Lássuk, Bödőcs, mit tudsz…

Bödőcs Tibor bátor ember, efelől nem lehetnek kétségeink. Nem azért, mert kiröhögi Orbán Viktort és Tacskó Horthynak, Marcipán Ceausescunak vagy Tikkelő bonsai Caesarnak nevezi. Ehhez ma már – ma még? – nem kell bátorság.

https://www.youtube.com/watch?v=A3xfMkqIDr4

 

A NAGY ESÉLYES ellen kisvállalkozóként pályázaton indulni, kisvárosi iskolai tanárként Orbán-ellenes tüntetésre járni – nos, ezekhez tagadhatatlanul kell bátorság. De egy fővárosi kabaristát nem fenyeget veszély, még akkor sem, ha Barbie Hitlernek nevezi Orbánt. Ahogy néhai idős rokonom mondta még évtizedekkel ezelőtt: Budapesten mindenre van publikum. És igaz, látjuk, van publikum Orbánra és van publikum Bödőcsre is. És nem csak Budapesten, a szilaj poénok, úgy tűnik, nem rettentik sem a szarvasi Árpád Szálló Rendezvénytermének, sem a dunaújvárosi Dózsa Mozicentrum vezetőit, mert – honlapja szerint – itt is, ott is fellép, meg még egy csomó helyen.
Bödőcs Tibor ettől függetlenül bátor ember, mindjárt elmondom, miért.
1982-ben született, fiatal még mindig, tekintélyes múlttal, zalaegerszegi származással, búcsúszentlászlói neveltetéssel, Dumaszínházzal, Rádiókabaréval, rengeteg fellépéssel, egyik YouTube-videóján kétmillió nézővel! Bödőcs az elárvult Európa-párti magyar értelmiség kedvence, menedéke, fétise. Tőle származik a “közpénz bulímia” kifejezés, és Ő nevezte Simicskát (amikor Simicska még Simicska volt), “az állami megrendelések Gombóc Artúrjának”. Azért ezek jók, még annak is, akinek majdnem semmi se jó.
Bödőcs gyakran vicces, önálló, független, integritása megkérdőjelezhetetlen, a színpadon ügyes, gyakorlott, nem volt jobb Hofi sem, ennyi idős korában. Igazi humorista, márpedig – felhasználva a mondatot, melyet Vonnegut Indianapolisról írt – ebben az országban minden hadra fogható humoristára szükség van.
És lehetne neki ennyi elég, hiszen ez épp elég (Esterházy, szabadon: ez, barátom, sok, és ez nem kevés), de tehetségét mutatja, hogy többre vágyik. Ezért bátor ember.
Mely hagyomány folytathatatlan ebben az országban, csak mert elért vele valaki korábban a csúcsra?
Ha van ilyen (nincs), akkor az az irodalmi paródia.
Karinthy Figyes volna a bűnös, aki nem tud ellenfél lenni, nem tud legyőzhető lenni, mert Karinthy tökéletes, meg még egy pici. Vagy nem is olyan pici.
Karinthy irodalmi paródiái olyan magasan állnak a műfaj minden próbálkozása felett, a humor legmagasabb csúcsai felett, olykor saját eredetijei felett is, hogy azt nem csak szavakkal leírni, olykor befogadni is nehéz.
Hát ezt az embert, ezt az életművet, ezt az örökösen hófödte csúcsot hívja ki Bödőcs, ezért mondom, hogy bátor ember.
Vakmerő.
Tisztelet érte.
Sokan mondják, Karinthy után nem lehet irodalmi paródiát írni Magyarországon.
Miért ne lehetne?
Olyannyira, hogy itt is van.
Nem fogom összehasonlítani Karinthyt Bödőccsel, nem sportszerű, nem célravezető, nem is tisztességes.
Bödőcs, Bödőcs, éljen, hajrá!
A paródia-kötet címe pedig: Addig sem iszik. (Helikon)
A cím magyarázata is vonnegutos kissé: megkérdezték a szerző apját, mit szól, hogy fia könyvet ír. “Addig se iszik” válaszolta volna állítólag Bödőcs-papa, és ez tényleg vicces.
Leírom, szerintem mi vicces még.
Kin Hubbard amerikai humorista mondta, hogy “még mindig jobb a szesztilalom, mintha egyáltalán nem lenne alkohol”.
Ez vicces szerintem.
Most leírom, Vonnegutnak mi tetszik.
“Tudják, miért drágább a tejföl, mint a tej?
….
Mert a tehén nem szeret a tejfölöspohár fölé guggolni.”
Vonnegut szerint ez a világ legjobb vicce.
Bergson szerint ­– aki csodás tanulmányt írt a nevetésről –, a nevetés társadalmi tünet, így aztán érthető, ha röhögünk Bödöcsőn. Mert Bödőcs maga a társadalmi tünet, meg minden, amit mond. És most már ír is.
Vicces-e tehát Bödőcs, mókásak, találóak, szellemesek-e a stílusgyakorlatok?
Az Addig se iszik paródiákat tartalmaz, meg kis arcképeket, karcolatokat – eltűnt műfajok, eltűnt stílus… vagyis nem is tűnt el, itt van, miket beszélek?
Bödőcs tehát bátor. De vicces-e?
Ítéljék meg!

Részletek az arcképekből:
Krasznahorkai László: “Ahogy a gyulai népi mondás tartja: rosszul nézel ki, Krasznahorkai mondatba már ne kezdjél bele! ”
Gabriel Garcia Marquez: “Történetei sűrűek, mint a bika vére, ami cementet reggelizett. ”
Rejtő Jenő: “Egymondatos poénjaival az első mémgyáros. ”
Kosztolányi: “A líra, a próza és az esszé triatlonistája. ”
A paródiákból nem idézek, azok egyben fogyasztandók, magyarított nem magyarok, modernített nem modernek, sűrű, méltó szövegek, újraolvashatók, újraolvasandók.
Gyakorlott pódiumra lépőként tudom, nincs nehezebb, mint embereket megnevettetni.
Illetve van: ezt hivatásszerűen űzni, ebből élni.
Bödőcs Tibor nem fér a bőrébe, mindig mindenből a legnehezebbet választja, nem érdekli a short cut, és főként nem érdekli az egyenes helyett, a susnyáson át a rövidebb út.
Van mit tanulnunk, tanulnom Tőle.
Lehet belőle bármi, ha meg nem inog, ha nem korrumpálja sem pénz, sem siker, sem félelem.
Jó lenne, ha így lenne.

Kapcsolódó cikkek

Bölcs Vezető! Érzékeled még magad körül a világot?

O.L.K.T.

Matolcsy: Az MNB 100 milliárd forintért kötött üzletet a devizaswap-tendereken!

Rubóczki Tamás

Beperelte szüleit a facebookos gyerekfotók miatt

O.L.K.T.
Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Téged is érdekelnek a friss információk? Mi történt az országban, a világon?

Elküldjük neked heti rendszerességgel a legolvasottabb híreket és információkat, hogy ne maradj le semmi fontosról! A feliratkozást meg kell erősíteni a beírt e-mail címre elküldjük a feliratkozáshoz szükséges információkat, így mindenképpen létező e-mail címet adj meg! Soha nem küldünk kéretlen leveleket!

Sikeresen feliratkoztál!