Mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni….


“Minden korábbinál komolyabb osztalékot fizet az Orbán-család érdekeltségébe tartozó Dolomit Kőbányászati Kft., pedig még csak nem is ez volt a legerősebb éve a társaságnak. A tulajdonosok, köztük a miniszterelnök édesapja azonban nem csak a 2017-es nyereséget veszik ki a cégből, hanem a korábban felhalmozott profitot is. Így összesen több mint 2,5 milliárd forinttal gazdagodnak.” (G7)

Hogy is volt ez Viktor?

A Dolomit Kft. egyébként nem zárt kiemelkedően jó évet. Bár a 2,8 milliárdos árbevétel, és a 957 milliós adózott nyereség is jóval magasabb az egy évvel korábbinál, nem 2016-hoz érdemes viszonyítani, az ugyanis kifejezetten gyengén sikerült. Korábban viszont a mostaninál is voltak jobb évei a társaságnak, 2014-ben, és 2015-ben például egyaránt 3 milliárd feletti forgalmat és 1,1 milliárdot meghaladó profitot produkáltak.

“A székházpénzekkel kapcsolatos trükkök” az Orbánhoz húzó politikusok számára viszont azt jelentették, a Fidesz lehetôséget kapott arra, hogy valós pénzügyi háttérrel rendelkezô, szervezett politikai erôvé váljon. Egy belsô informátorunk szerint a pártfinanszírozás szabályozatlansága minden pártot arra kényszerített, hogy szukös pénzügyi forrásait különféle gazdasági tevékenységekbôl származó bevételekbôl egészítse ki. A Fidesz élen járt ebben, amit a párt vezetôi azzal is alátámasztottak, hogy “sikerült megszerezni a két legjobb gazdasági szakértôt”, jelesül Simicska Lajost és Varga Tamást. Vita leginkább csak arról folyt, hogy milyen vállalkozói tevékenységekbôl lehet pénzt szerezni. A párton belül ugyanis sokaknak szúrta a szemét, hogy a két szakértô “a Fidesz neve mögé bújva” klasszikus vállalkozói tevékenységet folytat, szerintük ugyanis az autókölcsönzés és -lízingelés, valamint a vendéglôüzemeltetés nem egyeztethetô össze a politikai arculattal. Többen arra is gyanakodtak, hogy az ebbôl származó bevételeknek csak töredéke vándorol a párt kasszájába. Ezeket az érveket a párt felsô vezetése azonban rendre lesöpörte az asztalról, és még a székházügyet követôen sem egyeztek abba bele, hogy legalább “házon belül átvilágítsák a pénzügyeket”. Ez a magatartás sok, magát ôsfideszesnek valló tagban is azt a képzetet erôsítette, hogy a “fiúknak valami vaj van a fejükön”. Azt azonban kevesen feltételezték, hogy a különféle pénzügyi manôverek a vezetôk személyes érdekeit és nem a párt gyarapodását szolgálják.
Ennek tükrében viszont nem világos: milyen érdeke fuzôdött a Fidesznek ahhoz, hogy több vállalkozása szerepet vállaljon a pártelnök családjához kötôdô privatizációs tranzakciókban, melyek során jelentôs ásványi vagyon felett rendelkezô bányavállalat tulajdonjogát szerezték meg egy Vértes hegység melletti kis faluban, Gánton. Az egykori Pannolit Kôbányászati Vállalatról levált Dolomit Kft.-t – amelynek Orbán Viktor édesapja, Orbán Gyôzô 1976-tôl üzemvezetôje, majd pedig ügyvezetôje volt – 1992-ben hirdettette meg eladásra az Állami Vagyonügynökség megbízásából eljáró Dunaholding Rt. A pályázatra információink szerint két érvényes ajánlat érkezett: az egyik a dunaújvárosi Forma Bt.-tôl, amely egy osztrák építôipari cég nevében szállt ringbe, a másik pedig az a lap- és könyvkiadással foglalkozó Centum Kft. volt, amely korábban Századvég Kft. néven muködött. Ebben a vállalkozásban szinte a Fidesz teljes felsô vezetése megfordult: Orbán Viktor pártelnök mellett ügyvezetôi posztot töltött be Kövér Szilárd (Kövér László testvére) és Simicska Lajos is. A Fidesz egyik vállalkozása tehát a pártelnök édesapjának munkahelyét próbálta magánosítani – elsôre azonban sikertelenül.
