Lázár János egyszerűen kamuzott

Nagyobb részt jól menő cégek tehették zsebre az adófizetők pénzét a szegedi útépítő tíz évvel korábbi, de a 2018-as választásra felmelegített csődügyére hivatkozó kártalanítás során.

0

Politikai blöff volt a Szeviép-csőd miatt megszervezett állami kárpótlás, amit Lázár János vitt keresztül a kormányon, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt Botka Lászlót és a szegedi szocialistákat támadhassák.2,7 milliárd forintot osztottak szét magáncégek és -vállalkozók között, azt állítva: az egykori alvállalkozókat a Szeviép 2009-es csődje annyira padlóra küldte a kifizetetlenül maradt számlákkal, hogy nagy részük tönkrement, ezért elengedhetetlen az állami segítségnyújtás.

A 24.hu birtokába került kártalanítási cégnévsor azt bizonyítja, Lázár nem mondott igazat. A kárpótolt cégek közül egyik sem ment csődbe 2009-ben, az adófizetők pénzéből kifizetett támogatásokat valójában nyereséges – néhány esetben milliárdos pluszt termelő – építőipari cégek tehették zsebre.A maximális összegű kártérítésben részesített cégek nagyjából fele olyan jól állt a Szeviép bukása körüli időszakban, hogy a tulajdonosaik jelentős osztalékot szavazhattak meg maguknak.

Hosszas titkolózás után a Magyar Államkincstár ügyvédi adatkérésre a napokban kiadta az úgynevezett Szeviép-károsultak listáját, amely lapunkhoz is eljutott. A kárpótlási összegeket a kincstár utalta át 2018 márciusa és novembere között. (A lista a következő linkeken megnézhető, a magánszemélyek nevét azonban kitakartuk, csak a közpénzből kártalanított cégek nevét hagytuk meg olvashatónak a vissza nem térítendő támogatás összege és a kifizetés dátuma mellett: 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal.)

A kincstár azonban csak a kifizető volt, a kárpótlás előkészítését a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál vezényelték le. A Juhász Tünde vezette hivatalt viszont hiába ostromolta a sajtó, többszöri megismételt adatkérés ellenére sem hozta nyilvánosságra, hogy mely cégek részesültek tíz évvel az események után a kormányzati segítségből. A most ismertté vált lista alapján viszont kijelenthető, hogy a Szeviép-csőd hatása az egykori alvállalkozók körében korántsem volt olyan drámai mértékű, mint ahogy azt a kormányzat képviselői, különösen a kancelláriaminiszter Lázár láttatni próbálta.

Forrás 24.hu