Koronavírus: Egy hete ezer fölött a fertőzések száma Svájcban – nemzetközi szemle

0

– Svájc

58-an haltak bele a koronavírus-fertőzésbe Svájcban az utóbbi 24 órában – írja az MTI a svájci Szövetségi Közegészségügyi Hivatal közleménye alapján. A csütörtök déli adatok szerint összesen már 161 halottja van a betegségnek az országban. Az eddigi összes regisztrált fertőzött száma 9765-ről 10 714-re emelkedett, azaz csaknem ezerrel, nagyjából 10 százalékkal. Az aktív esetek száma 10 422, ennyien betegek jelenleg az országban.
Svájc azon kevés fejlett államok egyike, ahol kötelező a katonai szolgálat, és már a hadsereg is besegít a betegellátásba. A második világháború óta először mozgósították a fegyveres testület egy részét. Az ápolónők hálásak a segítségért, mint egyikük mondta, a katonák erősek, és nagy segítség, hogy a magatehetetlen betegeket kiemelik az ágyaikból a szállításhoz. További feladatuk besegíteni a takarításba, fertőtlenítésbe.
A svájci hadseregnek 2400 úgynevezett kórházi katonája van, köztük nők is akadnak. Ugyanakkor nemcsak őket mozgósította a kormány, hanem összesen nyolcezer katonát június végéig. Többek között szükség esetén sátrakat kell felállítaniuk, mentőautót vezetniük, egészségügyi és egyéb szállítmányokat fuvarozniuk. További ezer ember önkéntesként jelentkezett, hogy segítsen a járvány elleni harcban.
Mindazonáltal a tehetős, kiváló egészségügyi rendszerű Svájc kórházaiban is hamarosan összeomolhat az ellátás – figyelmeztetett egy magas rangú illetékes. A legterheltebbek az olasz határ melletti Ticino tartomány kórházai, az egyikben már most a kapacitás maximumán dolgoznak.
Az egyik legfertőzöttebb európai ország
A 8,6 milliós országban ez egyhuzamban a hetedik olyan nap, amikor több mint ezerrel nő a regisztrált fertőzöttek száma. Az ország kis mérete ellenére abszolút számokban is nyolcadik a világon a regisztrált esetek számában, de a fertőzések számát egymillió főre vetítve már a legfertőzöttebb európai országot, Olaszországot is lehagyták.
Svájc egy főre vetítve egyike a legtöbbet tesztelő országoknak, napi 8 ezer tesztet végeznek el. A kormány igyekszik tovább növelni a tesztelések számát, mivel a nemzetközi konszenzus szerint ez a járvány eszkalálódása elleni egyik leghatékonyabb eszköz, de az ország tesztkészlete ettől vészesen megcsappant, az új tesztek beszerzése pedig a kereslet globális megugrása miatt lassan halad. A már meglévő tesztkapacitással ezért a kormány szerint tartalékolni kell a legsúlyosabb esetekre.
A kormány március 16-án hirdetett április 19-ig tartó szükséghelyzetet. Minden iskolát, éttermet, bárt, szórakozóhelyet és üzletek bezártak, csak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak és az egészségügyi szolgáltatók maradhattak nyitva. Az iskolákat már korábban bezárták, ahogy a rendezvényeket is betiltották.
A járványhelyzet kezelésére hozott korlátozó intézkedések között Svájc fokozatosan lezárta a határait is. A több lépcsőben kiterjesztett határzár március 25-étől már a schengeni övezet összes országára is érvényes, csak svájci állampolgárok, az országban élők, illetve a határon dolgozói engedéllyel átjárók léphetnek az országba.

