Lovász Péter: Hazudnak továbbra is!

Olvasgatom, böngészgetem a híradásokat, így múlatom az időt. Botor szokás. S találok is mindenfélét. Csak idegesítem magam, pedig megtehetném, hogy hagyom a világot a maga száz bajával kínlódni.

„Majd elmúlnak a bajok!“

Ha pedig nem, akkor úgyis mindegy. Íme egyetlen reggel hírtermése. Elég egymás mellé tenni őket, kész idegbaj.

A jó hírrel kezdem. Rétvári Bence államtitkár úr adta a nagyközönség tudtára rövidnap előtt a köztelevízióban, hogy a jövő évre szóló költségvetési törvény szerint az oktatásra is, az egészségügyre is több pénz jut majd, mint 2010-ben. A családi háztartások támogatására összesen 2228 milliárd forintot különítettek el, ami a múlt évihez viszonyítva éppen 224 milliárddal több és majd‘ két és félszer akkora összeg, mint 2010-ben volt.

Amint látható, nem kevés pénzről van sző. A cél nyilván a népesség további csökkenésének megállítása, sőt a folyamat visszafordítása. (Népesedési szakértők a megmondhatói: ez a fordulat nem egy két év, hanem inkább egy évtized alatt következhet be, de valamikor el kell kezdeni!) Ami a nyugdíjakat illeti, az előirányzat szerint e célra is több lesz majd jövőre. És már most tudható, hogy az idős népesség a gazdaság növekvő teljesítménye révén nyugdíjprémiumhoz jut majd 2020-ban. 20 milliárd forintot szánnak erre. Soknak éppen nem mondanám, de több a semminél.

Az oktatás is a költségvetés kedvezményezettje. A közoktatásban a nebulók ingyen kapják majd a tankönyveket. A pedagógusok bérére 2010-hez viszonyítva összesen 350 milliárd forinttal költenek majd többet, s mindenki megkapja, ami neki dukál. Jövőre. Rendőrökről, tűzoltókról, közhivatali alkalmazottakról, szociális dolgozókról az államtitkár nem ejtett szót. Majd jövőre?

 

Rendőrök Budapesten./Kép. MTI

Az egészségügy ugyancsak kivételesen tekintélyes összeget kap: 2010-hez képest 770 milliárddal több jut majd gyógyításra, fejlesztésre, megelőzésre. Az egészségügyi dolgozók béremelésére csak jövőre 82 milliárd forint jut. Ezek bizony jó hírek. Nem igazán értem ugyan, hogy az államtitkár miért 2010-es évet választotta bázisévnek, hanem ez mit sem változtat az adatokon, jövőre béremelés lesz a közszférában, a számok nem hazudnak.

 

Omladozó, kaotikus egészségügy Magyarországon 2018-ban./Kép. olkt.hu

Vagy mégis? Nem sokkal Rétvári úr hírei után bukkantam rá az Euronews összegzésére, amely ezzel a címmel keltette fel a figyelmemet:

A magyar dolgozók kapják a második legalacsonyabb órabért Európában.

Valami nem stimmel. Úgy tudtam, a versenypiacon a legutóbbi egy-két évben Magyarországon fölöttébb gyorsan emelkedtek az átlagbérek, főként a szakmunkásbérek a kiemelt hiányszakmákban.

 

A vállalkozók alig győzik fizetni alkalmazottaikat (különösen a járulékokat) s most jön ezzel az Euronews?

Mit is írnak hát? „Mexikóban az éves bruttó átlagbér tavaly 16,3 ezer dollár volt – körülbelül 4,7 millió forint, ez havonta mintegy 390 ezer forint. Ez a legalacsonyabb átlagbér az OECD országokban. Miénk volt a második hely: az éves bruttó átlagbér 24 455 dollár, azaz mai árfolyamon 7,1 millió forint. Ha ez igaz volna, a havi bruttó csaknem 600 ezer, a nettó 394 ezer forint lett volna. Ez sokkal több, mint amit a KSH számolt.

 

Tűzoltók beszélgetnek./Kép. zaol.hu

A KSH számításai alapján tavaly bruttó 330 és 360 ezer forint között voltak a magyar bérek, óriási területi különbségekkel. Kérdés, hogy mi van mindebben, alapbér, járulék, adó, tücsök és bogár?! A hitelesnek elfogadható bruttó átlag már az idén februárban mintegy 20 ezer forinttal lehetett alacsonyabb.

