Magyar György: „Ennek a feljelentésnek sincs sok értelme!”


„Ennek a feljelentésnek, vagy esetleges polgári pereknek a jogi felülete csekély, sem a büntetőjogi felelősségre vonásnak, sem pedig érdemi pernyertességnek nem látom esélyét”

– mondta a magánnyugdíjpénztári pénzek elsíbolása miatt Orbán Viktorral szembeni DK-feljelentésről Magyar György. Az ügyvéd szerint a feljelentés és az ezzel kapcsolatos egyéb nyilatkozatok csupán a májusi EP és az őszi önkormányzati választások politikai kampányeseményei, ennek megfelelően kell ezeket kezelni és értelmezni. Szerinte szavazniuk kell elmenni az elégedetlenkedőknek, nem pedig reménytelen kimenetelűnek tűnő pereket indítaniuk.

A Demokratikus Koalíció szerint – ahogy azt Dobrev Klára, a párt EP-listavezetője egy minapi televíziós interjújában kifejtette – Orbán Viktor és Matolcsy György embereket megtévesztettek és tévedésben tartottak, kárt okozva ezzel hárommillió embernek. Ráadásul az az ígéret sem teljesült, hogy ez a számla örökölhető lesz, így az azóta elhunyt egykori magánnyugdíjpénztári tagok örököseit is kár érte. Ebben az országban mindenről Orbán Viktor dönt, ezért döntöttek úgy, hogy ellene tesznek feljelentést. Később polgári pereket azok tudnak indítani, akiket Dobrev szerint megtévesztettek.

„Mivel a nyugdíjrendszer átalakítása egy jogszabályalkotási folyamat következménye, ezért ennek egyszemélyi felelőse, főleg büntetőjogi felelőse nincsen és fogalmilag nem is lehet. A jogszabályalkotás – még ha szakszerűtlen, vagy az állampolgárok jelentős része számára elfogadhatatlan is – nem valósíthat meg bűncselekményt” – szögezte le megkeresésünkre Magyar György ügyvéd, aki hozzátette: annak, hogy egy ilyen törvény megszülethetett, elsősorban politikai és nem büntetőjogi felelősei kell – vagy kellene – hogy legyenek. Szerinte felelős érte az Országgyűlés akkori összetétele és azon országgyűlési képviselők, akik ezt megszavazták. Az Országgyűlés jogszabályalkotási tevékenysége felett alkotmányos kontrollt gyakorol – vagy kellene, hogy gyakoroljon – a Köztársasági Elnök, illetőleg az Alkotmánybíróság. „Így azután közjogi és mondhatni történelmi felelőssége az akkori Köztársasági Elnöknek, Schmitt Pálnak lehet, illetőleg annak az Alkotmánybíróságnak, amely a nyugdíjbiztosítási rendszer az egész társadalmat érintő, átmenet és felkészülési idő nélküli, radikális átalakításának alkotmányossági és jogalkotási aggályosságát nem találta megalapozottnak” – szögezte le.

A Demokratikus Koalíció szerint – ahogy azt Dobrev Klára, a párt EP-listavezetője egy minapi televíziós interjújában kifejtette – Orbán Viktor és Matolcsy György embereket megtévesztettek és tévedésben tartottak, kárt okozva ezzel hárommillió embernek. Ráadásul az az ígéret sem teljesült, hogy ez a számla örökölhető lesz, így az azóta elhunyt egykori magánnyugdíjpénztári tagok örököseit is kár érte. Ebben az országban mindenről Orbán Viktor dönt, ezért döntöttek úgy, hogy ellene tesznek feljelentést. Később polgári pereket azok tudnak indítani, akiket Dobrev szerint megtévesztettek.

„Mivel a nyugdíjrendszer átalakítása egy jogszabályalkotási folyamat következménye, ezért ennek egyszemélyi felelőse, főleg büntetőjogi felelőse nincsen és fogalmilag nem is lehet. A jogszabályalkotás – még ha szakszerűtlen, vagy az állampolgárok jelentős része számára elfogadhatatlan is – nem valósíthat meg bűncselekményt” – szögezte le megkeresésünkre Magyar György ügyvéd, aki hozzátette: annak, hogy egy ilyen törvény megszülethetett, elsősorban politikai és nem büntetőjogi felelősei kell – vagy kellene – hogy legyenek. Szerinte felelős érte az Országgyűlés akkori összetétele és azon országgyűlési képviselők, akik ezt megszavazták. Az Országgyűlés jogszabályalkotási tevékenysége felett alkotmányos kontrollt gyakorol – vagy kellene, hogy gyakoroljon – a Köztársasági Elnök, illetőleg az Alkotmánybíróság. „Így azután közjogi és mondhatni történelmi felelőssége az akkori Köztársasági Elnöknek, Schmitt Pálnak lehet, illetőleg annak az Alkotmánybíróságnak, amely a nyugdíjbiztosítási rendszer az egész társadalmat érintő, átmenet és felkészülési idő nélküli, radikális átalakításának alkotmányossági és jogalkotási aggályosságát nem találta megalapozottnak” – szögezte le.

