Orbán nagyon unalmas lett

0

A miniszterelnök idei évértékelője minden erőlködés nélkül lett felejthető, minden eleménél azt érezhette hallgatósága, hogy „ezt már hallottam”, „ezt mintha már mondta volna.”

Borítékolható volt, hogy egy kis szocialista rémkormányok-ozás után jönnek az elért, vélt vagy valós sikerek, Soros György mellett elrejt néhány humorbonbont is, ahogyan a honi ellenzék is megkapja a magáét. Nincs új a Várkert Bazár többszörösen átadott falai között. Innovációnak nyoma sincs, de nem is igényli tábora.

Emberkísérlet ez. Orbán Viktor idei, sorban a huszonkettedik évértékelője annyira sablonos volt, annyiszor érezhette azt az ember, hogy ezt az előzőekből is összeollózhatták volna, hogy 2016-ig olvastuk vissza a kormányfő évértékelő beszédeit, kikutatva, hogy ezek a fordulatok hol hangoztak már el. Találtunk olyan mondatot, ami két egymást követő évértékelőn ugyanúgy elhangzott.

Egy beszéd, másfél újdonság

A miniszterelnök az egyórás beszéd alatt mindösszesen másfél olyan gondolattal szolgált, ami az újdonság erejével hathat.

Egyfelől bezöldült, de ez csak fél újdonság, ugyanis kicsit megkapargatva a nagy mondatokat azt látjuk: már meglévő terveket és EU-s kötelezettségeket sorolt fel a miniszterelnök, gyakorlatilag kivétel nélkül. Erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.

Másfelől – és ez az egy egész újdonság – az eddig eltartott kisujjal kezelt Trianon-kérdésben most nem finomkodott Orbán, rögtön beszéde elején úgy fogalmazott, hogy: „ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem Önöknek, hogy élünk, s Magyarország még mindig megvan. És nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából.”

A száz év magány korszakáról azonban nem először beszélt a miniszterelnök. Tavalyi beszédében konkrétan úgy fogalmazott, hogy „véget ért a száz év magyar magány korszaka. Már csak egy kis jókedv és némi humor hiányzik.” 2016-ban pedig azt mondta százéves kitekintésben, hogy most már „a szabadság és a nemzeti függetlenség megvolna, úgy, mint ritkán volt meg az elmúlt száz évben, önkény vagy megszállás nem nyomaszt”, illetve ekkor mondta azt is, hogy „országvesztés, megcsonkítás, gazdasági világválság ellenére is talpra álltunk, derékba fűrészelve is hajtást hoztunk.”

Bővebben a Hvg oldalán olvasható a cikk

Forrás Hvg