Orbán ötlete vagy szélhámosság vagy zseniális ötlet

Mi nem bízunk benne és az előbbire tippelünk.

0

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelőjében egy klímavédelmi akciótervet hirdetett, amelynek részeként a kormány

betiltja az egyszer használatos műanyagokat,elkezdődik az illegális szemétlerakók felszámolása,visszaválthatóvá teszi a műanyag- és fémdobozokat,megvédi a folyókat,minden újszülött után 10 fát ültetnek,elektromos buszokat vesznek,naperőműveket telepítenek,bevezetik a Zöld Államkötvényt.

Ezen akcióterv pontjai között van egy pár (napelem, elektromos buszok), amik nem okoznak különösebben nagy meglepetést, az olyan intézkedések, mint az illegális szemétlerakók felszámolása pedig 10 év kormányzás után minimum elvárható.

Hogy mennyire lesz eredményes ez az akcióterv, az majd csak idővel válik el, hiszen még azt sem tudjuk, hogy milyen jogi környezetet kíván a kormány megteremteni az akcióterv megvalósítása érdekében. Ugyanakkor azt érdemes tisztázni, hogy mi is az a Zöld Államkötvény, és miért érdemes beruházni rá?

Matolcsyék ötlete volt?

„A Magyar Nemzeti Bank felől fúj a szél. Azt tudom, hogy a Matolcsy beleszeretett ebbe a »zöld témába«” – mondja egyik energiaszektorra és klímapolitikára rálátó név nélkül nyilatkozó forrásunk, aki úgy tudja, az MNB belül van egy részleg, ami kifejezetten erre a területre szakosodott. „Gyanítom, hogy ezt ők találták ki” – teszi hozzá.

Először is, az államkötvény egy olyan értékpapír, ami hitelviszonyt testesít meg, és tanúsítja, hogy valaki (magánszemély vagy társaság) az államnak hitelt nyújtott. Nem kockázatmentes, ugyanis az államcsőd és a fizetésképtelenségen túl a piaci alapú hozamok változása is befolyásolhatja, mennyibe kerül ez az államnak.

Mihálovits Zsolt és Tapaszti Attila, az MNB vezető portfoliókezelői közösen jegyeznekegy elemzést, ami kifejezetten ezekről az értékpapírokról szól. (A cikk szerkesztett formában a Portfolión is megjelent). „A zöldkötvények a hagyományos kötvényektől elsősorban annyiban különböznek, hogy kimondottan olyan beruházásokat finanszíroznak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye” – fogalmaznak a pénzügyi elemzők.

A zöldkötvények lehetővé teszik, hogy hosszabb távon üzletileg fenntartható és társadalmilag rendkívül előnyös szempont is megjelenhessen a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban. Elősegíti a tőke környezetbarát beruházásokra csatornázását, csökkenti a forráshoz jutás költségét és felhívja a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügi kockázatokra.

Az államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bocsájtja aukciókra. Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója még 2019 decemberében adott interjút a Portfoliónak, amiben 2020-as „új dobásokat” harangozott be. „A költségvetésnek már most is vannak környezetvédelmi kiadásai, azt gondoljuk, hogy jó lehetőség van ezeket összehangolni a finanszírozással is. Ez egy piaci trend. Efelé megy a világ, egyre több az ilyen dedikált portfólió, és ahhoz hogy ezeket a befektetőket elérjük, fontos hogy készen álljunk! Egy első lépés lehet a zöld kötvény kibocsátása. Ennek kétségtelenül vannak extra költségei, de perspektivikus piacról van szó.”

Innováció vagy szélhámosság?

„A banki befektetéseket fontos zöldíteni. Kérdés, hogy mivel garantálja a magyar kormány, hogy tényleg zöld befektetésre mennek majd el a pénzek? Sok pénzügyi állami intézmény van, ami alapvetően jól működik, de a transzparencia nem az erősségük” – mondja egyik forrásunk, aki úgy látja, ha nincs meg az átláthatóság és a garancia, akkor a Zöld Kötvény lehet „egy nettó szélhámosság” is, hiszen mi a garancia arra, hogy a papírok eladásából befolyó pénzt az állam nem a környezetszennyező szénerőmű fenntartásara, hanem elektromos buszok beszerzésére költi.

A Mihalovits-Tapaszti-féle írásban a szerzők is megjegyzik: „a zöldkötvények további elterjedésének egyik legfontosabb záloga a transzparens és lehetőleg ellenőrzött megfelelés a kötvénykibocsátás keretrendszerében elvárt paramétereknek. A befektetők szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy a zöldkötvényből származó forrásból kizárólag a környezetvédelmi szempontrendszernek megfelelő beruházások valósuljanak meg”.

A kockázat kezelésére számos megoldás került kidolgozásra, tanácsadó cégek, nonprofit szervezetek, hitelminősítők jelentek meg az elmúlt években folyamatosan fejlődő piacon. „Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az egyes entitások eltérő szinten és mélységben vizsgálják a projektek tényleges teljesülését” – szögezik le.

„Megpróbálják a politikai lehetőséget kihasználni. Bemérték ők is, hogy nagyon megnőtt a fogékonyság ebben a témakörben” – mondja egy másik név nélkül nyilatkozó forrásunk, aki korábban a közigazgatásban dolgozott magas pozícióban. Szerinte preferáltabb hozammal és futamidővel kell rendelkeznie a Zöld Kötvények a többihez képest, hogy „egyáltalán felkeltse valakinek az érdeklődését”.

Forrás Magyarnarancs