Megtévesztés tényleg volt, de…

2010-ben a törvény elfogadását követően nyugdíjügyi kormánybiztossá nevezték ki Selmeczi Gabriella Fideszes képviselőt, aki a nagy nyilvánosság előtt, jelentős médiafigyelem közepette meghirdette és garanciát vállalt az egyéni nyugdíjszámlák bevezetésére. Szó volt örökölhetőségről is és kedvezményeket ígértek azoknak, akik megszüntetik magán-nyugdíj számlájukat. Az átlépés automatikus volt és azoknak kellett intézkedniük és sorban állniuk, akik meg akarták tartani saját magán-nyugdíjpénztári tagságukat.

„Ezek az elemek valóban megtévesztő jellegűek, félrevezetők, befolyásolásnak minősíthetők, de érdemi jogi konzekvenciák levonásához nem elégségesek” – szögezte le Magyar György. Emlékeztetett arra is, hogy a kormánybiztos köddé vált, az egyéni nyugdíjszámlákkal, illetőleg a költségvetésbe átirányított nyugdíj-megtakarításokkal együtt. Ezek a pénzek belekerültek a „nagy kalapba”, útjuk nem követhető, állítólag az államadósság csökkentésére fordították, azzal az indokkal, hogy az IMF hitelből kell kimenekülni. Így persze joggal vetődött fel korábban is az állampolgárok jelentős részében az a gondolat, hogy összességében több mint 3000 milliárd forint megtakarítást „einstandoltak.”

Per helyett menjenek el inkább szavazni!

Kérdésünkre, hogy van-e bármi esély és így érdemes-e a magánnyugdíj-megtakarítások visszaperlése, az ügyvéd leszögezte: miután nagy valószínűséggel ez nem vezetne eredményre, ezét az nem célszerű, a pervesztesség szinte garantált. Mind indokként ugyanis kifejtette: a nyugdíj-jogviszony egy társadalombiztosítási jogviszony, ami az állam és az ellátottak között jött létre, s nem egy szerződés, ahol a felek egyenjogúak, egyenlőségük és akaratszabadságuk érvényesülne. A társadalombiztosítási ellátórendszerek kialakítása, fenntartása, mindenkori működési feltételeinek szabályozása az állam feladata; elsődlegesen az állam döntési szabadsága érvényesül és határozza meg, hogy ezt a fent említett jogviszonyt miként szabályozza és alakítja.

Azt tanácsolja azoknak az ellátottaknak, akik elégedetlenek a szociális- és társadalombiztosítási ellátórendszerek működésével és hatályos szabályozásával, hogy különböző perek helyett az országgyűlési választásokon gyakorolják inkább azon demokratikus jogaikat, amelyek lehetőséget teremtenek számukra a hatalomgyakorlásban való részvételre és a nyugdíjrendszer átalakításához hasonló hátrányos döntések orvoslására, megváltoztatására.

Magyar sarkosan fogalmazva leszögezte: „a büntető és polgári perek nem a megfelelő eszközök a jogszabályalkotó hatalommal szembeni kontroll és fellépés megteremtéséhez. Magyarországon hiányzik a fékek és ellensúlyok rendszere és azok megfelelő működése. De ez már messze vezet, a jogállamiság deficitjéről beszélhetnénk hosszasan.

Kapcsolódó cikkek

Szakács László: A Fidesz undorító hatalmi gőgje miatt 117 ezer család kerül végrehajtás alá!

Rubóczki Tamás

Pungor András: Az ellenzéki pártoknak meg kell törniük a Fidesz leválthatatlanságának, megverhetetlenségének mítoszát!

Rubóczki Tamás

Róna Péter: Fontos, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez.

O.L.K.T.