Magyar György: Orbánék káoszt teremtettek – már zajlik az átalakítás, költöznek a bírók

„Az uniós biztosi posztra pályázó Trócsányi László igazságügyminiszter kétszer kapott szekundát az élete fő művének tekintett közigazgatási bíróságok kapcsán: először, amikor a Velencei Bizottság visszadobta a tervet, s most, amikor a kormány határozatlan időre elhalasztotta a rendszer elindítását”

– szögezte le megkeresésünkre Magyar György. Hozzátette: Orbánék káoszt teremtettek – már zajlik az átalakítás, költöznek a bírók, s Áder Jánosnak a mai napig volt határideje a Közigazgatási Bíróság elnökének kinevezésére.

„Hogyan képzeli bárki is, hogy átmegy a bizottsági meghallgatáson egy olyan uniós biztos-jelölt, akinek kétszer is osztottak szekundát az élete fő művének tekintett projektben?”

– tette fel a kérdést Magyar György, aki szerint Trócsányi úgy adta a nevét a közigazgatási bíróságok rendszeréhez, hogy ellene

„a magyar jogász társadalom normális része éppen úgy tiltakozott, mint az Európa Tanács és a Velencei Bizottság”.

Hozzátette: politikai okokból hiába halasztották el határidő nélkül a rendszer indulását, elképzelhetetlen, hogy ne veséznék ezt ki s ne rónák fel neki keményen a leendő meghallgatásán.

„Trócsányi azt gondolta, hogy a közigazgatási bíróságok megalkotása egy csoda dolog lesz; van történelmi hagyománya és másutt is létezik ilyen”

– fejtegette az ügyvéd, rámutatva: csak azt felejtette el, hogy ma is működnek Magyarországon közigazgatási bíróságok, mint ahogy a bíróságokon belül is adott jogterületre szakosodott tanácsok ítélkeznek, például büntető-, családjogi-, munkaügyi-, stb. Ami szerinte újdonság lett volna, az is álságos: az ötlet ugyanis a közigazgatási legfelsőbb bíróság létrehozása volt, a törvény is ennek a jegyében született,

„de ez kétfejűvé tenné a rendszert, hiszen a Kúria mellett létrehozna egy másik legfelsőbb bírói fórumot – nem hiába ágáltunk ellene nagyon sokan”.

Az egész kitalált szisztéma eleve ellenkezik a jogállamisággal, már csak azért is, mert az igazságügyi miniszter alá rendeli a bírák kinevezési és felügyeleti jogát – mutatott rá Magyar György, aki szerint talán a legborzasztóbb, hogy a bírói létszámot a közigazgatásból akarják feltölteni.

„Olyan embereket neveznének ki bíráknak, akiknek sem tapasztalatuk, sem múltjuk nincs ebben, de ami még súlyosabb: akik eddig – az ilyen bíróságok elé kerülő ügyekben vélhetően alperesként kiálló – állam részei voltak”

– mutatott rá, példaként említve a népszavazási, a gyülekezési jogi, az építési hatósági vagy éppen a választójogi ügyeket.

„Egyértelműen látszik az álságosság és a cél: a kormány a kezébe akarja venni az olyan ügyek elbírálását, amelyben van érdekeltsége – ezért is nevezem én az első perctől kezdve a Fidesz házibíróságának a közigazgatási bíróságok kitalált rendszerét”

– húzta alá.

„Trócsányi kétszer is szekundát kapott” – szögezte le Magyar. Először akkor, amikor az Európa Tanács első tiltakozása után a Velencei Bizottság is azt tudatta, hogy a terv nem felel meg a jogállamiság normáinak; majd most másodszor, amikor politikai érdekekből a kormány visszakozott és halasztott”

– szögezte le az ügyvéd. Merthogy politikai az ok, akár a Néppártba való visszakuncsorgás Orbán célja, akár az, hogy az őt hűen kiszolgáló jelöltjéből, Trócsányiból uniós biztos lehessen.

Habár már a péntekre virradó éjjel benyújtották halasztásra a törvényjavaslatot, az nem változtat azon, hogy a hatályos törvény értelmében Áder János Köztársasági Elnöknek ma éjfélig ki kellene neveznie a bíróság elnökét – mondta Magyar, aki emlékeztetett arra is, hogy a szervezeti átalakítás is nagyban zajlik már, nagyon sok bíró felmondott és átjelentkezett, hogy a 2020. január elsején induló bíróságokon időben készenlétben álljon.

A rendszer átalakítását annyira komolyan vették eddig, hogy külön honlapon nem csak az átjelentkezések, pályázatok elbírálásának a menetét hirdetik (még most e sorok írása idején is), de kérdés-felelet formájában minden elvben felmerülhető kérdésre választ adnak, beleértve, hogy milyen lesz az átmeneti időben elérhető javadalmazás, vagy éppen, hogy mi legyen az átjelentkezettek hátrahagyott beosztottjaival. De még arra is kitérnek, hogy milyenek jelenleg az esztergomi étkezési, szállás és egyéb (például sportolási, étkezési és egyéb) körülmények.

S még egy adalék, ami azt bizonyítja, hogy a Fidesz váratlanul hozta meg a halasztásra vonatkozó döntését: az Index április elején még azt írta, hogy

„nyár elejére tervezik elfogadni azt a jogszabály-módosító csomagot, amely rendelkezik a jövőre felálló új közigazgatási bíróságok hatásköréről. Hétfőn a parlament elfogadott egy törvénymódosítást a közigazgatási bírósági rendszerrel kapcsolatban, de ez alapvetően a bírói függetlenségre ad garanciákat, és a Velencei Bizottság kifogásaira reagált.”

Mint emlékezetes, jövő január elsejétől indult volna az új közigazgatási bírósági rendszer, tavaly decemberben két sarkalatos törvény is született, miután tavaly nyáron az alaptörvényt is módosították.

Habár most nyárra kellett volna konkrétan kidolgozni, hogy milyen ügyek kerülnek majd ezekre a fórumokra, annyi kiderült, hogy minden állami hatósággal kapcsolatos jogvita, az adóügyektől a választási ügyeken át az adatkérési- és sajtóperekig ezekre a bíróságokra került volna.

Kapcsolódó cikkek

Orbán Viktor miniszterelnöki esküje az Országgyűlésben 2010. május 29-én

O.L.K.T.

Meg kell állítani a Fidesz által terjesztett gyűlöletet!

H Miklós

Világgazdaság: Katasztrófális az ország úthálózata!

Rubóczki Tamás