Magyar György: El a kezekkel a független bíróságoktól!

A bíró nem a közvélemény vagy a politikusok elvárásainak igyekszik eleget tenni, mert az ítélkezés során csak a törvényeknek és saját lelkiismeretének, meggyőződésének megfelelő döntéseket hozhat – jelentette ki Magyar György ügyvéd. Szerinte az iszapkatasztrófa ügyében is hagyják már békén a független igazságszolgáltatást.

„Hagyjuk meg az igazságszolgáltatás intaktságát, mert nem sérülhet a bírói függetlenség ethosza” – nyilatkozta Magyar György ügyvéd az ATV Reggeli start című műsorában kedd reggel. Hangsúlyozta: történnek kísérletek a hatalmi ágak összemosására, de szerinte mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a politika terepe a parlament, az igazságszoltatásé a bíróság.

Az ügyvédet annak kapcsán kérdezték, hogy tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn. Öt személyt felmentettek. Az első- és a másodrendű vádlottat, a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

A 2010 októberében bekövetkezett tragédia után Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy emberi mulasztás okozta a katasztrófát, de elsőfokon mindenkit felmentettek. Később Németh Szilárd fideszes politikus a 2016-ban született döntést felháborítónak minősítette, de a most hozott újabb verdikt sem tetszik mindenkinek. Devecser polgármestere máris a Mi Hazánk parlamenti képviselőinek közreműködését kérte az „igazság teljes feltárása” érdekében.

A bíró nem a közvélemény vagy a politikusok elvárásainak igyekszik eleget tenni, mert az ítélkezés során csak a törvényeknek, a bizonyítékoknak és saját lelkiismeretének, meggyőződésének megfelelő döntéseket hozhat – hangsúlyozta az ügyvéd. A jogszabályokat semmiképpen nem írhatja felül – tette hozzá –, bármit is várjanak el tőle. Így azt kell vizsgálnia, hogy a vád tárgyává tett cselekmény kimeríti-e a Btk. valamely tényállását, s a bizonyítékok olyan zárt logikai láncot képeznek, amelynek alapján egyértelműen megállapítható a terheltek bűnössége.

Az első eljárásban a bíró az iszapkatasztrófa miatt nem találta felelősnek a MAL Zrt. megvádolt vezetőit és munkatársait, ezért felmentő ítéletet hozott. A megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság más következtetésre jutott: a vádlottaknak azt rótták a terhére, hogy a foglalkozási szabályok megsértésével hozzájárultak az iszapkatasztrófa bekövetkeztéhez.

Magyar György kiemelte: általánosságban az igazságszolgáltatás képes az önkorrekcióra, vagyis nincs azzal semmi gond, ha egy ítélet megváltozik. Hozzátette azonban, hogy a mostani verdikt sem jogerős, hiszen az ügyészség és a vádlottak egy része is fellebbezett. Így kérdéses, hogy az érintettek milyen új indítványokkal, bizonyítékokkal állnak még elő, de reméli, hogy az ügy még az első félévben lezárulhat.

Arra a felvetésre, hogy a súlyosabb verdikt megszületését mennyiben befolyásolhatta a közvélemény, illetve a politika, az ügyvéd annyit válaszolt, ez akár szerepet is játszhatott a döntésben. Emlékeztetett rá, hogy a múlt század ötvenes éveiben is gyakran megüzenték, milyen ítéletnek kell születnie. Szerinte a közéleti személyiségeknek ezért is le kellene szokniuk arról, hogy megfogalmazzák az elvárásaikat. Egy bíró ugyanis csak a jogszabályok alapján és a szakértői véleményekre, s persze saját legjobb meggyőződésére figyelemmel dönthet – ismételte meg.

A Klubrádiónak nyilatkozva Magyar György arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben jogerős döntés születik, és a MAL illetékeseit jogerősen elmarasztalják, az újabb helyzetet jelent. Az állam az érintett településeik lakóit kártalanította ugyan, de nem feltétlenül teljes mértékben. Ráadásul az adományokból összegyűlt több mint kétmilliárdot nem a károsultak között osztották szét, hanem azt közcélokra – például utak felújítására, emlékhely létesítésére – fordították.

Ha az iszapkatasztrófa vélelmezett felelőseit büntetőjogi értelemben tényleg elmarasztalják, beléphet a polgári jogi igény érvényesítésének lehetősége: a jogerősen elítélt személyek ugyanis a bűncselekményekkel okozott kár miatt a magánvagyonukkal is felelnek akkor, s ha valakinek eddig bizonyíthatóan bekövetkezett, de meg nem térített kára van, beleértve elsősorban a nem vagyoni kárt – például egy hozzátartozó elvesztése, illetve súlyos sérülés okozhatott ilyet –, emiatt sérelemdíj követelhető.

Kapcsolódó cikkek

Na megszólalt a ripacs: Szili Katalin szerint szárnyal a magyar gazdaság, ezért tudjuk támogatni a határon túli magyarokat is!

Rubóczki Tamás

Rendkívüli: Andy Vajna is kiesett a pikszisből!

Rubóczki Tamás

A gázszerelő kegyenc megvehette a Balatont, most meg tönkreteszi? Hol élünk?

O.L.K.T.