért a tömegek számára nem elérhető. Azoknál lehetne célzottan alkalmazni, akik valamilyen szempontból különösen veszélyeztettnek számítanak. “Mondhatják, hogy bezzeg külföldön mindenki ugyanazt a kezelést kapja. Ez nem így van. Fizetni kell, ha valaki hamarabb akar időpontot. Megértem, mennyire szörnyű, ha valakinek a pénzen múlik a gyógyulása.”

Ezt az írást fontosnak tartjuk, ezért osztottuk meg. A teljes cikk itt található:https://abcug.hu/orulok-mert-tudom-hogy-mellrakom-van/

Címlapi kép :  Magenheim Rita

Kapcsolódó cikkek

Hadházy Ákos megint érdekes dolgokról húzza le a leplet

O.L.K.T.

Törvénytelen kilakoltatás. Orbán Te teszed ezt!!!

O.L.K.T.

Hazám! József Attilával a gyűlöletkeltő hazaárulók ellen

O.L.K.T.