Mindent látnak és tudnak rólunk.

A személyes és vagyoni adatokon túl központi tárhelyre gyűjtik az egészségügyi állapotra és a szálláshelybérlésre vonatkozó információkat is. A Szitakötő-rendszer bevezetése után majdnem minden lépésünkről tudni fog az állam.

Kormányzati kémszoftverként működik a két évvel ezelőtt létrehozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) – fogalmaz meglehetősen sarkosan Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő.

Állítja, a magyar rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak és több más állami hatóságnak lényegében korlátlan hozzáférése van a rendszerbe feltöltött egészségügyi adatokhoz. A 2017-es bevezetés óta minden állami, sőt a múlt évtől bizonyos magánegészségügyi intézményben tett látogatásunkat naplózzák, beleértve a kért vizsgálatokat, azok eredményeit, a kezelést és a recepteket is.

Így egy helyen megtalálható a teljes egészségügyi profilunk, kórtörténetünk, jól kiolvashatóak belőle orvoslátogatási szokásaink, gyengeségeink (például a cigarettázás), krónikus betegségeink, a terméketlenség, a fogyatékosság, a korábbi műtétek, balesetek. Sőt még az is, hogy a felírt gyógyszert kiváltottuk-e. Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fejlesztésért felelős főosztályvezetőjének közlése szerint tavaly októberben már több mint 500 millió egészségügyi dokumentum volt elérhető az EESZT-ben.

Legfőbb kincsünk

A rendszer alapbeállításaként kezelőorvosunk, háziorvosunk, sőt üzemorvosunk is szinte minden adatunkhoz hozzáfér. (Néhány kivétel van csupán: a HIV/AIDS státusra, a szexuális úton terjedő megbetegedésekre, a pszichiátriai, addiktológiai kezelésekre vonatkozó adatokat csak a szakorvos ismerheti.)

Bár az ügyfélkapun keresztül elérhető elektronikus felületen bizonyos hozzáféréseket letilthatunk, ehhez olyan fokú adatvédelmi tudatosságra van szükség, amely nálunk nem jellemző. Másrészt az orvosoknak van egy „sürgősség gombja”, amellyel valamennyi korlátozás felülírható – mondja Alexin Zoltán, bár azt ő sem tagadja, hogy az EESZT egészségügyi krízishelyzetekben igen jó szolgálatot tehet. Az is a rendszer javára írandó, hogy nem kell minden korábbi zárójelentést és ambulánslapot megőrizni, hiszen ezt megteszi az EESZT. A rendszer ugyanakkor nem küld e-mail-értesítést arról, hogy ki és milyen adatokat kért le rólunk.

Az Orbán-kormány 2015-ben teljes hozzáférést biztosított a nyomozó hatóságoknak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elődjénél, az OEP-nél tárolt egészségügyi adatokhoz. A jogszabályi felhatalmazás alapján a rendőrség hamar rákapott arra, hogy a központi adatállományból lekérje egy-egy állampolgár egészségügyi adatait. Alexin tavaly nyár végén közérdekű adatigénylés formájában kikérte a NEAK-tól az ilyesfajta lekérések számát; a válaszból kiderült, hogy a törvény elfogadásának évében 4800 alkalommal éltek a lehetőséggel a nyomozó hatóságok, 2017-ben pedig 13 ezernél is többször.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) lehetővé tette az adatok törlésének kezdeményezését, és a bírósági jogorvoslatot az állami adatkezelésekkel szemben, de Alexin szerint ennek egyelőre nincs nyoma Magyarországon. A tavaly májusi bevezetés óta csak az adatvédelmi törvényt módosították, holott a GDPR előírásaival nem teljesen megfelelő adatkezelés további, nagyjából 700 jogszabályban, rendeletben szerepel. Ezek közül 50-et most egy csokorba szedtek, az erről szóló salátatörvényt várhatóan tavasszal tárgyalja az Országgyűlés.

Az EESZT haladó és előremutató fejlesztés, amely adott esetben akár életmentő is lehet – érvel Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magánszféraprojektjének vezetője, mondván, a rendszer törvényi felhatalmazáson alapul. Igaz, a rendszer szerinte sem kellően titkosított, sokkal megnyugtatóbb lenne, ha az adatokhoz csak az állampolgár hozzájárulása után férhetne hozzá akár a háziorvosa is.

Erre kiválóan alkalmas lenne az e-személyi, amely már tartalmazza a tajszámot is – az adatok így csak az egyedi PIN-kód megadásával lennének elérhetőek. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke szerint az esetenkénti engedélyezés tényleg jobban szolgálná a személyes adatok védelmét, de adott esetben jelentős egészségügyi kockázattal is járhatna. A GDPR egyébként számos felhatalmazást ad a tagállamoknak a kötelező adatkezelés előírására.

Hol, mikor, kivel

Az érzékeny adataink esetleges laza kezelése miatti aggodalom az e-személyi bevezetésekor befurakodott sokakba, és ezt csak táplálta az elektronikus személyi igazolványok utazási kártyaként való bevetésének ötlete.

Bővebben a Magyarnarancson olvashat. https://m.magyarnarancs.hu/belpol/a-ner-testver-szemmel-tart-117270

Kapcsolódó cikkek

SZAVAZZON! Ön szerint, Áder aláírja a szégyenteljes rabszolgatörvényt?

H Miklós

Bödőcs írt egy Ady-verset, és elmondta mint Latinovits – videó

H Miklós

Kövér László szerint az EP-ben elmebetegek ülnek

H Miklós