– Nagy-Britannia

Bűncselekménynek számít, ha direkt hivatalos személyre köhögsz.
Egy ilyen globális katasztrófa nemcsak a jót (560 000 önkéntes ételfutár a briteknél egy nap alatt) hanem a gyökeret is kihozza a lakosságból, legalábbis erre utal hogy akadnak a szigetországban olyanok, akik azzal szórakoznak(?), hogy orvosokra, mentősökre, rendőrökre, bolti eladókra köhögnek rá közvetlen közelről. Az ügyészség kénytelen volt felhívni a lakosság figyelmét, hogy ez nagyon nem fog ám menni, és ha esetleg elfelejtették volna, a valakire való szándékos ráköhögés testi sértésnek számít, járvány idején meg egyből súlyosbító körülményekkel indul,
és akár hat hónap börtön is lehet belőle, egy év, ha a tapló éppen mentés közben támadott rá valakire.
Eddig ketten kerültek börtönbe hasonló vádak miatt, egy angol férfi azzal fenyegetett egy rendőrt, hogy leköpi, egy másik fickó Észak-Írországban emberkedett köhögve.
Annyi beteg jön, hogy nem tudják, hová tenni őket
A londoni kórházak egyelőre még állják a “rájuk zúduló koronavírusos betegek cunamiját”, de a helyi kórházszövetség elnöke, Chris Hopson szerint hetek kérdése, és összeomlik a rendszer. A kórházak az elmúlt két hétben a kritikus esetek ellátására szánt kapacitásukat először megötszörözték, majd meghétszerezték, de így sem tudják a lépést felvenni a villámgyorsan terjedő vírussal. A helyzetet súlyosbítja, hogy az egészségügyi dolgozók közül vannak, akik pont koronavírus-fertőzés miatt nem tudnak dolgozni, mások koruk miatt veszélyeztetettek, így otthon vannak, akik dolgoznak, pedig túlhajszoltak.
Egyes körzetekben a stáb 30-50 százaléka már kiesett a rotációból, ami természetesen mindennek tekinthető, csak normális ügymenetnek nem.
Hopson a BBC Radio 4-nek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy mire valaki megjelenik a kórházban, az esetek nagy többségében már súlyos állapotban van, és egyből be kell fektetni, és ezek a hullámok nemhogy csökkennének, de egyre többen jönnek.
Az egyik kórházigazgató azt mondta nekem, hogy ennyi betegre senki nem számított, még a legborúlátóbbak sem. Az Excel Centerben pont erre készültünk fel, az lett volna egyfajta szelep, ami tehermentesíti a többi kórházat, de nagyon elszámoltuk magunkat.
A londoni kórházak vezetői figyelmeztették Hopsont, hogy ha nem kapnak plusz orvosokat, ápolókat, ágyakat, és felszereléseket, a főváros egészségügyi rendszere napok alatt összeomlik. “Tudják, hogy nagy a baj, és erőn felül teljesítenek így is, de nincs elég lélegeztető, ágy, intenzív elkülönítő és teszthelyiség. Mindent elkövetnek és le a kalappal előttük, de ennek nem lesz jó vége.”
Kedden egy cambridge-i orvosok által összeállított tanulmány két hetet jósolt az országos rendszer összeomlásáig, ha megismétlődne ugyanaz, ami az olaszoknál. A legfrissebb adatok szerint a briteknél 9640-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké pedig 465-re. A betegségből eddig 135-en gyógyultak fel.
Önkénteseket toboroz a brit egészségügy
Kedden tették közzé az első felhívásokat a sajtóban, melyekben önkéntes étel- és gyógyszerfutárokat és idős embereket ellátó személyeket kerestek. 250 000 fő jelentkezésében bíztak, de tegnap estéig 560 000-en regisztráltak, így már 750 000 főben gondolkodnak, ami egy időre egy logisztikai problémán jelentősen enyhítene.
Megint kamatlábat csökkentett a Bank of England
0,1% – ilyen alacsony még soha nem volt a brit kamatláb, bár már a múlt heti, 0,75%-ra csökkentett szint is rekordnak számított. Az indoklás a jelenleg sokkoló mértékű gazdasági visszaesés, amiről viszont a a Bank of England kijelentettem, hogy “bármeddig is tartson, örökké nem fog, és fel kell készülnünk a károk minimalizálására.”
Kétszáznál is több brit ragadt a Fülöp-szigeteken.
A Fülöp-szigeteken két hete lépett életbe két rém fontos és szigorú rendelkezés: az egyik lezárta a fővárost, a másik meg beszüntetett minden belföldi közlekedési lehetőséget és módot. Egy brit ápolónő és barátai azon 200 brit állampolgár közé tartozik, akiket az országban ért a tiltás – Hollie Hunt egy hete még egy kisebb szigeten ragadva kért segítséget a brit kormánytól, majd valahogy eljutott Manilába, de hiába vett 800 fontért repülőjegyet, nem fért fel az egyik utolsó(?) Emirates-gépre.
A Fülöp-szigeteken, mint mindent, ezt a karantén/lezárás dolgot is sportosan kezelik, azaz vannak még gépek Manilából kifelé és befelé is, viszont a jegyek meglehetősen megdrágultak, egy Manila-Londont turista osztályon 300 000 forintból lehet megoldani, viszont naponta több járat is van. A szigeteken ragadt 235 brit viszont nem nagyon akar még egyszer ilyen szép kerek összeget kifizetni, a légitársaságok meg vis maiort emlegetnek, és a reptéren egy hete csövező briteken moziznak.
Akik, tegyük hozzá gyorsan, a kormánytól várnak egy chartergépet.

