Létezik Isten?

Létezik Isten? Számomra azóta nem nyugtalanító kérdés ez, amióta megtanultam a hittan órákon, hogy Istennek nincs szüksége ránk, meg különben sem tehetünk olyat, amivel árthatunk neki.
Iszlám hittanra jártam, mert édesanyám hiába keresztény; ha az édesapád muszlim, akkor muszlim hitoktatásban lesz részed. Arra már senki nem volt kíváncsi, hogy édesapám ateista volt, amikor engem beválasztottak; ha a személyi igazolványodon az áll, hogy muszlim vagy, akkor a gyerekeid is azok.
Olyan hasznos dolgokat hallottam a hittan órákon, hogy a halálod után, amikor megmutatják neked életed könyvét, te magad fogsz bíráskodni önmagad felett, a saját lelkiismereted fog elszámoltatni az életedért (az a része a lelkednek, ami Istennel közös, amit ő beléd lehelt amikor emberré formált téged). A Korán azt mondja: az igyekezeted a tiéd, annak gyümölcseit te magad fogod élvezni, Isten nem azért teremtett, mert te gazdagítani tudnád őt, hanem azért, hogy imádhasd őt mindazért, amivel megajándékozott, az imádata pedig értékesebb emberré tesz téged. Ez az ő önzetlen szeretetének a megnyilvánulása: azért ad, hogy boldoggá tegyen, és az intelmei is azt szolgálják, hogy az emberek harmóniában, boldogságban és biztonságban éljenek. A pokol tüzét pedig kővé dermedt szívek és emberek táplálja, tehát nem Isten kínozza őket, hanem ők egymást azzal, ami sátáni, ami tőle távol esik.

Amikor imádkozol, azt önmagadért és a körülötted élőkért teszed, ezért mondta Mohamed: „Aki az imája révén nem került távolabb a rossztól, az semmiben nem különbözik attól, aki nem tartja az imát”. Vagyis Isten az imát annak gyümölcsei miatt parancsolta neked, ezért nem mindegy, hogyan imádkozol: eldarálod azt az előírt mozdulatok mellett, vagy átéled a bensőséges kapcsolatot Istennel és megszentelődve lépsz vissza a hétköznapi életedbe – merthogy az ima szó arabul úgy van, hogy szalát, és az a wászálá igéből származik, ami azt jelenti: összekapcsol, egybeköt.

A történet tehát mindig rólad és a körülötted élőkről szól, mert Istennek te nem tehetsz sem jót, sem rosszat, mindkettőt csak magadnak, magaddal teszed.

Így 35 éves távlatból, amióta utoljára voltam hittanórán, az a benyomás maradt bennem az oktatóimról, hogy ők tisztában lévén a szíriai társadalom sokszínűségével és a politikai helyzettel, mindig arra helyezték a hangsúlyt, hogy legyünk jók, amennyire tudunk, mert a különböző vallások és izmusok mögött egy közös motívum áll: a közjó szolgálata, a felelősségteljes szabadság, ami békét, harmóniát és biztonságot terem. Mondhatom úgy is, hogy az az iszlám oktatás, amit kaptunk, a tolerancia jegyében zajlott, szekularizációs céllal, és nem volt benne hely a szélsőségeknek. Mindig azt hangsúlyozták nekünk, hogy az iszlám az arany középút vallása – pedig ezzel sokan vitatkoznának, de az nem volt érdekes, amíg a hatalom ezt a fajta iszlámot védte.

Ilyen vallási háttérrel, amit a rezsim oktatási rendszerének köszönhettem, nem kellett azt az istenfélelmet átélnem, amit sok más vallási irányzatokhoz tartozó embernek: fundamentalista muszlimoknak, judaistáknak, vagy a pokollal fenyegetőző keresztényeknek. Allah azt mondta Mohamednek egyik szentbeszédében: „Ha a szolgám egy arasznyit közelít felém, én egy lépésnyit közelítek felé, s ha sétálva közelít felém, én futva jövök elé”. Az iszlám istenének a viszonyulása az emberhez arra emlékeztet, ahogy Forrest Gump viszonyult az ő szeretett Jenny-éhez: Úgy szereti, hogy nem akarja őt birtokolni, sem korlátozni, és végtelen türelemmel várja őt, hátha egyszer majd ő is szeretni fogja.