A különbséget részben magyarázhatja a dollár-forint árfolyam változása. Tavaly év elején egy dollár nagyjából 40 forinttal olcsóbb volt mint napjainkban. Így már érthető a különbség. Ráadásul az adatokat a KSH is, az OECD is más-más forrásból szerezte. A magyar munkavállalók tekintélyes része és jó néhány szakszervezeti szakértő úgy véli, hogy mind az OECD, mind a KSH kalkulációk hibásak, s a reális értékek lényegesen alacsonyabbak, de ma ebből számomra csak az derül ki, hogy az eredmény jórészt attól függ, hogy ki rendelte meg a számítást. Hanem mindez mit sem változtat a sorrendben elfoglalt helyünkön.

A hazai átlagbér tavaly csaknem 50 százalékkal, 22 ezer dollárral volt alacsonyabb az OECD országok átlagbérénél. Ennyi pénzért Magyarországon átlagosan 1741 munkaórát dolgoztak egy év alatt. Mexikóban a maguk pénzecskéjéért 2148 órát, Németországban az átlag 50-55 ezer dollárért 1363 órát voltak munkában. Ha az órabéreket is kiszámítjuk, csak Görögországban fizetnek kevesebbet egy órai munkáért, mint nálunk: ott 13,5 dollár, nálunk 14 dollár volt a járandóság egy órai munkáért adózás előtt.

Tudjuk, hogy nálunk a gazdasági növekedés erőteljesebb, mint az EU átlagában, s hamarosan lepipáljuk őket. De úgy tetszik, hatékonyságban, termelékenységben azért még ők a jobbak. Rá kellene kapcsolnunk! Ezt is tesszük. Van pénz is, gyarapodunk, jut a jó célokra. Az Én pénzem portál oldalain találtam meg a harmadik hírcsokrot, döntsék el az olvasók, hogy ezek jó vagy rossz hírek!

Az idei első félévben a lakosság 22,4 százalékkal több általános forgalmi adót fizetett, mint tavaly az első hat hónapban. Ugyanebben az időben (kapaszkodjanak meg!) a családi támogatásokra kiadott összeg 2 százalékkal csökkent. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások visszaesése ennél is nagyobb volt. Az idei előzetes összesített mérleg szerint hat hónap alatt kb 15 százalékkal nőttek a bevételek, s 1,6 százalékkal mérséklődtek a kiadások. Az áfa hozott legjobban az államnak. De a személyijövedelem-adó is szépen gyarapította a bevételeket, ha már ilyen gyorsan emelkedtek a bérek. Na és az illetékek! Egyik-másik összességében nem igazán hoz nagy bevételt, de például a pénzforgalom, a bankügyletek megsarcolása, az már igen.

Az idén megváltozott a baleseti biztosítási adózás rendje, ez fél év alatt 41 milliárd forint bevételt eredményezett. Úgy kétszer annyit, mint tavaly ilyenkor. És a költségvetési törvényjavaslatban még szerepelt, hogy eltörlik a banki tranzakciókra kivetett illetéket. A törvényből ez már (hogy-hogy nem?) kimaradt. Érthető, hiszen csak az első félévben 122 milliárd forintot kasszírozott az államháztartás banki illetékből. (A javaslatot visszavonták. Kész.) Kell a pénz a családtámogatási akciótervre.

Mármost belátom, ennyi számot már nem lehet követni, tehát most abbahagyom. A közpénzek elosztásában egyhamar úgysem várható közegyetértés.

Csak annyi biztos, hogy jövőre jobb lesz.

Mindig jövőre!

 

Szerző.: Lovász Péter

Kapcsolódó cikkek

Rendkívüli: Elhunyt Ungvári Tamás

O.L.K.T.

Rendkívüli hír: Kitekerték egymás karját, ütötték-verték egymást a fideszesek – verekedés párton belül!

O.L.K.T.

Gyertek ti is! Ünnepeljünk együtt október 23-án! 🇭🇺 👉 Hol szabad vagy, otthon vagy – Budapest Mindenkié!

O.L.K.T.
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!