Jávor Benedek: Továbbra is titkolja a Tiborcz féle Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést a kormány és a Polt féle ügyészség!

Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn. 

Jávor Benedek az elejétől kezdve nyomon követi a Tiborcz István féle Elios-ügy alakulását, és erről rendszeresen be is számol. Február 10-én közzétett bejegyzésében először is emlékeztetett arra, hogy miként járt el a magyar ügyészség és a rendőrség az Elios-ügyben. Miközben Jávor bejelentése alapján az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálódni kezdett az Orbán vő gyanús közvilágítás-rekonstrukciós közbeszerzések kapcsán, addig a rendőrség a 2015 novemberében elrendelt nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta.

Az OLAF a megállapításait tartalmazó jelentést 2018 januárjában megküldte a kormánynak, valamint igazságügyi megkeresésben a Legfőbb Ügyészséghez fordult. Emiatt a magyar hatóságok kénytelenek voltak újra nekifutni az ügynek, de az újabb nyomozást 2018 végén ismét lezárták. Akkor beszámoltunk róla, hogy az ügy Magyarországnak több milliárd forintba kerülhet, ha az EU ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizetéséhez.

Jávor Benedek azt akarta elérni, hogy a kormány a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentéshez hasonlóan hozza nyilvánosságra az Elios-jelentést is, ezért levelet küldött 2018 januárjában Lázár János miniszternek, de sem Lázár, sem az utóda, Gulyás Gergely nem méltatta válaszra.

Jávor nem hagyta annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert tavaly nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként betekinthetett az OLAF-jelentésbe, és „az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél”.

Emiatt az EP-képviselő számára nem volt kérdés, hogy „a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt”. Jávor ezt követően állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, Péterfi Attilától arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a kormány az OLAF-jelentést. Természetesen mivel a nyomozás akkor még folyamatban volt, nem volt rá lehetőség.

Ám mivel november 6-án lezárták a büntetőeljárást, Jávor Benedek ismét nekifutott a jelentés nyilvánosságra hozatalának eléréséhez. Közérdekű adatigénylést nyújtott be a dokumentum kiadásáért Polt Péter legfőbb ügyészhez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.

A Legfőbb Ügyészség az igénylés elutasítását azzal indokolta, hogy az OLAF-jelentésbe csak az tekinthet be, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik.

“Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban.”

– írta erről Jávor.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arra hivatkozva nem teljesítette Jávor igénylését, hogy ők nem adatkezelők. Jávor megjegyezte, hogy a minisztérium a levélben nem tért ki arra, hogy miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az.

Az ITM válaszában még az is szerepel, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják nyilvánosságra az Elios-ügyi OLAF-jelentést, “kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A minisztérium leveléből azonban nem derült ki, hogy a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios-jelentés publikálásához pedig miért nem.

Ezek alapján Jávor Benedek szerint

„egyértelmű, hogy a kormány és az ügyészség elkeseredetten harcol az ellen, hogy a miniszterelnök közvetlen családját kínosan érintő csalással kapcsolatban bármilyen érdemi vizsgálat lefolyjon, a megfelelő szankciókat kiszabják, vagy akár csak hogy a tények nyilvánosságra kerüljenek.”

szerző.: Csikász Brigitta

olkt.hu/atlatszo.hu

Kapcsolódó cikkek

Öt időzített bomba, melyek mindegyike szétvetheti a Fideszt!

Rubóczki Tamás

Paraziták országa.

O.L.K.T.

Az NVB úgy fél a Momentumtól mint a tűztől!

Rubóczki Tamás