Orbán: Majdnem itt az aranykor, csak Nyugat-Európa és Soros György el ne rontsa!

0

– Majdnem itt az aranykor, csak Nyugat-Európa és Soros György el ne rontsa Magyarországot. Ez a gondolat volt Orbán Viktor idei évértékelőjének a veleje.
– A miniszterelnök abban a tekintetben rendkívüli értékelést tartott, hogy az ország helyzetét évszázados és évtizedes távlatban vizsgálta, a trianoni döntés és a saját kormányzásának évfordulói alkalmából.
– Valamivel hosszabban is szólt a szokottnál, és a kormányát ért több kritikára is reagált, az utóbbi években ez sem volt jellemző évértékelőire.
– Legfontosabb retorikai eszköze a csúsztatás volt. Részigazságok és egymásból nem következő összefüggések láncolataira alapozta nagy ívű, történelmi léptékű beszédét.

Orbán Viktor idei, zsinórban a 22. évértékelőjében név szerint két élő embert méltatott: Schmitt Pált és Áder Jánost, az előző és jelenlegi köztársasági elnököt. Előbbit az új alkotmányért, utóbbit klímavédelmi küzdelméért dicsérte. Pedig egyiküknek sem volt nagy mozgástere ezekben a témákban, az alkotmányt fideszes politikusok írták, klímavédelmi ügyekben pedig ezekben a hetekben a kormány kezdett döntéseket hozni. Az államfők szerepe törvényalkotási kérdésekben legfeljebb szimbolikus, hiszen inkább akadályozni, mintsem megalkotni tudják a jogszabályokat. Azért érdemes kiemelni a köztársasági elnökök méltatását megalapozó csúsztatásokat, mert az egész beszéd ilyen jól hangzó csúsztatásokból állt össze. A részben patetikus, részben agresszív üzeneteket burkolt jól hangzó, de nem megalapozott érvelésekbe a miniszterelnök.

A beszéd első, Trianonnal foglalkozó részében a nemzeti sorstragédiát sikerült győzelemmé fordítania, arra hivatkozva, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia nincs többé, tehát a szerződés ellenséges kedvezményezettjei kimúltak, viszont a Magyarországot övező új nemzetállamok már jó szövetségeseink lehetnek. Retorikai szempontból izgalmasan felépített érvelés ez, mert oldja a fájdalmat, győzelmet hirdet, és együttműködést is a környező államokkal, miközben a valóságban nem győztünk, hiszen a határok nem változtak meg. Az orbáni narratíva, vagyis a csúsztatással felépített diadal, itt a megbékélést, a történelmi sérelmeken való felülemelkedést szolgálta.

Voltak olyan csúsztatások, amelyek viszont azt szolgálták, hogy a kormányzati propaganda ellenségképét erősítsék. Például amikor azt állította, hogy 2015-ben a menekülteket Soros György által irányított, civil szervezetnek álcázott embercsempészek hozták Magyarországra, százezerszámra. Mintha nem lett volna háború, ami elől az emberek elindultak, mintha valójában nem Magyarországon túlra igyekeztek volna a menekültek, és mintha a nincsteleneket segítő, néhány tízmillió forintos támogatásokból működő szervezeteknek képessége, vagy akár szándéka lett volna erre.

Ugyanígy csúsztatásokon alapult, amikor Antall József és Horn Gyula volt miniszterelnököket méltatta, mert előbbi nem cserélte el privatizált javakra a magyar államadósságot Sorossal, utóbbi pedig megakadályozta, hogy az OTP-t megvásárolhassa. A Soros elleni küzdelemre már új történeti narratíva épül így, de ez éppen úgy a történelem politikai szándékok szerinti hajlítása, mintha azt állítanánk, hogy a Fidesz létrejötte csak Sorosnak volt köszönhető, hiszen a 80-as évek végén pénzzel és ösztöndíjakkal támogatta a szervezetet, és annak vezetőit, például Orbán Viktort.

Óvatosságra intette a kormány oktatási politikáját kritizálókat, mondván, ha nem lenne jó a magyar oktatás színvonala, akkor nem épülne ennyi gyár, nem jönne ennyi multi ide, és a magyar mérnököket, munkásokat és pedagógusokat szólja le az, aki beleköt az oktatáspolitikába. Messziről nézve ez is tetszetős érvelés, holott az éppen bevezetés előtt álló NAT kritikája nem a már végzett emberekről és az ő tanulmányaikról szól, hanem arról, hogy ezentúl milyen lesz az új tanmenet. Orbán legtöbb érvelése ilyen csúsztatásokon alapult, de ezek számbavétele, magyarázása, sokkal kevésbé lehet frappáns, mint az ő sokszor gúnyos, máskor díszes kinyilatkoztatása.

A legravaszabb az volt Orbán Viktor beszédében, hogy előre szólt, hogy a fanyalgók szét fogják szedni logikai bakugrásait. Egészen pontosan arról beszélt, hogy hiába fantasztikusak kormányzásának az eredményei, az önsorsrontó magyar értelmiség mindenben csak hibákat keres: külső hatások számlájára írja a sikert, fenntarthatatlannak és relatív gyengének minősíti az eredményeket, összeomlással fenyeget. Ezzel az érveléssel előre érvényteleníteni próbálta a sikernarratívát kétségbe vonó kommentárokat, lám, ez csak a brüsszeli liberális blabla, és a kommunista kiszolgálóik kötekedése.

Emberemlékezet óta nem volt ilyen jó

Arról beszélt, hogy száz éve halálra ítélték Magyarországot, de az utóbbi tíz év egyértelműen a legsikeresebb időszaka volt az országnak ebből a százból, és ez nem csak a túlélésre elég, hanem arra is, hogy az ország visszanyerje régi büszkeségét. Az utóbbi tíz év minden unortodox intézkedése, a liberális demokráciától elforduló lépése ezt a sikert szolgálta – ez volt talán a legnagyobb csúsztatása beszédének, hiszen a sajátos politikai rendszerét kritizálóknak nem az államadósság csökkentésével, hanem a magánérdekek államszervezetre településével van bajuk. Orbán saját demokráciafelfogásának legfontosabb elemének a nemzeti konzultációkat nevezte.

És míg Magyarország megy felfele, már-már elérkezett az aranykorba, addig két erő megpróbálja visszahúzni. Az egyik ilyen erő szerinte Soros György, aki migránsokat, és markukat nyújtó erőszakos bűnözőket, illetve munka nélkül pénzt akaró cigányokat szabadít az országra. A másik lehúzó erő pedig az eurózóna országai, amelyek egyre rosszabbul teljesítenek, és technológiai és világpolitikai szempontból is lemaradnak a nagy versenytársaktól.

Magyarország számára

– a családtámogatási rendszer kiterjesztését (3 gyerekes anyák szja-mentessége, gyed felemelése, gyed-en lévők ingyenes nyelvvizsga- és kresz-vizsgája),
– és a környezetvédelmi programokat kiterjesztését (évi egymillió fa ültetése, illegális szemétlerakók felszámolása, egyszer használatos műanyagok betiltása, üveg- és más göngyölegek visszaváltásának támogatása) ígérte.

A zöld intézkedésekről már döntöttek, a családtámogatásihoz viszont még pénz kell, azok teljesítése még nem biztos, bár győzködi róluk Varga Mihály pénzügyminisztert, mondta Orbán.
Megígérte még a hadsereg fejlesztését, és külön kérte a katonákat, hogy vegyenek aktívabban részt az ország társadalmi életében.