Orbán megzsarolta az Uniót.

Orbán kemény feltételeket szabott ahhoz, hogy aláírja a többek között 2050-re karbonsemlegességet előirányzó uniós nyilatkozatot. Az EU állam- és kormányfői tesztelik azt a nagyratörő stratégiát, amelyet előző nap tárt a nyilvánosság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Sem Orbánnak, sem Von der Leyennek nem lesz könnyű dolga.

Készek vagyunk, hogy aláírjuk azt a vállalást, hogy 2050-re tegyük karbonsemlegessé Európát, ám egy dolgot kell elkerülni:

“ne engedjük a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy a szegény emberekkel fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit.”

Ezt nyilatkozta „csata előtt”, vagyis a brüsszeli EU-csúcsra érkeztében Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A politikus ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány a találkozó előtt megszabta feltételeit, amelynek talán legérdekesebb része, hogy „maradjanak meg a kohéziós pénzek”.

Orbán tehát igen hatékony fegyvert talált, hogy megzsarolja az EU-t, a délután kezdődő találkozó másik témája ugyanis a 2020 utáni uniós költségvetés, amelyben – az EU féléves, finn elnökségének múlt héten közölt tárgyalási javaslata szerint – a Magyarország számára felkínált felzárkóztatási támogatások összege 27 százalékkal lenne alacsonyabb a 2014–2020 közötti szintnek. Ez a számítások szerint 2000 milliárd forintos mínuszt jelentene a mostani hétéves kerethez képest.

Az persze egyáltalán nem biztos, hogy Orbán sikert ér el a két téma összekapcsolásával, hiszen a Brexit és a gazdagabb országok fenntartásai miatt szinte biztosra vehető, hogy csökkenni fog az uniós költségvetési keret a mostanihoz képest. Az viszont elképzelhető, hogy a kohéziós források és a klímaváltozás elleni küzdelemre szánt pénzek összességében magasabb hányadot tesznek majd ki a most ajánlotthoz képest. Pontos összegeket utóbbi esetében nehéz jósolni, az Európai Bizottság egyelőre három dologról beszél,

a támogatások 25 százalékát erre a célra kell költeni;létrehoznának egy „méltányos átállási mechanizmust” azoknak az országoknak a számára, amelyeknél a hagyományos energiaforrások felhasználása az átlagosnál magasabb, így azok kivezetése nagyobb áldozattal járna;a zöld beruházások könnyítése érdekében az Európai Beruházási Bankot bevonnák, összességében 100 milliárd eurónyi fejlesztést generálnának uniós segítséggel (nem csak támogatással).

Tény, hogy amíg a pénzre nem látnak garanciát, a három közép-európai állam, Magyarország mellett Csehország és Lengyelország – a szénenergia felhasználása mindkét ország esetében jóval nagyobb a mi szintünknél – nem fogja támogatni a karbonsemlegességről szóló nyilatkozat aláírását.

Orbán Viktor azonban ezen is túlment: az MTI által megszerzett dokumentum alapján a magyar kormányfő a rezsicsökkentés eredményeihez is ragaszkodna a csúcson – konkrétan azt várja el, hogy „nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak”. Ez európai nyelvre lefordítva azt is jelentheti, hogy a nagy szennyező cégekkel és országokkal fizettetik meg az átállás árát. (Ez némileg ellentmond az előző pontnak, hiszen például Lengyelország ott van a legnagyobb szennyezők között.)

Bővebben a hvg.hu ír az eseményről

Kapcsolódó cikkek

Szorul a hurok!

O.L.K.T.

Orbánék újra óriásit blöfföltek

O.L.K.T.

Ön szerint, Orbán mikor megy Grazba?

O.L.K.T.
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!