MICROSOFT-ÜGY: MINDENKI BENNE VAN

“Jó lenne, egy kigyűjtés, egy lista” – kérte tőlem egy hozzászóló pár napja. Hát akkor nézzük a legnagyobbakat, először a vevőket:
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ):
4.213.580.267,-Ft, beszerzések 2013-2016 között
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ):
3.896.990.865,-Ft (2012-2017)
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): 2.603.010.564,-Ft, (2014)
Országos Rendőr-főkapitányság: 1.160.200.000,-Ft (2014)
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA):
2.009.586.015,(2013 és 2017)
Magyar Államvasutak Zrt.: 778.926.428,-Ft, 2013-2015. és 2017.
Fővárosi Vízművek Zrt.: 360.437.116,-Ft (2012-2013)
Nemzeti Útdíjfizetési Szolg. Zrt.: 326.400.000 (2017)
Állami Egészségügyi Ellátó Központ: 317.963.929,-Ft (2015)
A történet jól láthatóan 2012-ben kezdődött egy 8,5 mrd forintos keret közbeszerzéssel, majd folytatódott 2013-ban egy 25 mrd forintos keretközbeszerzéssel (ez utóbbi évek alatt futott ki). A fenti állami (önkormányzati) intézmények verseny újranyitásos eljárásban a következő, jól körülhatárolható céges körtől, ill. konzorciumoktól (viszonteladóktól) vásárolták meg a Microsoft licenceket:
Euro One Zrt. 7.496.133.268,-Ft
HUMANsoft Kft. 1.849.855.120,-Ft
RacioNet Zrt. 2.603.010.564,-Ft
LicensePort Zrt. 1.653.258.892,-Ft
T-Systems Magyarország Zrt. 2.009.586.015,-Ft
Amit tudunk: a Microsoft Kft. a fenti disztribútorok közül néggyel biztosan megszakította a kapcsolat, a 2015-ben kezdődött belső vizsgálat, ill. az amerikai igazságügyi szervek vizsgálatai alapján. Ezek nyilvánosságra hozatala után derült ki, hogy konkrét központi szervek (NAV, ORFK, NISZ Zrt.) szoftver beszerzéseivel kapcsolatban merült fel vesztegetés gyanúja, mert az értékesítési folyamatban a Microsoft Mo. Kft. által adott kedvezményeket lenyelték, s azt a gyanú szerint többek között kormányzati tisztviselők megvesztegetésére fordították. S itt csúsztat egy jelentőset a Központi Nyomozó Főügyészség legutóbbi közleménye: nem kizárólag költségvetési csalás gyanúja merül fel az eddig napvilágra került tények alapján, hanem korrupciós bűncselekményeké is, úgymint vesztegetés, hivatali visszaélés, s esetleg hűtlen kezelés. Az ügyészség persze azt szeretné, ha a bűncselekmények elkövetésének gyanúja megállna a NAV, ORFK, stb. kapuja előtt, ezért beszél csak a csalás gyanújáról.
Ezzel szemben mi is a történet lényege?

2012-ben “valakik”, vagy a “valakik” tanácsadói (feltehetően ugyanazok, akik szeptemberben, sebtiben törvényjavaslatot akarnak benyújtani előre menekülés céljával) kitalálták, hogyan lehetne könnyen pénzhez jutni a szoftver beszerzések “központosításával”. Annak ellenére tehát, hogy pontosan tudták, hogy ha ilyen méretű vásárlásoknál a központi kormányzat közvetlenül tárgyal a gyártóval, jelentős árkedvezményt lehet elérni, MÉGSEM KÖZVETLENÜL TÁRGYALTAK ÉS SZERZŐDTEK A MICROSOFT-TAL, hanem viszonteladókat iktattak az amerikai cégóriás és az állami, önkormányzati intézmények közé. Így a közvetítési díjjal mindenképpen megemelkedtek a beszerzések költségei, de ennél is súlyosabb volt az, hogy 30-40% körüli árkedvezménytől is elesett a magyar és az Uniós költségvetés.
Ehhez képest kommunikáció mégiscsak volt a Microsoft alkalmazottai és a kormány, ill. a vevők között, de a cél nem a kedvezmények elérése volt, hanem – nyilvánvalóan nem önzetlenül – információkat szivárogtattak ki egymásnak, ill.a kormányzati oldal részéről segítettek a közbeszerzési folyamatoknak a Microsoft érdekei szerinti meggyorsításában.
A felelősöket elsősorban az állami vagy önkormányzati intézmények (társaságok) irányítóinál vagy felügyeleti szerveinél lehet keresni, különös tekintettel az azóta már megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra. Amely szervezetre az amerikai hatóságok is utaltak.

A fenti felsorolások és a feltüntetett összegek nem azt jelentik, hogy mindegyik ügylet élből korrupció gyanús lenne, hiszen az amerikai jelentésben csak néhány – nagyon szomorú – példát mutattak be. A valós történéseket majd a büntetőeljárás keretein belül kell tisztázni, kiterjesztve a vizsgálatokat azokra az ügyletekre is, amelyeket az eddig ismerteken túl az adott időszakban, az adott gazdasági szereplőkkel bonyolítottak le állami vagy önkormányzati intézmények. Jogállamokban, bizonyos fokú bűnüldözési autonómiával rendelkező országokban legalábbis így történne.

Horváth András/facebook

Kapcsolódó cikkek

Magyar György: “Tényleg pénzért csináljunk gyereket? Ez már egy Hitler nevű gazembernek sem jött be!”

Rubóczki Tamás

Miért is léptünk be a Zunióba, mert…mi nem vagyunk hajlandók azt csinálni, amit Brüsszel diktál

O.L.K.T.

Paks2: az évszázad üzlete helyett az évszázad pofára esése

O.L.K.T.

Hozzászólok