A Forma Bt. ugyanis névérték feletti (150 százalékos) ajánlatával gyôztesként került ki a párharcból, ez azonban messze nem jelentette azt, hogy meg is szerezte a bányát. Az akkori privatizációs szabályok értelmében ugyanis a dolgozókat és az általuk alakított gazdasági társaságokat elôvételi jog illette meg, így a gyôztes pályázó csak abban az esetben válhatott tulajdonossá, ha ôk lemondtak errôl a jogukról. A Dolomit Kft. dolgozói azonban éltek a lehetôséggel, és igényt jelentettek be a 25 millió forintos törzstôkéju vállalkozás teljes tulajdoni hányadára, és id. Orbán Gyôzô négy társával, illetve a többi dolgozót tömörítô Karbonát Kft.-vel és Szikla Bt.-vel együtt 1992 májusában a bánya tulajdonosa lett. A mintegy 41 millió forintos piaci értéku vállalatot a dolgozók kedvezménnyel, jóval a névérték alatt vehették meg, és összesen 21 millió forint körüli összeget fizettek érte. A privatizáció egyik “frappáns” lépéseként a Dolomit Kft. is beszállt a tranzakcióba: a Kereskedelmi Banktól felvett úgynevezett E-hitel és kárpótlási jegy ellenében saját maga harminc százalékát (névértéken 7,5 millió forintnyi törzsbetétet) vásárolta meg 11,2 millió forintért. Ennek lehetôségét egyébként a jogszabályok nem zárták ki, ám az ügyletet ismerôk szerint ez az önprivatizációs gyakorlatban “meglehetôsen tipikus húzásnak” számított, miután a törvények értelmében az így megszerzett tulajdonrészt egy éven belül értékesíteni kell. A lépésnek szakértôk szerint az lehetett az oka, hogy a dolgozók nem rendelkeztek elegendô pénzzel a vállalat teljes felvásárlásához, ezért annak tôkéjét is fel kellett használniuk a tranzakcióban. A cég legnagyobb tulajdonosa mindenesetre magánszemélyként az ügyvezetô, Orbán Gyôzô lett a maga 1,6 millió forint névértéku törzsbetétjével, amit harmadáron, 556 ezer forintért vásárolt meg.
A Dolomit Kft. – noha a Centum Kft. tulajdonszerzése sikertelenül végzôdött – a privatizáció lezárultával is szoros szálakkal kötôdött a Fideszhez. A kezdetektôl a felügyelôbizottság tagja volt például egy friss diplomás történész, Schlecht Csaba, aki – a Magyar Posta terjesztési osztályán tett hároméves kitérôt követôen – a Centum Kft. terjesztési igazgatója lett, késôbb pedig meghatározó szerepet játszott a párt vállalkozásainak “tisztára mosásában”. Alig egy évvel a privatizációt követôen a vállalat tulajdoni szerkezete is átalakult, és ismét felbukkant egy Fideszhez közeli vállalkozás, jelesül a székházpénzbôl 102 millió forinttal “feltôkésített” Quality Invest Rt. Ez a cég a tagok törzsbetétjeibôl vásárolt meg összességében 4,75 millió forint névértéku tulajdoni hányadot, elôttünk ismeretlen vételáron. Egy biztos: az alig fél év múlva, 1993. szeptember 22-én tartott taggyulésen a Quality Invest Rt.-t képviselô Kövér Szilárd bejelentette, hogy a korábban megszerzett üzletrészt jóval névérték alatt, 1,2 millió forintért eladja a Dolomit Kft.-nek. Egyben lemondott arról az elôvételi jogáról, ami a Dolomit Kft. korábban megszerzett és értékesítésre váró harmincszázaléknyi tulajdoni hányadára vonatkozott, és hozzájárult ahhoz, hogy ezt az üzletrészt a tagok, törzsbetétjeik arányában névértéken, halasztott fizetéssel megvásárolhassák. Ez az elsô pillantásra bonyolultnak tunô tranzakciósorozat az általunk megkérdezett szakértôk szerint “tipikus készpénztranszfernek” tekinthetô, amelynek lényege, hogy a magas árfolyamon (általában névérték felett) vásárolt üzletrészt késôbb a vételár töredékéért értékesítik. Az ügylet a Fidesz gazdasági tevékenységét ismerô forrásaink szerint “magán viseli Simicska Lajos keze nyomát, akinek az volt az álláspontja, hogy mindenkinek alkotmányos joga, hogy hülye legyen”. A Quality Invest Rt. ezzel a “nagylelku” lépésével biztosította id. Orbán Gyôzô és társai számára, hogy a bányaüzem véglegesen a tulajdonukba kerüljön.
