Magyar György az ukrán voksturizmusról!

Egyes becslések szerint akár tíz-húszezer kettős állampolgár jelentkezett be szabolcsi ingatlanokba, és ők szavazhatnak az önkormányzati választáson. A kisebb településeken ezek a zömében ukránok akár el is dönthetik, ki legyen a polgármester. De mi közük hozzá?

Üres telkekre, ócska sufnikba, néhány négyzetméteres viskókba vagy egészen kis lakásokba vannak bejelentve akár tízen-tizenöten is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein, az ukrán határ közelében. E hivatalos lakcímek alapján a kettős állampolgársággal rendelkező, zömében ukrán emberek a 444.hu információi szerint szerepelnek a választói névjegyzékben, tehát voksolhatnak a mostani önkormányzati választáson. Egyes becslések szerint akár tíz-húszezer főről is szó lehet.

Ez nem új jelenség, hiszen a Hír TV Célpont című műsora a 2018-as parlamenti választás után tette közzé azt a riportját, amely szerint

„összehangolt és szervezett hálózat szállította a fiktív magyar lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárokat Ukrajnából azokra a szabolcsi kistelepülésekre, ahol szavazhattak”.

A Célpont stábja kapcsolatba került Kilb Józseffel, az ukrajnai Tiszaújlak korábbi polgármesterével, aki a saját embereivel mintegy ezer embert szállított a Fidesznek. Kilb bevallotta, hogy megmondta mindenkinek, kire kell szavazni: Tilki Attilára és a Fidesz listájára. A Hír TV szerint ő csak egy volt a sok intéző közül. Ez akkor túl sokat nem hozhatott a kormányoldalnak, mert a fideszes jelölt csaknem hatvan százalékkal, majdnem harmincezer szavazattal nyerte a körzetét – a Szabolcs megyei 4-es választókerületet – a második helyezett jobbikos jelölttel szemben, aki mindössze 13 és fél ezer voksot gyűjtött össze. Ehhez nem volt szükség a nyilvánvaló választási csalásra.

Az MSZP és a Párbeszéd mindazonáltal beadta a választási bizottsághoz a Hír TV riportját, és kérte a jogszabálysértés megállapítását, a Fidesz eltiltását a jogsértésektől, valamint Sonkád, Fülesd, Milota, Csaholc, Kispalád, Botpalád és Zsarolyán településeken – amelyek néhány száz lelkes falvak – a választás eredményének megsemmisítését és megismételt szavazás elrendelését.

A Kúria egyetértett az ellenzéki pártok beadványával abban, hogy a szavazásra történő szervezett szállítás, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is megvalósult, ami a választás tisztaságának megsértésére alkalmas cselekmény. Gyakorlati következménye viszont ennek a döntésnek nem volt, mert a Kúria szerint kellő bizonyítottság hiányában a Fideszt nem lehetett eltiltani a jogsértéstől, és a szavazás megismétlésének elrendelésére sem látott okot, mert ahhoz az alapelvek sérelme önmagában nem elég. A végeredményt tekintve így ennek a döntésnek legfeljebb elvi jelentősége lehet.

Most azonban egészen más a helyzet. Záhony, Kispalád, Tiszabecs – néhány példa a 444.hu által kiszemelt azon városok és falvak közül, ahol sokkal többen szerepelnek a választói névjegyzékben, mint ahányan a településen valójában élnek. Ezeken a helyeken sajtóinformáció szerint 200-350 olyan ember lehet bejelentve úgy, hogy ténylegesen nem ott lakik. Záhony népessége amúgy négyezer, Tiszabecsé 1200, Kispaládé meg nem egészen ezer fő.

A Partizán videós riportot készített arról: két településen, Tiszabecsen és Záhonyban idén is több száz, életvitelszerűen nem a községben tartózkodó polgár került be a választási jegyzékbe. A videó elején egy férfi arról beszélt, hogy nemrég érdeklődött arról, hány fő szerepel a névjegyzékben, s a kérdésére azt a választ kapta, hogy 1170 fő. „Én erre csak azt tudom mondani, hogy Tiszabecs teljes lakossága nincs annyi” – fűzte hozzá. Amiben majdnem igaza lehet, mert a településen a KSH adatai szerint 1200-an laknak, de a 18 évnél fiatalabbak nem rendelkeznek választójoggal.

Ekkora lakosságszám mellett az önkormányzati választást a fiktív lakosság – egy parlamenti választással szemben – tényleg érdemben befolyásolhatja. Minél kisebb egy település, annál nagyobb ez a hatás. Ha például valahol van öt-hatszáz választásra jogosult, s hozzá akár csak feleennyi fiktív lakó, akit rábírnak, hogy kire voksoljon, ők el is dönthetik, ki lesz a következő ciklusban polgármester. Aki ebből persze nem gazdagszik meg, mert a havi 180-200 ezer forintos tiszteletdíj ehhez kevés, de ez a pénz öt évig biztosan jár. Meg a győztes birtokolhatja a helyi közhatalmat, és ha nem is élet-halál ura, de meghatározó szerepe lehet egyebek mellett a források elosztásában vagy a közmunkások kiválasztásában.

„A bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi” – mondja ki a hatályos jogszabály. Üres telkekre, ócska sufnikba, néhány négyzetméteres viskókba vagy egészen kis lakásokba tehát elvileg nem jelentkezhetne be tucatnyi ember. Ha ez mégis megtörténik, ezért nemcsak az ingatlan tulajdonosa felel, hanem az ügyben illetékes hatóság embere is. E tekintetben mellesleg közömbös, hogy a választási csalás volt-e a cél.

A bejelentkezés kapcsán ugyanis értelmezhetetlen ez a megközelítés, mert a jegyzőnek – illetve a járási hivatalnak – csak az a dolga, hogy a lakcím valódiságát ellenőrizze. Azt ugyan nem írja elő semmi, hogy egy lakóingatlanban hányan élhetnek, de ha egy lakásba tízen-húszan jelentkeznek be, az már indokolhatja, hogy a lakcím valódiságát helyszíni szemle során vizsgálják. Amennyiben ez nem történik meg, az illetékes önkormányzat jegyzőjének felelőssége is felmerülhet. Kár, hogy ez eddig soha nem került szóba.

A tényszerűség kedvéért azért jelezzük, hogy a bíróság elsőfokon elmarasztalta idén augusztusban Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat az Átlátszó tudósítása szerint. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, egy évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron történt betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal.

Tiszasziget fideszes, és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség: 142 esetben asszisztáltak a 2014-es helyhatósági választás előtt honosított szerb állampolgárok fiktív lakcímbejelentéséhez, s egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lap aláírására. Az ügy előzménye, hogy 2011 és 2014 között negyedével, csaknem négyszáz fővel gyarapodott Újszentiván népessége, s valami hasonló történt a másik településen is. A részletekről itt tájékozódhatnak. Javasoljuk, olvassák el.

Via: Magyar György ügyvéd blogja

Kapcsolódó cikkek

Van ennél lejjebb Kásler? Ti tényleg ekkora állatok vagytok?

Rubóczki Tamás

Mindent lopnak a magyar Csikágóban – Borsodi a legbűnösebb település

O.L.K.T.

Szél Bernadett szerint Orbán börtönbe fogja zárni őt, ha áprilisban a Fidesz nyer!

Rubóczki Tamás