Nem annyian vannak és nem annyit keresnek a magyar munkavállalók, mint amennyit a KSH adatai sugallnak

0

Mintegy 750 zer magyar munkavállaló nem szerepel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsoraiból. Miközben a KSH 4,5 millió munkavállalóról tud, az adóhivatalhoz csak 3,76 millió adóbejelentés érkezik. Ebből is csak 2,89 millió szerződés fed teljes munkaidős foglalkoztatást.

Az átlagos keresetek számítása több sebből is vérzik, a kozmetikázás pedig ellehetetleníti az érdekképviseletet, állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) a Policy Agenda társadalomkutató intézet számításai alapján.

Noha nemzetközi szerződések garantálnák, hogy a létminimumra vonatkozó és a kollektív tárgyalásokhoz szükséges adatsorokat az országos szakszervezeti képviselők a bértárgyalások során használni tudják, az adatsorokért az utóbbi két-három évben valóságos közelharcot kellett vívni az állami hivatalokkal – mondta el a Policy Agendával közösen tartott mai sajtótájékoztatóján az MSZSZ elnöke, Kordás László.

Négy éve még adathordozókon kapták meg az elemezhető adatsorokat, egy évre rá már csak a hivatalokban lehetett kijegyzetelni őket, tavaly pedig már fizetni is kellett értük. Idén újabb fordulat következett: a KSH belső szabályzata megváltozott, az új szabályozás értelmében az adatsorok novemberben válnak nyilvánossá. Még épp időben ahhoz, hogy a tavasszal és nyáron zajló kollektív tárgyalásokhoz már ne lehessen azokat felhasználni.

A pénzügyi tárca nem hagyta magára a szakszervezeteket: elemzésekkel segítették a munkájukat Más kérdés, hogy utóbbiakban adatok nem, csak következtetések szerepelnek. Ezek helyessége pedig gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné vált – mondta el Kordás.

 

A cikk tovább a 444.hu