A Fidesz-cégek bábáskodása a Dolomit Kft. körül tehát nagyban hozzájárult ahhoz, hogy abból késôbb a térség egyik meghatározó bányavállalata legyen, és megalapozta az Orbán család további gazdasági terjeszkedését.”
Hahóti indulatok
A vállalkozások terjeszkedése azonban ekkor sem állt meg, sôt: átlépték Fejér megye határát is. A Zala megyei Hahót községben azonban nem fogadták kitörô örömmel az Orbán család érkezését: az általuk a település határában megnyitott tôzegbánya egy máig húzódó per tárgya, amely a helyiek jelentôs részébôl komoly indulatokat váltott ki. Ennek oka, hogy a falu külterületén fekvô 210 hektáros, korábban a helyi szövetkezet tulajdonában álló földterületen közel kétszázan osztoznak, akik fôként kárpótlási jegyek ellenében szereztek itt tulajdont. Azt azonban kevesen tudták, hogy a föld mélye olcsón kitermelhetô ásványi anyagot – többek között a virágföldek alapanyagául szolgáló tôzeget – rejt. Nem így Orbán Gyôzô és fia, illetve társaik, Kappel Gizella bányamérnök és férje, Kappel Róbert, a Veszprémi Bányakapitányság dolgozója, akik együtt, egymillió forintos törzstôkével Hahót-Tôzeg Kft. néven újabb vállalkozást hoztak létre a terület hasznosítására. Ôk idôben kapcsoltak, és a helyi termelôszövetkezettôl megszerzett tízhektáros területen geológiai kutatásokat kezdtek, majd az eredmény birtokában a teljes területet úgynevezett bányatelekké minôsíttették. Ez a bányatörvény értelmében azt jelenti, hogy – noha az ásványi anyagok az állam kizárólagos tulajdonát képezik – a bányatelekké nyilvánítással a vállalkozó kap jogot a terület alatt rejtôzô ásványi vagyon kitermelésére és hasznosítására. Ez azonban a földet birtokló tulajdonosokra nézve meglehetôsen hátrányos, miután ettôl kezdve a bányavállalkozó beleegyezése kell a bányatelken fekvô ingatlanok adásvételéhez. Amikor ez kiderült, elszabadult a pokol: a helyiek fuhöz-fához szaladgáltak fellebbezésükkel, ám hiába. A Pécsi Bányakapitányság 1997. szeptember 30-án bányatelekké nyilvánította földjüket, amelyen – a december 18-án jóváhagyott muszaki terv birtokában – meg is indult a kitermelés. Mint az egyik helybeli elmondta: “Annyira mohók voltak, hogy meg sem várták az engedélyeket, hanem a tulajdonukban álló földön rögtön elkezdték a bányászást.” A sietség érthetô: a tôzeg óriási üzlet, kitermelés költségei igen alacsonyak, miközben köbméterének piaci árfolyama ezer-kétezer forint között mozog. A bányatelek pedig legalább 1,7 millió köbméternyi kitermelhetô tôzeget rejt, ami közel 350 millió forintos bevétellel kecsegtet.
