Maszatolásba és sikálásba kezdett Polt Péter!

Kaleta-ügyben természetesen!

0

Polt főügyész tegnap közölte, senki sem adott utasítást arra, hogy nem nyilatkozhatnak a pedofilbotrányba keveredett és már tavaly áprilisban hazarendelt Kaleta Gábor hétfőn tíz évre titkosított ügyével kapcsolatban.

Ennek ellentmondanak a tények – a Szijjártó vezette külügyminisztérium például többszöri megkeresésre sem válaszolt kérdéseinkre a botrány kipattanása óta.

Amint sem a Fővárosi Főügyészség, sem a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya nem válaszol azon kérdésünkre, hogy mi indokolja a titkosítást, ez a döntés automatikusan zárt tárgyalássá szigorítja-e a Fővárosi Törvényszék által eredetileg nyilvánosként jegyzett március 23-ai első gyanúsítotti meghallgatást, illetve előkészítő ülést. Mindebből arra kell következtetnünk, hogy Polt Péter nem mond igazat és hírzárlat van a Kaleta-ügyben.

Bárándy Péter ügyvéd a Hírklikknek adott válaszával megerősítette, hogy a jelen tények ismeretében, jogi maszatolásnak tűnik a titkosítással zárolt, egyre kínosabb ügy kezelése.

A volt igazságügyi minisztert arról kérdeztük, hogy a titkosítással kapcsolatos ügyekben mi a hivatalos jogi eljárás, mi indokolhatja mindezt, mennyi idő áll a rendelkezésre, hogy egy-egy ügyben ezzel a lehetőséggel élhessenek az állami szervek.

Bárándy Péter a megkeresésünkre korrekten jelezte, hogy miután a kérdéses ügyről hivatalosan gyakorlatilag semmilyen részlet nem ismert, nem tud kielégítő, konkrét választ adni. Arról viszont van szakmai tapasztalata, hogy milyen esetekben élhetnek a titkosítás eszközével.

– A titkosítás alkalmazása olyan esetekben indokolt, amikor bizonyos adatokat, amelyek valamely sérelmet okoznának, ha az adatokat ismerők köre bővülne. De nem tudunk semmit az üggyel kapcsolatosan, mert nem közöltek semmit.

Az eljárást általában úgy kell elképzelni, hogy bizonyos tények megóvása indokolttá teheti azt, hogy titkosan kezeljenek egyes adatokat – de nem feltétlenül az egész ügyet. A Fővárosi Törvényszék a szóvivője által helyesen járt el, amikor arról nyilatkozott, hogy van-e vád vagy nincs, benyújtották vagy sem. A titkosítás viszont nem azt jelenti, hogy az egész ügy titokban folyik – az ugye, általában nem fér össze egy demokratikus működéssel, hogy egy egész ügyet, annak a létét és mindent tagadjunk. Ez legfeljebb olyan adatok megóvását szolgálhatja, amelyek nyilvánosságra kerülése bizonyos súlyos, az állam vagy például nemzetközi kapcsolatok érdekeit sérthetik. Pontosan meghatározott, hogy milyen érdekekre, adatokra való hivatkozással lehet titkosítást elrendelni. De hát ennek pontosításához kellene valamit ismerni az üggyel kapcsolatban.

Arra a tényre reflektálva, hogy mindez elmaradt, ellenben tíz évre elzárják az információkat a közvélemény elől, Bárándy Péter az eddig kialakult joggyakorlati tapasztalata szerint megerősítette, hogy ezt csak egyes adatokra hivatkozva tehetné meg a kormány. A kérdésre, hogy a titkosítás automatikus következménye-e a zárt tárgyalás – amivel kapcsolatban szintén nem kaptunk választ az illetékes állami szervektől –, a volt igazságügyi miniszter válasza szerint, ez nem egyértelmű.

– Abban az esetben, ha bizonyos adatok titkos kezelését kell elrendelni, amelyek a tárgyalás alatt nyilvánosságra kerülhetnek, akkor elképzelhető, hogy az egész ügyben zárt a tárgyalások sora, de elképzelhető, hogy csak bizonyos tárgyalások bizonyos részei lesznek zártak, ahol csak a hivatalból jelenlévők szerepelhetnek.

Azt sem tartja életszerűnek, hogy egy évvel az ex-diplomata lebukása, fél évvel az ügyében tett vádemelés után, a másfél hete nyilvánosságra került botrányban az elmúlt négy napban találtak titkosítani valót.

– Nehezen képzelhető el. Az természetesen megtörténhet, hogy egy szövevényben bizonyos vizsgálódások után, súlyosan sérthet nagyon értékes viszonyokat a nyomozás, de hát nehezen képzelhető el, hogy mindez csak egy év elteltével merül fel. Ez az egész ügy nagyon kellemetlen a kormány számára, de az, hogy valami nagyon kellemetlen, még nem ok a titkosításra.