Itt az újabb közmunkaprogram botrány!

0

Miközben a közvélemény figyelme a helyi iparűzési adó tervezett átalakítására irányul, az önkormányzatok kivéreztetése más területeken is folyik. Ilyen a közfoglalkoztatás: az önkormányzatoktól ugyanis elveszik a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatottak keretének a felét. Felkészülési időt sem hagytak az érintetteknek, Csongrád megyében biztosan nem. Pedig ott a természetes csökkenéssel a 2016-os 7000-ről tavaly már eleve 1200 alá mérséklődött a közfoglalkoztatottak száma. A felháborodás óriási, politikai okokat sejtenek a háttérben.

Az éves költségvetés elfogadása után, a múlt szerdán kapott telefont a kübekházi polgármester a megyei kormányhivataltól, hogy másnap délig küldjék el a leépítendő közmunkásokat tartalmazó listát – erről ő maga számol be annak a videófelvételnek a tanulsága szerint, amely most szerdán készült a települési polgármesterek részvételével tartott szegedi tanácskozáson, amelyet Juhász Tünde, Csongrád megyei kormánymegbízott meghívására tartottak.

A kormány a polgármesterekre tolja a piszkos feladat elvégzését

A felvételen Molnár Róbert kübekházi polgármester igen felháborodottan beszél arról, hogy milyen lehetetlen helyzetbe hozták a településeket. Kübekházán például „a költségvetésbe egyetlen ember bérét sem tudom betervezni ezeknek a feladatoknak az elvégzésére”. Pedig a közmunkások a választás előtt még egyhavi jutalmat kaptak, s megköszönték nekik „az országért, a népért, a közösségért” végzett áldozatos munkájukat; a település maga pedig dicséretet kapott a Belügyminisztériumtól, amiért értékteremtő közmunkát végeztet. Persze „nálunk nem pajkaszegi közmunka folyik” – mondta, utalva az egyik kereskedelmi televízió népszerű sorozatának közmunkás szereplői által végzett (pontosabban nem végzett) tevékenységére.

„Én nem ragaszkodom a közfoglalkoztatáshoz, adják ide nekünk tíz ember bérét, aki a közmunkások által végzett munkát elvégzik”

– tett egy javaslatot, majd közölte:

„ott a kübekházi lista, én senkit nem akarok és nem is tudok onnan levenni, csináljanak vele Önök, amit akarnak”.

Politikai okok állnak az ügy mögött

A felháborodás általános, amint arra egy másik megyei település, Hódmezővásárhely polgármestere felhívta a figyelmet. Márki-Zay Péter – aki egy rövid videót tett fel a közösségi oldalára a tanácskozásról – portálunknak elmondta: a megyei kormányhivatal ukázát hétfőn kapta kézhez („lehet, hogy pénteken már megérkezett a hivatalba”). Felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunkások számának csökkentése főleg a kistelepüléseket érinti nagyon durván, őket szinte megoldhatatlan helyzetbe hozza.

„Ráadásul ostoba is a lépés, hiszen nem annyira kapósak a munkaerőpiacon azok, akiket erőszakkal kilöknének oda, tehát segélyre szorulnának – miközben a településeknek már régóta probléma a munkáslétszámuk csökkenése –, és akkor már ugyanott tartunk, ahol a leépítés előtt”. Szerinte amúgy a csökkenés eddig is dinamikus volt.

Ő politikai okokat, s a többi között hangulatkeltési szándékot lát az ügy mögött, hiszen a közmunkaprogram résztvevőinek döntő többsége roma.

Sérül a Segély helyett munka elve

„Éppen a program előnyei vesznek így el, az általam is támogatott ’Segély helyett munkát’ elve sérül”

– fogalmazott Márki-Zay a már említett Facebook posztjában, amelyben emlékeztetett arra is, hogy decemberben még szó sem volt a változtatásról.

A 32 milliós elvonást csak most, a költségvetéseink elfogadása után közölték. Pedig a megyében a 2016-os 7000-ről tavaly már 1200 alá csökkent a közfoglalkoztatottak száma – mutatott rá, érthetetlennek nevezve, miért nem elég a természetes csökkenés.

Tovább csökken a keret

A nadrágszíj meghúzása országos szinten nem váratlan és nem is meglepő, hiszen március elsejével indul a 2020-as új közmunkaprogram, amelyre az idén 140 milliárd forintot szán a kormány. Ez az összeg 40 milliárddal kevesebb, mint tavaly, a 2016-os csúcsnak – akkor 340 milliárdot költöttek erre a célra – pedig mindössze 41 százaléka – mutatott rá cikkben a napokban a nepszava.hu. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy míg négy éve 200 ezren dolgozhattak közmunkásként, addig az idén már csak alig százezren.

A közmunkáskeret csökkentésének okait firtató kérdésre a Belügyminisztérium azt írta, hogy a közfoglalkoztatás szerepe, céljai átalakultak az elmúlt évek gazdasági konjunktúrája következtében. Elsődleges cél lett a közfoglalkoztatottak minél hatékonyabb visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra. Ám a lap rámutat: a statisztika alapján, a közmunkások kevesebb, mint ötöde tudott elhelyezkedni piaci állásban. A gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékeken pedig csak minden nyolcadik-kilencedik közmunkás tudott átlépni a munkaerőpiacra. Szakemberek szerint, ráadásul akad egy nagyjából százezer fős réteg, amelynek soha nem is lesz erre esélye – ezt a BM is elismerte. Ennek ellenére, tovább szigorodtak a feltételek, vagyis szűkült a közmunkaprogramba bevonhatók köre.

Hiába költ kevesebbet a kormány erre

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatásra vonatkozó, február elején megjelent legfrissebb statisztika szerint, a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma 104,0 ezer fő volt 2019 novemberében, ami az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal (540 fővel), az előző év novemberéhez képest pedig 15,4 százalékkal (18,9 ezer fővel) volt kevesebb.
A Policy Agenda tavaly nyáron készített elemzésében egyébként kimutatta, hogy hiába költ kevesebbet az állam a közfoglalkoztatotti rendszer működtetésére, az itt felszabaduló forrásokat nem forgatja vissza a „munkaerőpiac javításába”.