A helyiek azonban nem adták fel, és formai hibára hivatkozva – a bányatelekké nyilvánítás elôtt nem tájékoztatták a terület összes tulajdonosát – megtámadták a Bányakapitányság határozatát. Ezzel párhuzamosan pedig panaszt jelentettek be, mivel szerintük felmerül az összeférhetetlenség gyanúja: Orbán Gyôzô egyik társa, Kappel Róbert ugyanis ma a Veszprémi Bányakapitányság helyettes vezetôje (abban az idôben dolgozója volt). Mint azt egyik sértett 1997. december 22-én írott panaszos levelében megfogalmazta: “Ezen lefödésre határozottan tiltakozunk, sérelem ért bennünket, mert kiszolgáltatottá tett bennünket a kft. javára, aki e területhez ingyen jutott hozzá. Ezzel a tulajdonosokat hátrányos helyzetbe hozta, a szabad értékesítést megakadályozta (piacgazdaság) (…) A kft ehhez így hozzájutott, a kapitányság dolgozóinak segítségével történhetett meg, akik kihasználták hivatali beosztásukat, hogy jogtalan elônyhöz jussanak.” A kitermelés azonban a jogerôs határozat és az érvényes muszaki terv birtokában folyt tovább – az “okvetetlenkedôk” pedig ajánlatot kaptak a vállalkozástól földjük megvásárlására. Ez azonban csak olaj volt a tuzre, miután az ajánlat az egyik sértett szerint “pofátlanul alacsony” volt. Egy hektár földért 40 ezer forintot kínáltak, miközben az érintettek legalább egymillió forintra taksálták értékét. Ezt a pénzt szerintük más vállalkozások (osztrák kertészek és a közelben található másik tôzegbánya) megadták volna, ám a bányatelekké nyilvánító határozat miatt meg volt kötve a kezük.
Ezt a “róka fogta csuka” helyzetet az Országos Bányászati Hivatal 1998. április 2-i határozata sem oldotta fel, amely a földterület bányatelekké nyilvánítására vonatkozó határozatot megsemmisítette ugyan, azonban a muszaki tervet jóváhagyó határozatot nem vonta vissza. Így az a sajátos helyzet állt elô, hogy egy nem létezô bányatelken érvényes muszaki engedéllyel termelhettek tovább. Új eljárást kellett lefolytatni, ami 1998. augusztus 19-én, a helyszínen tartott meghallgatáson érte el csúcspontját. Orbán Gyôzô itt azzal érvelt, hogy ha nem nyilvánítják a területet ismételten bányatelekké, akkor “ô a közel 200 ingatlantulajdonost nem fogja vételi ajánlattal megkeresni, és a terület továbbra is gazos-bokros állapotban marad”. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a területen fekvô ingatlanok bárkinek bárhol eladhatók, a tulajdonosok keze nincs megkötve. Ezt a kijelentését azonban a helyiek tamáskodva fogadták, miután többen még azt sem tudták, hogy pontosan hol helyezkedik el az általuk megvásárolt ingatlan. Az ott rögzített jegyzôkönyv szerint “Sz. J. felszólalásakor az indulatok elszabadultak, az addig is nehezen fenntartható rend üvöltözésbe ment át. A jelen lévô személyek majdnem egymásnak estek. Rendet a polgármester sem tudott csinálni. Az indulatok a jelenlévô volt földkiadó bizottság ellen irányultak, akit részrehajlással vádoltak. (…) Sz. J. kifogásolta – üvöltve -, hogy még mindig nem tudja, hogy hol van az ô területe, közben megfenyegette P. L.-t, a volt földkiadó bizottság elnökét, és felhívta a figyelmét, hogy ezt még erôsen meg fogja bánni, és a bíróságon feljelentést fog tenni. Ezt követôen az indulatok ismét elszabadultak, nyomdafestéket nem turô szavakat lehetett hallani, ami a bányakapitány részérôl rendôri segítség bevonásának mérlegelését jelentette. Erre azonban nem került sor, ha nagy nehezen, de sikerült rendet teremteni a tárgyalóhelyiségben (ahol a Zalai Napló szerkesztôje is jelen volt)”.
Az indulatokkal azonban a tulajdonosok nem mentek semmire: a Pécsi Bányakapitányság 1998. augusztus 25-én ismét bányatelekké nyilvánította a vitatott földterületet, amelyen azóta is folyik a tôzeg kitermelése. Volt, aki azóta beadta a derekát, és alacsony áron értékesítette földjét a Hahót-Tôzeg Kft.-nek. Néhányan azonban – többszöri fellebbezés után – perre mentek a bányakapitányság ellen, és a pécsi közigazgatási bíróságon keresik igazukat a szerintük “a földet elértéktelenítô” határozattal szemben.

