Magyar György a választási csalásról: Jogorvoslat nincs, marad a büntetőeljárás!

Állampolgárságtól való megfosztás, a fiktív lakcímbejelentések törlése, a jogosulatlanul felvett nyugdíjak visszakövetelése lehet a tömegével betelepített, csalással kiadott állampolgárságot szerzett ügyek vége – mondja Magyar György ügyvéd, akit a 2018-as országgyűlési választások előtt kirobbant, ukrán állampolgárok honosításával, Magyarországon történő letelepedésével kapcsolatos botrány kapcsán kerestünk meg. „Az áprilisi választásokkal kapcsolatos jogorvoslati – jogvesztő – határidők elteltek, a jelenlegi Országgyűlés összetétele jogorvoslattal már nem módosítható” – mondta, ám hozzátette:. „Esetleges választási csalás egy büntetőeljárásban vizsgálható”. 

A héten ismét téma lett, Polt Péter Legfőbb ügyész elismerte: 2019. január 28-ig 370 ügyben indult nyomozás ukrán állampolgárok honosításával, Magyarországon történő letelepedésével kapcsolatban, 106 esetben már jogerős ítélet is született. Az rendben van, hogy indultak, sőt, le is zárultak eljárások az ügyben, de ennél többet nem lehet tenni?

Ezeknek az eljárásoknak a végeredményéből elsősorban a jogalkotónak kellene levonnia a megfelelő konzekvenciákat. Az látható, hogy az egyszerűsített állampolgársági eljárás jogintézménye nem működik jól, mert visszaélésekre ad lehetőséget, ezt korrigálni kell. Súlyos össztársadalmi hátrányai vannak, ha az eljárási szabályokkal visszaélők szociális ellátásokon nyerészkedhetnek, megterhelve ezzel a magyar ellátórendszert, ugyanakkor még a választási eljárást is befolyásolni képesek. Úgy tűnik, hogy az egyszerűsített állampolgársági eljárás megszületését támogató politikai-választási érdekek találkoztak az állampolgárság megszerzésének igényével párosuló vagyoni érdekekkel. A hatályos jogi szabályozás sajnos éppen egy jogon kívüli állapotot eredményez, ami egészen elképesztő és hangsúlyozom, az egész társadalomra hátrányos! Mi szüksége a társadalomnak olyan jogszabályra, ami kézzelfogható előnyök nélkül csupán súlyos hátrányokat okoz? Sokan hajlamosak azt is elfelejteni, hogy jogosultságok sohasem létezhetnek kötelezettségek nélkül, jog és kötelesség mindig kéz a kézben jár. Ez az állampolgárságra is igaz, hiszen az nem más, mint jogok és kötelezettségek összessége. Ez az alapvetés azonban megbomlani látszik azok vonatkozásában, akik az egyszerűsített állampolgársági eljárás keretében magyar állampolgárságot szereznek. Fel kell tenni azt a lényeges kérdést, hogy ezek a személyek miként részesülnek a közteherviselésben, a honvédelemben, vagy általánosságban az Alaptörvény által fennkölten hirdetett „társadalmi felelősségvállalásban”? A problémát a jogalkotó tudná orvosolni, ha lenne ilyen szándéka. Vélhetően erre azért nem kerülhet sor, mert ebben az esetben maga ismerné el korábbi – lehet, hogy szándékolt – tévedését vagy tévesztését, illetőleg lemondana bizonyos választásokkal szorosan összefüggő politikai érdekeiről. Érdemes ezen elgondolkodni: jó az, ha a politika érdekei előtérbe kerülnek a társadalom valódi, racionális, hétköznapi érdekeivel szemben?  

Nem lehet megfosztani őket az állampolgárságtól?

Igazgatási úton vélhetően ez lesz a végeredménye az eljárásoknak. Bár a képviselői kérdésre adott Legfőbb Ügyészi válasz a büntetőeljárásokra vonatkozott. Azokban az esetekben, ahol már megállapítást nyert, hogy az egyszerűsített állampolgársági eljárást szabálytalanul folytatták le, azokban az állampolgárságot eredményező ügydöntő határozatot vélhetően már megsemmisítették és új határozatot hoztak és az úgynevezett fiktív lakcímbejelentéseket is közigazgatási aktussal törlik.

És visszavenni tőlük a jogtalanul kapott nyugdíjat?

Ez a magyar társadalombiztosítás feladata. A jogosulatlanul felvett nyugellátást minden további nélkül visszakövetelheti a nyugdíjbiztosító elévülési időn, azaz 5 éven belül. Az más kérdés, hogy ténylegesen lesz-e olyan vagyon az érintetteknél, amelyből végrehajtás útján vissza lehet szerezni a kifizetett pénzt. 

És mi a helyzet a választási csalással? Ott nincs jogorvoslat?

A választási eljárásnak az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása érdekében az a célja, hogy a jogorvoslat a lehető leggyorsabb legyen, ezért a jogorvoslati határidő nagyon rövid. Az áprilisi választásokkal kapcsolatos jogorvoslati – jogvesztő – határidők elteltek, a jelenlegi Országgyűlés összetétele jogorvoslattal már nem módosítható. Erre is vonatkozik a visszamenőleges hatály tilalma. Esetleges választási csalás egy büntetőeljárásban vizsgálható.   

Egyaltalán, hogyan lehet – ha egyáltalán lehet – mindenki számára megnyugtató módon rendezni az ügyet?

Ahogyan fentebb már említettem, a jogalkotó feladata és felelőssége, hogy a jogszabályok korrekcióját elvégezze, de ennek csak a jövőre nézve lehet joghatása, a már említett visszamenőleges jogalkotás tilalma okán, ami egy jogállamban alapelv (legalábbis az kellene, hogy legyen).

És hogyan lehet megakadályozni hasonló előfordulását?

Ésszerű és szakszerű jogalkotással. Az Alaptörvény, „Az Állam” című fejezetében, a 28. cikkben rögzíti: „Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” A jogalkotó Országgyűlés jelenlegi összetétele és munkájának szakmai színvonala alapján sajnos azt kell mondanom, hogy a 2010. óta működő úgynevezett törvénygyár akár politikai érdekből, akár dilettantizmusból sok selejtet gyárt. Ezáltal az így megszülető jogszabályok nagyrészt nem felelnek meg a velük szemben, az Alaptörvény által támasztott fenti követelményeknek.

Ön szerint a kormánynak egyáltalán szándékában áll-e rendezni az ilyen és hasonló ügyeket?

A fentiekben már kifejtettem, hogy valószínűsíthetően érdemi változás nem várható. A kormányzás és a jogalkotás olyan tevékenységek, amelyek szakmaiságot és emberséget is megkívánnak. A racionális társadalmi és egyéni érdekekre minden körülmények között figyelemmel kell lenni, ezért óvakodni kell attól, hogy történelmi-ideológiai alapon olyan szabályrendszert alkossunk, vagy kövessünk, amelynek valós, társadalomfejlesztő hatása nincsen, csak abszurd, kártékony következményei. Úgy vélem a tendencia sajnos ezzel az üggyel összefüggésben is a jogállam sérelmét eredményezi.

Szerző: N. Vadász Zsuzsa

olkt.hu/hirklikk.hu

Kapcsolódó cikkek

Nyugdíjak: Nem lesz népszavazás!

O.L.K.T.

Róna Péter: Orbánék diktatúrát építenek!

Rubóczki Tamás

A “Hírhamisító” közmédia feljelenti Sargentiniéket ezért a videóért

H Miklós