– Németország

Németország még csak „a vihar előtti csend” szakaszában tart, és senki nem tudja megmondani, hogy miként alakulnak a fejlemények a következő hetekben. Ezért egyelőre a járvány lassítása és az intenzív ellátásra alkalmas kórházi férőhelyek számának növelése a legfontosabb, mondta Jens Spahn vezető egészségügyi szakemberekkel tartott tájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy a koronavírus-világjárvány az utóbbi 75 év legnagyobb megpróbáltatása. Azonban el kell kezdeni gondolkodni arról is, hogy mi a teendő a járvány későbbi szakaszaiban.
Németországban 28 ezer intenzív ellátást biztosító kórházi ágyat üzemeltetnek, ezek közül 26 ezer alkalmas lélegeztetésre, ami nélkülözhetetlen lehet az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta légúti és légzőszervi betegség (Covid-19) súlyos eseteinek kezeléséhez. Az ágyak egy része foglalt. A kórházak, klinikák igyekeznek felszabadítani ágyakat, és a távlati cél a kapacitás megduplázása.
Ezzel kapcsolatban Uwe Janssens, az intenzív és baleseti ellátást végző egészségügyi intézmények szövetségének (Deutsche Vereinigung für Intensiv- und Notfallmedizin – DIVI) vezetője elmondta, hogy az utóbbi hetekben fejlesztettek egy online platformot a már meglévő kapacitás kihasználásának országos összehangolására. Eddig a kórházak, klinikák 60-70 százaléka csatlakozott. Adataik alapján látható, hogy csak a következő 48 órában 5700-zal növekedik a Covid-19 betegségben szenvedők ellátására fenntartott helyek száma az intenzív osztályokon.
Susanne Herold, a giesseni egyetemi klinika infektológiai osztályának vezetője a többi között elmondta, hogy a német egészségügyi intézmények hetek óta készülnek a járvány erősödésére, és
már most több intenzív ágyat tartanak fenn a Covid-19 betegeknek, mint amennyi intenzív ágy összesen van Olaszországban.
Azonban előfordulhat, hogy a járvány túlfeszíti a rendszer teljesítőképességét, és így szükség lesz az úgynevezett triázsra, a beavatakozási, ellátási sorrend felállítására, vagyis annak eldöntésére, hogy melyik rászoruló beteg kaphat lélegeztető géppel ellátott ágyat intenzív osztályon, és melyik nem. Erről Uwe Janssens elmondta, hogy
orvosok, jogászok és filozófusok közreműködésével összeállítottak egy ajánlást az orvosoknak a döntések meghozatalához.
Azzal a szakértői véleménnyel kapcsolatban, hogy a járvány halálos áldozatainak eddig viszonylag alacsony németországi száma összefüggésben állhat az elvégzett koronavírus-tesztek magas számával, Jens Spahn kiemelte, hogy Németország a legtöbbet tesztelő országok között van. Az egészségügyi rendszer egészét, vagyis a kórházakat, klinikákat, rendelőket és egyéb intézményeket együttvéve hetente nagyjából 300 ezer teszt elvégzésére van kapacitás, írja az MTI.

– Ukrajna

Pénteken a nap végére Ukrajna teljesen leállítja a nemzetközi utasszállítást, azaz lezárja határait saját állampolgárai előtt is – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a televíziók által is sugárzott videóüzenetében.
Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy két héttel ezelőtt felhívta az ukrán állampolgárokat, mihamarabb térjenek vissza Ukrajnába.