Létezik-e Isten? S ha létezik, valóban ilyen lenne? Ez nem filozófiai kérdés, ez belső átélés kérdése. Ateistának is lehetnek misztikus élményei, melyek során olyan tudatmódosulást élhet át, amit a valódi hívők szoktak átélni ima közben. Ateisták is átélhetik azt a határtalan béke- és szeretetérzést, amit a szerzetesek szoktak átélni ima vagy meditáció közben, átélhetik droggal vagy anélkül is, megfelelő körülmények között. Sőt, ateisták képesek átérezni a körülöttük lévők indulatait és szándékait; átérezhetik azt a láthatatlan tudathálót, amelynek fonalai összekötik az embereket és minden élőlényt. Ez csak tudatállapot kérdése, amely megfelelő meditációs technikák segítségével elérhető, ha rászánják magukat. A misztikus élmények mindenki számára hozzáférhetők, a Mennyország kapuja mindenki előtt nyitva áll.

Az emberiség jelentős része már elért egy olyan mentális szintet, ahol nincs szüksége a vallásra ahhoz, hogy megtanuljon jót cselekedni és irtózzon a rossztól. Az emberiség jelentős része ma már jól felfogott érdekből békeszerető és kerüli a bűnözést, és lelkiismereti okokból hagyja el a számára erkölcsileg elfogadhatatlan közegeket (egy korrupt pártot vagy munkahelyet), s ami a legfontosabb: szeretetből, szívjóságból teszi a jót, nem egy túlvilági jutalom kapzsi reményében. Az emberiség jelentős részében ma már ott él és munkálkodik az Isten és élvezik ezt az egységet vele és egymással anélkül, hogy a szájukra vennék az ő bekoszolódott, lejáratódott nevét. Kinőttük a vallásosságot, nincs szükségünk arra a mankóra, amivel a képmutatók korlátozzák magukat és a hívőket, s amivel kiváltságokat szerezhetnek maguknak.

Ugyanakkor az emberiség egy másik jelentős részét ma már nem lehet istenfélelemmel visszatartani attól, hogy önző, felelőtlen módon viselkedjen. Ők már elég tudatosak ahhoz, hogy ne lehessen őket vallási tanokkal és vallási vezetők által terelgetni, de sajnos nem elég tudatosak ahhoz, hogy megértsék: az az életmód, amit ők folytatnak, közveszélyes és számukra sem boldogító, még ha ideiglenesen annak is tűnik. Ezek az emberek a vallást is a maguk önző céljaira fordítják, a vallással terelgetik a saját céljaiknak megfelelően azt a kisebbséget, amely a vallás által még irányítható, és ezt a kisebbséget próbálják szaporítani, hogy a kisebbségből számukra hasznos többség legyen, mely többség aztán elnyomhatja azokat az eretnekeket, akik kinőtték a vallásos kereteket és szívjóságból, egységtudatban építgetik a Béke Otthonát, a Földi Paradicsomot.

Annak korát éljük most, amikor az isteni elv, az isteni értékrend (nevezhetjük emberiességnek) üldözést szenved az érzéketlenek és gátlástalanok által, akik a korábbi eszközét, a vallást annak kinyírására használják. Nem új keletű történet ez, hiszen Jézust is írástudók üldözték és a vallás nevében ítélték őt halálra, csak ez az üldözés most világméretben történik sokakkal, akik a lelkiismeretük szerint szeretnének élni. A muszlimokat is fundamentalista iszlamisták gyilkolják a Koránra való hivatkozással.

Szomorú véget látszik érni a vallások története. Úgy látszik, ki kell találni valamit a helyükre a kamaszkorát élő emberiség számára. De csak úgy látszik, mert már itt van a pótlék: Isten haragja helyett itt a természet haragja. Ma már a tudósok és a környezetvédelmi aktivisták azok a próféták, akik harsányan figyelmeztetik a felelőtlenül élőket, hogy milyen pokoli jövő vár mindannyiunkra, ha nem tiszteljük a természetet. Pokoli jövő vár azokra is, akik nem hallgatnak a pszichológusokra, a szociológusokra és a közgazdászokra. Mohamed azt mondta: „Tudósok lesznek a próféták örökösei”, és milyen jól látta… A harc most új formában folytatódik, de a lényege változatlan: közérdek vagy önérdek, szeretet vagy félelem, szabadság vagy rabság.

Írta:Midani Nizár

Kapcsolódó cikkek

AZ ORBÁN-ORSÓS CSALÁD IS MIGRÁNCS☺️

O.L.K.T.

Ezt az ellenállhatatlanul szellemes posztot Hoppál Péter fideszes képviselő tette ki tegnap a Facebook oldalára, ahol ismét bebizonyította, hogy mekkora lúzer a pécsi tahóka!

O.L.K.T.

Lendvai Ildikó: Lehet, hogy Áder nem is írta alá a rabszolgatörvényt?

Rubóczki Tamás
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!