Személyes ügy
Annyi hozadéka mindazonáltal volt az ügynek, hogy az Országos Bányászati Hivatal Kappel Róbert összeférhetetlenségére vonatkozóan belsô vizsgálatot rendelt el. Ez azonban eredménytelenül zárult, miután Kappelék nem várták ki a vizsgálatot, hanem a Hahót-Tôzeg Kft.-ben meglévô tulajdoni hányadukat még ezt megelôzôen értékesítették, és ma már az Orbán család a vállalkozás kizárólagos tulajdonosa. Ez a vizsgálat késôbb bányászkörökben számos találgatásra adott okot, különösen akkor, amikor idén június elején új vezetôt neveztek ki az Országos Bányászati Hivatal élére Malárics Viktor veszprémi bányakapitány személyében. Malárics régóta ismeri Orbán Gyôzôéket, miután a tulajdonukban lévô négy Fejér megyei bánya a veszprémi bányakapitányság hatáskörébe tartozik.
Ismereteink szerint azonban nem a személyes kapcsolat volt a döntô Malárics kinevezésében, ôt ugyanis bányászkörökben jó szakembernek tartják, és úgy tudják, hogy az új elnök jó kapcsolatban volt a régivel. “A bányászati hivatal másodfokú hatóságként jár el vitás ügyekben, amelyekre az elnöknek vajmi kevés befolyása van, így aztán nem sok értelme lenne úgymond saját embert ültetni oda” – mondta egy, a hivatalt régóta ismerô nyilatkozó annak a találgatásnak kapcsán, hogy az Orbán Gyôzôhöz fuzôdô személyes kapcsolata szerepet játszott-e Malárics Viktor kinevezésében. Ráadásul az érintett, Malárics Viktor úgy vélte: Orbán Gyôzôhöz nem fuzte bensôségesebb kapcsolat, mint a többi térségbeli vállalkozóhoz.
Orbánék egyébként mindössze egyszer, Hahót ügyében kerültek a hivatal látókörébe. “Se bevallási, se fizetési fegyelmet soha nem sértettek, mindig pontosan befizették a bányajáradékot, és az ellenôrzések is simán mentek náluk” – mondta a Bányászati Hivatal egyik nemrégiben menesztett magas rangú dolgozója. Egy másik informátorunk Orbán Gyôzôt “korrekt bányavállalkozónak” írta le, aki mindig betartotta az elôírásokat és soha nem szállt be fölösleges vitákba. Ennek egyik példája, hogy Vértessomlyón – két év huzavona után – tavaly nyáron végül maguk álltak el egy kôbánya megnyitásától, amelyet sem a természetvédelmi hatóságok, sem pedig a helyiek nem támogattak.”

Forrás: 1993 Élt és Irodalom


Kapcsolódó cikkek

Nagyon rossz hírt közölt rajongóival Vajna Timi

H Miklós

Beteg-e Orbán Viktor?

H Miklós

Orbán aláírta a saját maga által kitalált akciótervét.

H Miklós
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!