Kalota Ágnes ügyvéd: A rendőröknek ki van adva, hogy szegény embereket vegzáljanak, holott ők nem is akarják!

Kalota Ágnes ügyvédi tevékenysége mellett nyolc éve aktív tagja, jelenleg társelnöke a hajléktalanoknak és lakhatási szegénységben élőknek ingyenesen jogsegélyt nyújtó Utcajogász Egyesületnek. A jogvédővel a Magyar Narancs készített interjút.

Az ügyvéd elmondta, az egyesületet sokféle ügyben keresik. Van, aki a szemetelésért, koldulásért kiszabott büntetés miatt jön, vagy az ellátórendszerrel, a szállókkal kapcsolatos vélt, illetve valós problémák miatt. Egyre több lett a kilakoltatással kapcsolatos panasz, ami nem a közterületeken élők problémája, hanem azoké, akik még lakásban laknak, de lehet, hogy hamarosan az utcára kerülnek. A legtöbb esetünk mára a fenyegetett lakhatással, bérletidíj-tartozással, bérleti szerződés felmondásával kapcsolatos:

“Van olyan ügyfelünk, aki még nem hajléktalan, de nagyon szegény. De ez a munkatársak egyéni döntése. Én ott húzom meg a határt, ha nem hajléktalan az ügyfél és nem szegény. A munka vagy a tanulás mellett mindenki egységnyi időt tud az Utcajogászra fordítani. Mi a szabadidőnkben nem moziba megyünk, hanem a Blahára, és nem vehetjük el ezt az időnket a valóban rászorulóktól nem releváns ügyek miatt.”

Sok közérdekűadat-igénylési perük van. Az AVM kikéri az üres lakások listáját az önkormányzatoktól, és van, amelyik nem adja ki. Ha egy ilyen pert megnyernek, jövőre már nehezebb lesz azt mondaniuk, hogy nem adják. Vagy amikor egy kilakoltatás megakadályozása miatt élőláncot alkotnak az aktivisták és elviszi őket a rendőrség, megesik, hogy jogszerűtlenül járnak el, például indokolatlanul megbilincselik őket:

“Ilyenkor is pert indítunk, és szép lassan megnyeregetjük a rendőrséggel szemben. Egy AVM-es aktivista hölgyet nem értesítettek arról, hogy kérheti a visszakerülését a közfoglalkoztatásba, ahonnan kizárták egy időre. Meg se hozták a határozatot, nem foglalkoztak vele, aztán mi bementünk és három nap alatt megkapta azt a papírt, amit fél éve postán kellett volna kiküldeni neki. Egy eljárási hiba miatt tehát anyagi kár érte, és bár nem túl nagy összegről volt szó, ő éhezett.”

Kitért arra, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás szabálysértés büntetésén úgy szigorítottak, hogy kötelező az illetőt őrizetbe venni, nincs mérlegelés. Viszont van ilyenkor egy időkeret: 72 órán belül meg kell tartani az első bírósági tárgyalást, vagy el kell engedni az őrizetest. Ez minden előállításra vonatkozik és ez nem sok idő:

“Ha az indoklás logikáját nézem, arra számíthattak, hogy bevisznek egy csomó embert és 72 órán belül dönteni tudnak a sorsukról, ezért kell a távmeghallgatás. Ám ez akkor lenne logikus, ha a 23 kerület 23 kapitányságán lennének fogdán az emberek és a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz kellene ezekről a helyekről betárcsázni. Ehhez képest ez a hajléktalan nő a Gyorskocsi utcában volt fogdán, ahol három szobával arrébb volt a tárgyalás és ezért lett ilyen borzasztóan abszurd az egész. Ez a stratégiai ügy egyébként jól alakult, mert első fokon figyelmeztetést kapott az ügyfelünk, de fellebbeztünk és másodfokon felmentették. A szabálysértési törvény módosításával kapcsolatos beadványunk viszont parkol az Alkotmánybíróságon.”

Szerinte a rendőrök utálják, hogy bűnözők helyett szegény embereket kell üldözniük, de ők parancsot teljesítenek, nincs mozgásterük. Az említett hajléktalan nő tárgyalásán a bíró hozzáállásával több baja volt, mint a rendőrökével. Tudja, a lakosság egy része sem szereti közterületen látni a hajléktalanokat, de nekik is van válasza:

“Azt, hogy ez oké, de azt te se gondolod, hogy börtönbe kellene zárni őket. Ha kicsit hidegebb van, már bárki átérezheti, hogy senkinek nem célja direkt az utcán élés.”

Beszélt arról is, mennyire tűnik meg¬győzhetőnek a rendszer arról, hogy hosszú távon a társadalomnak is jobban megéri a szociális bérlakásprogram, mint a hajléktalanság kriminalizálása:

“Most nem alkalmas erre a politikai környezet. A közterületi büntetés, a hajléktalanüldözés nincs rendben, és úgy tűnik, hogy erre rájöttek, mert elég erős társadalmi ellenállást váltott ki. Alább is hagyott az intézkedési kedv, jön a karácsony. Ugyanakkor fura állapot, hogy mivel már benne van a szabálysértési törvényben, meg kéne büntetniük az utcán élőket. Tipikus Fidesz-stratégia: bármikor előhúzhatják a büntetést, de mondhatják azt is, hogy lám, apuci nem bántja szegény hajléktalanokat. Ugyanakkor a hosszabb távú stratégiákban, mint a szociális bérlakások ügye, semmi nem mozdul. Pedig az sokkal olcsóbb lenne, mint megbüntetni a hajléktalan embert, aki soha nem fogja tudni kifizetni a büntetését, de a zárkában tartásának, a rendőrök, a bíró, a jogászok munkájának, az elszállításának, a visszaszállításának, a cuccai megőrzésének mind költségei vannak.”

Hangsúlyozta, ennek a kormánynak két alapvető célja biztos van: szavazatokat szerezni, meg pénzt a haveroknak. Ezekhez a hajléktalan emberek feleslegesek számukra, a kriminalizációval viszont talán nyerhetnek néhány rendpárti szavazót:

“Azt elérték például, hogy a forgalmas belvárosi tereken most kevesebb a hajléktalan ember. Máshová húzódtak, ami nagyon veszélyes, főleg a hideg közeledtével, hiszen az utcai szolgálatok nem találják meg őket, nem tudnak segíteni, ha veszélybe kerülnek. Ha pedig következetesen végrehajtanák ezt a jogszabályt, akkor akár az is benne van, hogy a hajléktalan embereket sokáig börtönben lehet tartani – innentől pedig jobb ebbe nem belegondolni.”

/A teljes interjú a Magyar Narancs oldalán érhető el/

A hajléktalan törvény napján a Rendőrség járja az aluljárókat.

Kapcsolódó cikkek

Balhé volt Bayer előadásán!

H Miklós

Egy kolostor és egy templom felújítására ad 2 milliárdot a magyar állam Mexikónak.

H Miklós

Rezsi Szilárd nem tudta…

O.L.K.T.