Lukácsi Katalin: Rengeteg tennivalónk van még, hogy a diktatúrát lebontsuk!

A Mindenki Magyarországa Mozgalom azért jött létre, ami itt ebben a teremben megvalósul. Egység a sokféleségben, ez az Európai Unió jelmondata, de ez lehet a miénk is. Nem egy újabb párt a sok-sok meglévő mellé. Nem egy újabb szeletet akarunk kihasítani a már így is túl sok részre szelt tortából, hanem azon dolgozunk, hogy ez a torta legyen minél nagyobb, jusson mindenkinek belőle több.

A teremben ülő polgármesterek, képviselők, jelöltek és aktivisták különböző világnézeteket és különböző pártszimpátiát képviselnek. Ahogy jelen vannak az ellenzéki pártok és a különböző oldalról érkező közszereplők is. Ez a rendezvény azt mutatja, hogy létezik egység a különbözőségekkel együtt, sőt, a különbözőségek ellenére. A Mindenki Magyarországa Mozgalom azért is dolgozik, hogy ez az egység tartalommal teljen meg. Mert nem igaz az, hogy minket itt, a Fideszen kívüli világban csak a NER és Orbán Viktor utálata hozhatna össze. Tenni akarunk ezért az országért, szeretjük ezt az országot.

Rengeteg a tenni való ahhoz, hogy egy valóban polgári Magyarországot építsünk. Az első és legfontosabb lépés a bizalom kialakítása és helyreállítása. Mi, akik nem vagyunk versenytársai a pártoknak, megtehetjük azt, hogy hidat építsünk a különböző szigetek között. Sőt, kötelességünk is hidat építeni, hiszen a pártok feladata más, ők a saját szavazóikhoz beszélnek. Mi viszont megtehetjük azt, hogy a különböző szavazó közösségek között szőjünk bizalmi hálót.

De egy másfajta bizalomra is szükség van, bizalomra a politika, sőt, bizalomra a pártok iránt. A tavalyi választási kudarc hatására sokunkon apátia lett úrrá. A politikai elit hazánkban nem hozta meg a kedvet ahhoz, hogy az állampolgárok aktivizálják magukat a közéletben.

Nagyon sok honfitársunk kiábrándult a közéletből, és a Mindenki Magyarországa Mozgalom feladatául tűzte ki azt, hogy kedvet csináljunk politizálni. Erről szólnak a Kossuth Körök. December 31 óta több mint 4000-en csatlakoztak a Kossuth Körökhöz, több mint 600 településen, minden megyéből! Nagyon köszönjük azoknak, akik vették a fáradtságot, és vidékről érkeztek, hogy együtt ünnepeljük a Mindenki Magyarországa Mozgalom indulását! Az apátia mögött valójában ez az ország tettekre és áldozatokra kész. Rajtunk múlik, közéleti szereplőkön, hogy meg tudjuk-e szólítani azokat, akik közösségüket szolgálják. Nem nekünk kell irányt mutatnunk, hiszen a válasz ott van ezekben az azonnal szerveződő, aktív közösségekben. A Mozgalmunk csak összeköti azokat, akik szolgálják Magyarország megújulását.

Más civil szervezetekkel is keressük az együttműködést. Nem engedhetjük meg magunknak a magányos harc luxusát. A magány ugyanúgy sebezhetővé tesz, mint a félelem vagy a közöny. Együtt kell működnünk.

Engedjétek meg, hogy az együttműködéssel kapcsolatban egy evangéliumi példát hozzak.

Amikor összefogást emlegetünk, sokaknak az a fenyegető kijelentés jut az eszébe, hogy „aki nincs velem, az ellenem van”. Ez egy ijesztő félmondat az evangéliumban, de a folytatás rávilágít arra, miként is értendő. Úgy szól, hogy „aki nem gyűjt velem, az szétszór”. Velem, nem pedig nekem. Jézus közös gyűjtést akar. Közösséget akar. Együttműködni a közéletben csak úgy helyes, ha egyenrangú felek között valósul meg. Nem egy a tábor és egy a zászló, amelynek élén egy vezér áll. Hanem egy az ország, de sok a zászló.

