Orbán is fogadta Putyin bizalmas bankjának vezetőit!

Nagyban keresi leendő munkatársait a hamarosan nyitni készülő budapesti székhelyére a Nemzetközi Beruházási Bank: a volt KGST-banknak csak az angol nyelvű honlapján találtunk 8 álláshirdetést – köztük magas pozícióra szólókat is. Azt csak sejteni lehet, hogy egyéb forrásokból – fejvadászokon keresztül, „baráti” kapcsolatok lévén – is toboroznak, a LinkedIn-en mindenesetre találtunk álláshirdetést. Nemzetbiztonsági kockázat ide vagy oda: Orbán Viktor személyesen tárgyalt a bank elnökével, akinek családi kötődése igencsak erős az egykori szovjet titkosszolgálattal.

Protokollfőnököt is keres a sokak által – idehaza és külföldön egyaránt – nemzetbiztonsági kockázatnak tartott IIB a LinkedIn szakmai közösségi oldalon, de még több hirdetmény van saját, angol nyelvű honlapján, amelyen jelen pillanatban összesen 11 álláshirdetés található, s annak többsége, hét budapesti pozíció. Nem is akármilyenek: a többi között osztályvezetői, irodavezetői, vezető közgazdászi állások is.

Felbukkan az egykori KGB-hez kötődés gyanúja is

Hírek szerint 30-40 fős stábbal fog nyitni a bank, mégpedig már júliusban. Ezt írta minap a Direkt 36, amelynek több érdekes információt is sikerült összegyűjtenie. Az oknyomozó portál úgy tudja, hogy a banknál úgy számolnak: júniusban költöznek Budapestre. Információk szerint a bank vezetésében magyar részről szerepet vállal Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori minisztere, akiről – jegyzi meg a portál – korábban (általa tagadott) titkosszolgálati múlttal kapcsolatos vádak és dokumentumok jelentek meg.

Tegyük hozzá: ez is csak alátámasztja azoknak a hazai és külföldi aggodalmaknak a jogosságát, hogy az egykori KGST-bank Budapestre költözésével komoly nemzetbiztonsági kockázatokat vállal a befogadó Magyarország. Miként az is több mint alapos gyanúra okot adó mozzanat, hogy a bank élére – erről már mi is beszámoltunk korábban – azt a Nyikolaj Koszovot jelölték, akinek a szülei évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak, s volt magyarországi kötődésük is. Éédesanyja, Jelena Koszova részt vett az amerikai atomtitok ellopásában, apja, az idősebb Nyikolaj Koszov pedig a 70-es évek közepétől a KGB hivatalos magyarországi képviselője volt.

Több mint érdekes momentumként Orbán Viktor személyesen is tárgyalt Nyikolaj Koszovval Budapesten. Ezt Havasi Bertalan szóvivő ismerte el az MTI-nek január végén. „A tárgyaláson a pénzintézet elnöke bemutatta Orbán Viktornak a bank tevékenységét és jövőbeli terveit.”

Egyesülhet a két volt KGST-bank

A Direkt 36 egy új érdekes momentumra is emlékeztet: az oroszok tervei szerint az IIB egyesülni fog a szintén orosz irányítású Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC). Mint a Hírklikk is foglalkozott vele: a volt KGST-éra egy másik közös pénzintézetével, a szintén moszkvai központú Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC) már tavaly ősszel megkezdte az egyeztetéseket a budapesti kormány a magyar visszalépésről. Az 1949-ben alapított és 1991-ben megszűnt Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) egyik bankjaként az IBEC a tagországok egymás közötti (kül)kereskedelmének lebonyolításáért felelős szervezetként működött 1963-tól: alapító tagjai – Magyarország mellett – Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, , Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió voltak, majd csatlakozott (1972-ben) Kuba is. Míg tehát ez a bank a volt KGST-országok egymás közötti külkereskedelmét volt hivatott előmozdítani, a most Budapestre költöző IIB fejlesztési és beruházási hitelekkel segítette a tagországok projektjeit.

