Magyar György: Meg kell védeni az MTA vagyonát, mert képesek ellopni! Na de hogyan?

Magyarok százezreinek megvan a – negatív – véleménye arról, amit a kormány művel ezekben a napokban a Magyar Tudományos Akadémiával. A kormányzati szándékot elítélők többsége attól (is) tart, hogy illetéktelen kezekbe fog kerülni az MTA mintegy 500 milliárd forintra (!) becsült ingó és ingatlan vagyona. Vannak ötletek arra, hogyan lehet ezt megakadályozni. Egy ilyen ötlet realitásáról kérdeztük Magyar György ügyvédet, aki szerint Magyarországot az Alaptörvénye és nemzetközi szerződései kötelezik a tulajdonjog tiszteltben tartására, ám a tulajdonjog elvonása nem kizárt, igaz, csak kivételes esetekben és teljes vagyoni kártalanítással.

„Külföldön be kell jegyezni egy alapítványt vagy kft-t, és az Akadémia teljes ingó és ingatlan vagyonát oda letétbe helyezni. Ez az egy megoldás, hogy megmentsük az Akadémiát és vagyonát. Amerika, vagy EU vagy akár Szingapúr is lehet… „ – javasolta valaki a legnagyobb közösségi oldalon egy poszthoz fűzött kommentjében.  „A felvetés meglehetősen szakmaiatlan és naiv, hiszen ingatlan vagyontárgyat eleve, fogalmilag nem lehet letétbe tenni” – reagált Magyar György, akinek – paragrafusok sorát idéző – okfejtése azért ennél árnyaltabbá teszi a képet.

A lényeg: az MTA nem „menekítheti ki” a vagyonát, hiszen azzal kizárólag a közfeladatainak ellátása érdekében gazdálkodhat. Ha közfeladatainak a körét, vagy gazdálkodásának szabályait a hatályos hazai jogszabályok megváltoztatják, akkor az MTA ezen jogszabályok szerint kénytelen a jövőben eljárni – hívta fel a figyelmet az ügyvéd, utalva arra is, hogy a jogszabályi környezetet gyakorlatilag bármikor – akár kénye-kedvére is – képes megváltoztatni a parlamenti többség (amely ráadásul még kétharmados is).

Ugyanakkor az MTA köztestületként jogi személy, a törvény értelmében a vagyona a sajátja – szögezte le, s ennek bizonyítására idézte be Magyarország Alaptörvényét, annak is a „Szabadság és Felelősség” részében, a XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseit, amely rögzíti, hogy: 

„(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

Ezen felül – folytatta érvelését – az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló (Rómában, 1950. november 4-én kelt) Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (a „Kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez” részében, annak 1. Cikkében) az alábbiakat rögzíti:

„Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.”

Összességében tehát – mutatott rá Magyar György – Magyarországot a saját Alaptörvénye is, de általa kötött nemzetközi szerződés is arra kötelezi, hogy a tulajdonjogot minden körülmények között tartsa tiszteletben, akár magánszemély, akár jogi személy tulajdonáról legyen is szó. Hozzátette: ennek ellenére a tulajdonjog elvonása nem kizárt, de olyan kivételes esetben lehetséges, amelyet kiemelkedő társadalmi közérdek indokol és mindig azonnali, feltétlen és teljes vagyoni kompenzáció, kártalanítás jár érte.

olkt.hu/hirklikk.hu

Kapcsolódó cikkek

Rágyújtotta a hajléktalanokra a bódéjukat egy férfi Kaposváron, mert „mindenkiből elege volt”

O.L.K.T.

300 ezres nyugdíjat kap ez az ukrán férfi, pedig 1 percet sem élt Magyarországon. Így csinálja

O.L.K.T.

Élőben a Nyugdíjfolyósítóból …

O.L.K.T.