Még a fideszesek is úgy hiszik, ellopják az EU-s pénzeket itthon

15 év után – Az Európai Unió és a magyar társadalom címmel jelentett meg tanulmányt a Policy Solutions (PS) a nagy múltú németországi politikai alapítvánnyal, a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen. A kutatás célja, hogy kiderüljön, milyen okok húzódnak meg a mögött, hogy ennyire stabilan magas az uniós tagság támogatottsága. A PS bemutatja, mit jelent az Európai Unió a magyarok számára, milyen jellemzőket kötnek hozzá, illetve milyen az EU általános megítélése hazánkban.

A Bíró-Nagy András és Laki Gergely által jegyzett kutatásból az is kiderül, miként értéli a magyar társadalom az EU-ban eltöltött 15 évet, mit tartanak Magyarország uniós tagsága legfőbb előnyeinek és legnagyobb hátrányainak. De szóba kerülnek az aktuális problémák is, hogy miként vélekedik a magyar társadalom az EU szerepéről a migrációs válságban és a magyar demokráciával kapcsolatos vitákban, mennyire tartják kívánatosnak a magyarok az euró bevezetését, a minimálbér közös uniós szabályozását, vagy azt, hogy az uniós támogatások felhasználását szigorúbban ellenőrizzék az EU-s intézmények.

Az elemzés megalapozásához a PS márciusban közvélemény-kutatást végzett, amelyben a Závecz Research volt a partnerük. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

Minek nevezzük?

A személyes interjúk során először arra kérték a válaszadókat, hogy mondják meg, mi az első három dolog, ami az Európai Unióval kapcsolatban az eszükbe jut. E nyitott kérdésnél legfeljebb három dolgot nevezhettek meg. A legtöbbször (16,1 százalék, összesen 273 említés) a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették a válaszadók: eszerint a magyarok az uniós forrásokból megvalósult fejlesztésekre, a különböző pályázati lehetőségekre és pénzügyi támogatásokra asszociálnak a leggyakrabban, amikor az Európai Unióra gondolnak.

A második leggyakrabban a migrációt (12,4 százalék) emelték ki a válaszadók, a harmadik leggyakoribb említést az kapta, hogy az EU egyfajta közösséget vagy szövetséget jelent (11,6 százalék).

Az EU általános megítélése szerint a magyarok csaknem kétharmada (65 százalék) pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25 százalék) értékeli negatívan az Európai Uniót.

De a pártszimpátia nagyban befolyásolja az EU megítélését. A kormánypárti szavazók körében a relatíve legrosszabb a megítélése az EU-nak, de még a fideszesek fele (52 százalék) is jó véleménnyel van az európai integrációról, míg 39 százaléknyian negatívan gondolkodnak az EU-ról.

Az ellenzéket tekintve mindegyik párt szavazói körében döntő többségben vannak a pozitív vélemények: a Jobbik szavazóinak háromnegyede is így vélekedik, ami majdnem 10 százalékponttal nagyobb arány a teljes társadalomhoz képest. A két jobboldali párt szavazóinak gondolkodása azért érdekes, mert egyrészt jól bemutatja az egykor határozottan EU-ellenes Jobbik néppárti fordulatának hatását a szavazótáborukra (bár a jobbikos tábor mindig kevésbé volt euroszkeptikus a párt vezetőségénél), másfelől azt is, hogyan változtak a szavazói attitűdök a Fidesz szélsőjobboldal felé történő elmozdulásának hatására.

A baloldali és liberális pártok mindegyikénél egyértelműen a pozitív vélemények a meghatározóak, a szocialisták 83 százaléka, a momentumosok 85 százaléka, a DK-sok 88 százaléka, míg az LMP-sek 92 százaléka vélekedik pozitívan az Európai Unióról.

Bővebben HVG

Kapcsolódó cikkek

Kizavarták a magánklinika dolgozóit aláírást gyűjteni a Fidesznek!

O.L.K.T.

A Fidesz nem merte kiadni ezért széthazudta az MSZP közleményét Tiborcz Istvánról – mi lehozzuk!

Rubóczki Tamás

Óriásit bukott a Fidesz – még Polt Péter is rúgott rajta egyet!

Rubóczki Tamás

Hozzászólok