Mindenesetre Felcsúti Péter, a Magyar Bankszövetség volt bankvezér elnöke portálunknak korábban kifejtette: „Nehéz elképzelni, hogy bármiben is a magyar gazdaság hasznára válik a részvétel e két volt szocialista bankban”. Akkor sem hajtottak túl sok hasznot, marginális szerepet játszottak csupán a külgazdaságunkban; nélkülük is vígan lehetett volna kereskedni egymással, arról nem szólva, hogy az IIB zömmel szovjet gázvezetékek építésére nyújtott hiteleket. „Szerepük ma egyenese marginális, részvételünk benne a politikai törleszkedés kategóriájába tartozik” – összegzett.

Bodnár Zoltán jogász, egyetemi tanár szerint is „valószínűleg igen kevesen ismerik a valós okát annak, hogy miért telepítik át Moszkvából Budapestre a Nemzetközi Beruházási Bank székhelyét, mindenesetre Magyarországnak semmilyen értékelhető előnye nem származik belőle”, s  feltámad az emberben a gyanú, hogy a gazdasági, szakmai megfontolások helyett valami más motiválhatta a döntést.

A politikai törleszkedés tényét, mégpedig annak súlyosabb formáját támasztja alá a fent már említett nemzetbiztonsági kockázat lehetősége. Ungváry Krisztián történész például a Népszavának korábban nyilvánvalónak mondta, hogy az IIB az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája (vagyis az orosz kémhálózat része). Az pedig, hogy ez a bank Budapestre teszi át a székhelyét és gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztető ügy. Mint ugyanis kifejtette: Oroszország nem a NATO tagja, és mindent megtesz azért, hogy a NATO-t, illetve az Európai Uniót bomlassza. Moszkva számára az EU egy ellenséges politikai szövetség, és számtalan eset van az utóbbi időben arra, amikor aktívan az unió ellen léptek fel, választásokat befolyásoltak, sőt, gyilkosságokra is volt példa – fejtette ki a történész, aki szerint ezek után arra a kérdésre is egyértelmű a válasz, hogy az IIB Budapestre költözése veszélyezteti-e a magyar nemzetbiztonságot.

Mindenesetre Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista tagja a Hírklikknek úgy fogalmazott: „a Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének áthelyezése Budapestre, a magyar szerepvállalás komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, a pénzintézet ugyanis alkalmas akár fedőszervként, akár titkosszolgálati tevékenységek vagy speciális pénzügyi szolgáltatások fedezésére.

Radványi Miklós a washingtoni Frontiers of Freedom elnökhelyettese, külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő szerint „a Nemzetközi Beruházási Bank inkább kémkedési tevékenységgel fog foglalkozni, megbízatása nem csak Magyarországra, hanem az egész régióra kiterjed; ez viszont nem talál pozitív fogadtatásra sem az Európai Unióban, sem pedig az Egyesült Államokban”. A külföldön élő magyaroknak szánt videosorozatának egyik adásában arra kereste a választ, hogy miért kapta meg a bank Magyarországon mindazokat a jogokat, amelyek teljes diplomáciai státuszt, mentességet és egyéb mindenféle kedvezményeket biztosítanak egy volt KGB-kötődésű család sarja, számos offshore-cégek alapítója, s a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasa által irányított pénzintézetnek. „A bank ugyanis nincs eléggé feltőkésítve ahhoz, hogy komoly beruházási tevékenységet végezzen, akár csak Magyarországon is” – szögezte le, utalva arra is, hogy Orbánék keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel meg tudják oldani majdani pénzügyi problémáikat, amelyek számukra az uniós csapok elzárása után, amerikai pénzek híján fel fognak merülni.

Kapcsolódó cikkek

Bűnszervezetben elkövetett csalás: A Fidesz irodában tartott házkutatást a Rendőrség!

Rubóczki Tamás

Utas nélkül közlekedik Orbán kisvasútja, de nem műszaki probléma miatt…

O.L.K.T.

Halász János: a Czeglédy-ügy az egész baloldal korrupciós ügye!

Rubóczki Tamás

Hozzászólok