Legtöbbjük ezt maga megoldotta, de több mint 80 ezer ukrán az állam segítségével tért haza légi úton, vasúton, illetve buszokkal – mutatott rá az MTI szerint.
„Most azonban már nincs idő tovább várni. Az ország vezetése nehéz választás elé került, választania kellett a még külföldön maradt és az országon belül lévő 40 millió állampolgár biztonsága között” – magyarázta az elnök.
Közölte, hogy a külföldön maradottakat sem hagyják teljesen a sorsukra, róluk az ukrán külképviseletek fognak gondoskodni.
Nem feledkezünk meg egyetlen ukránról sem, aki külföldön maradt. Fokozatosan fogjuk őket hazahozni külföldről, számításba véve viszont a tartózkodási helyük járványhelyzetét, valamint az ehhez szükséges pénzeszközöket és az egészségügyi rendszer felkészültségét kötelező elszigetelésükre
– fogalmazott.
Zelenszkij bejelentését megelőzően Denisz Smihal miniszterelnök a szerdai rendkívüli kormányülésen már utasította az illetékes tárcák, köztük a külügy- és az infrastrukturális minisztérium vezetőit: péntekig készítsék elő, hogy minden utazó előtt – beleértve az ukrán állampolgárokat is – lezárják az ország határait. A kormányfő kijelentette, hogy szerinte a hazatérők hozzák be Ukrajnába a koronavírus-fertőzést, így emiatt komoly kockázatot jelentenek.
Az infrastruktúráért felelős minisztérium csütörtökön közleményben tájékoztatott arról, hogy pénteken még újabb repülőgépekkel tervez evakuálni ukránokat Kazahsztánból, Lengyelországból, Izraelből, Ausztriából, Litvániából, Katarból, Franciaországból és Németországból. Kérte a tárca a külföldön maradt ukrán állampolgárokat, ne halogassák tovább a hazatérést.
Az elnöki bejelentést megelőzően a MAU ukrán légitársaság csütörtökön a honlapján közzétette, hogy április 24-ig leállítja valamennyi belföldi és nemzetközi, menetrend szerinti járatát. A közleményben a légitársaság a kormány által szerdán országosan bevezetett veszélyhelyzetre hivatkozott.
Ukrajnában csütörtökig 162 koronavírusos beteget regisztráltak, közülük 5-en meg is haltak, gyógyult betegről pedig összesen egyről tudni.

– Olaszország

Aggasztó, hogy a koronavírus-fertőzés gócpontjának számító észak-olaszországi Lombardiában az elmúlt napok csökkenése után ismét emelkedni kezdett a diagnosztizált fertőzöttek száma, jelentette ki Attiolio Fontana, a tartomány kormányzója a külföldi sajtó képviselőinek, köztük az MTI tudósítójának adott közös interjújában.
Attilio Fontana elmondta, nem tud választ adni arra, hogy miért ugrott meg ismét a betegek száma. „Aggódom, mert nem tudom, hogy hibát vétettünk-e” – mondta, hangsúlyozva: abba az illúzióba ringatta magát, hogy a számok végre stabilizálódtak, és csökkenésnek indulnak.
Az eddigi több mint 74 ezer olaszországi diagnosztizált fertőzött fele Lombardiában betegedett meg.
A 10 milliós régióban az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma a nem végleges, csütörtök délutáni adatok szerint ismét 2500 fölé emelkedett, a szerdán mért 1643, a keddi 1942 és a hétfői 1555 után.

„Szükségünk van a betegszám csökkenésére, mivel enélkül a kórházak helyzete ellenőrizhetetlenné válik”

– jelentette ki. Hozzátette, az embert próbáló körülmények között dolgozó egészségügyi dolgozók ereje elfogyott. Megemlítette, hogy
a tartományban 8 ezer orvos dolgozik több mint egy hónapja szünet nélkül.
Eddig Kubából, Oroszországból és az Egyesült Államokból érkeztek orvosok segíteni.
Attilio Fontana felhívást intézett a világ országaihoz, hogy küldjenek orvosokat és ápolókat Lombardiába. „Szerintem még két-három nap kell, hogy megértsük a számok alakulását, addig sajnos napról napra igyekszünk tájékozódni” – mondta.
Hozzátette, a szakértők figyelmeztették, hogy a járvány alakulása nehezen megjósolható. Nem zárta ki, hogy a hirtelen emelkedés az esetszám tetőzését jelenti, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezekre a napokra várt Lombardiában. Megjegyezte, az is elképzelhető, hogy a növekedés a több mint két hete bevezetett szigorú óvintézkedések megsértése miatt következett be. „Még mindig túl sokan nem tartják tiszteletben az előírásokat” – jelentette ki.

Le Figaro, MTI, BBC, Süddeutsche Zeitung