Sajnos közéletünkben az összefogás követelése sokszor tartalom nélküli politikai pótcselekvéssé vált. Mégis szükség van összefogásra, legfeljebb használhatunk helyette egy szinonimát. Péter, mármint Márki-Zay Péter, egy nap híján egy éve választási győzelme éjszakáján azt mondta, „megfogtuk egymás kezét, többé ne eresszük el”. Kész Zoltán, aki szintén majdnem pontosan négy éve törte meg akkor a kétharmadot, egy közös csapatnak, közösségnek köszönhette a sikerét. Ez nem is politikai, inkább emberi tapasztalat, amely érthetővé teszi, miért emlegeti Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom sokszor az összefogás szót. Számunkra ennek a fogalomnak van valósága. És itt a teremben is van valósága. Használhatjuk helyette az együttműködés, a koordináció, az összehangolás vagy bármelyik kedvesebb szinonimát, de a lényeg nem a betűkön, hanem a tartalmon van. Hogy van-e közöttünk bizalom, és van-e bennünk alázat.

Közösséget építünk, ahol nem akarjuk összemosni a különbözőségeket, de megtaláljuk a közös pontokat. Közösséget építünk, ahol tiszteletben tartjuk az egyéni ambíciókat, hiszen ezek adnak lendületet a munkához, de ahol az egyéni sikervágy nem mehet a közjó rovására. Közösséget építünk, ahol egymás terhét hordozzuk, de ahol ezáltal a teher könnyebb lesz.

Nemcsak a pártokkal, hanem együttműködünk olyan civil kezdeményezésekkel is, amelyek nem szerződhetnek le egy párthoz, de a céljuk ugyanaz: jogállami Magyarország. Ezért kötött a Mindenki Magyarországa Mozgalom stratégiai megállapodást a Nyomtassteis-sel. Itt van közöttünk L. László János. Sokan legyintettek az ötletére, hogy ki kellene nyomtatni az internetet, mégis ez lett az elmúlt évek egyik legsikeresebb alulról szerveződő kezdeményezése. Vállaltuk, hogy aktivistáinkat a Nyomtassteis szórólapjainak terjesztésére buzdítjuk, és most is kézbe vehetik a lap ez alkalomra készült különszámát. Ugyanígy megállapodást kötöttünk a Számoljuk Együtt! szervezettel, Pákozdi Éva is itt van közöttünk. Az ő csapata ezer szavazatszámlálót állított ki az áprilisi választáson. Idén az MMM is részt vesz abban, hogy a lehető legtöbb szavazókörben ellenőrizni és őrizni tudjuk a szavazás tisztaságát. A valamikori Közös Ország Mozgalom aktivistáival – itt van közülük Szentesi György – velük dolgozunk azért, hogy a civilek összehangolt stratégia mentén hallassák hangjukat a közéletben, és gyümölcsöző módon segítsék együütműködést. Ha már megemlítettem a Nyomtassteis kiadványait, szeretném megemlíteni a Magyar Hangot is, akikkel – mint független sajtótermékkel – nem kötöttünk megállapodást, de ugyanazokért a célokért küzdünk. György Zsombor főszerkesztő úr 100 példányszámot hozott a lapból a rendezvény résztvevőinek.

Kedves Barátaim! Őszinte öröm számomra, hogy ilyen széles körben, ilyen értékes emberek között ünnepelhetem a Mindenki Magyarországa Mozgalom indulását. Ismeritek a történetemet, de a történetem nem egyedi. Egyre többen vagyunk, akik valaha a (még) kormánypártokat támogattuk, de – ahogy Gulyás Balázs és Pápay György barátaim szokták mondani – a polgári Magyarország árváivá váltunk. Cserben hagytak bennünket, sőt a közös elvein ellen fordultak azok, akikkel valaha együtt küzdöttünk. De ha árvák vagyunk is, nem vagyunk egyedül. És ha árvák vagyunk is, a testvéri, felebaráti kötelék összefűz bennünket, mindannyiunkat, akiket kitaszított vagy elidegenített magából a NER. Ne felejtsük el, a Fidesz és Orbán Viktor nem azonos az országgal, ahogy a Fidesz korrupt politikusai sem azonosak a szavazótáboruk tisztességes többségével.

Hidat kell építenünk egymáshoz. Ez a szilárd bizalmi kötelék fog minket alkalmassá tenni arra, hogy a közeljövőben, Orbán Viktor bukásakor ne „anarchia vagy káosz”, hanem megfelelő igazságtétel után a prosperáló béke korszaka köszöntsön be.

Kapcsolódó cikkek

Lehet csődbe megy a Jobbik? Mert akkor a pártnak annyi!

Rubóczki Tamás

Hogy ez mennyire igaz…Beindult a nyaloda. Nem üzen most Brüsszelnek! :D

O.L.K.T.

Rogán pénzszagot érez…“Magyarország – bejárat Európába”

O.L.K.T.