Kincses Gyula: Legkésőbb jövő év elején teljesen összeomlik az egészségügy Magyarországon

Hátulról harmadik a sorban Magyarország, ha az európai egészségügyi fogyasztói indexet nézzük. Ez a mutató azért érdekes, mert nem csak hagyományos szempontok alapján készítik, mint amilyen például a halálozási arány, hanem szubjektív elemek is vannak benne, mint mondjuk a betegek elégedettsége. Azokban az országokban jobb a helyzet, ahol megtartották a társadalombiztosítás modelljét, legalábbis részben. Csehország, Szlovákia, Szlovénia ilyen. Létezik például kétszintű társadalombiztosítás, amelyben van egy alap, és van egy kötelező kiegészítő biztosítás, a felsőbb szinten már szabadon lehet mozogni az intézmények között.

Bulgáriában, Romániában még a miénknél is rosszabb a helyzet.

Minderről Kincses Gyula egészségpolitikus beszélt a Reggeli gyorsban. Elmondta, hogy az egész világon élesedik az egészségügy helyzete, mert egyre többe kerül. Kiváló új eszközök jelennek meg, fejlődnek a módszerek, de minden egyre drágább, és ez így nem tartható. Különböző országok különböző válaszokat próbálnak adni, Lengyelországban és Magyarországon az egész ellátás durván tolódik a magánszféra felé. Lengyelországban drasztikusan sok a magán, de viszont az ellátás olcsó, mert egy átlagnyugdíjas is minimum havi szinten 3x is akár el tud menni kezelésre. Ezzel egészen odáig nincs baj, ameddig a magánellátás magasabb igények kiszolgálását végzi. Azonban ha Magyarországon azért kell elmenni magánorvoshoz, hogy az ember egyáltalán életben maradjon, mert az államiban nem tudná kivárni a sorát, akkor az tarthatatlan helyzet. Lengyelországban azért 5x jobb helyzet, mert ott az állami kórházak és az állami egészségügyi ellátás is mérföldekkel lehagyja a magyart minden téren. Például a lengyel kórházakban nincs CT vagy MRI hiány, a várólisták átlagosan 1-5 napra nyúlnak meg, azaz nem kell heteket sőt hónapokat várni egy-egy vizsgálatra. A magánorvosi és magánkórházi ellátást is átlagosan 30%-45%-ban támogatja az állam, azért ilyen százalékcsoport van törvénybe foglalva, hogy kategóriában és magánkórházi ellátásban mekkora a kórházak, szakrendelők tőkéje az évekre bontva.

Egy átlagos orvosi szakrendelő Lengyelországban./Kép. gazetakrakowska.pl
Egy átlagos kórház a lengyelországi Wrocław városában./Kép. pulsmedycyny.pl

A két szektort – hiába mondják a politikusok- nem lehet szétválasztani. Nem lehet két párhuzamos egészségügyet létrehozni még Budapesten sem, az egész országban pedig végképp nem. Egyfelől nincs hozzá elegendő orvos, másfelől a magyar elit nem olyan nagy létszámú és nem olyan gazdag, hogy eltartson egy teljesen különálló egészségügyi rendszert. A két szektor most egy szürke zónában működik együtt, ezt kellene legális keretek közé terelni.

A politikának be kellene lőnie, hogy mi az ellátási csomag, ami mindenkinek adható a rendelkezésre álló pénzből. Azonban nem teszi. S hogy miért nem fektet az egészségügybe több pénzt? Kincses Gyula szerint egyszerűen annyi a magyarázat, hogy nem éri meg neki. Az ide betett pénz hozza a legkisebb politikai hasznot. Az emberek szembesülnek a leromlott, lepukkant állapotokkal, elégedetlenek az ellátással, de nem mennek az utcára. Utoljára a fekete ruhás nővér próbált meg valamit, utána sem mentek. S bárhogy is legyen, tapasztalataiktól függetlenül ugyanoda szavaznak. Medgyessy Péter kormánya tett bele pénzt, az 50 százalékos béremelés, főleg akkor, igen jelentős volt. Ki emlékszik már rá?

Annyit még hozzátennék, ha ezen sürgősen nem változtat a kormány, akkora legkésőbb 2020 elején teljesen összeomlik az egészségügy ellátás Magyarországon.

Kapcsolódó cikkek

Soros György: Orbán és a Magyar kormány hazudik

H Miklós

A FIDELITAS LEGNAGYOBB BEÉGÉSEI (CRINGE

O.L.K.T.

Sírni jó dolog?

O.L.K.T.