Itt a Fidesz történetének hat legtitokzatosabb ügye!

Van miből válogatni, de azért fontos, hogy méltányosak legyünk a jelenlegi kormányzópárttal. Az utóbbi 25 évben ugyanis nem csupán a Fidesznek voltak olyan balhés ügyei, melyek végére valószínűleg soha nem kerül pont, és mivel ezekben az esetekben nem babra ment a játék, sok-sok milliárd forint sorsa vált követhetetlenné a különböző kormányzati ciklusokban. A fiatalok kedvéért a régebbi történeteket részletesebben tárgyaljuk, az újabbakra viszont szinte mindenki emlékszik, így ezekből az esetekből csak a leglényegesebb momentumokat emeljük ki. Azért így se számítsanak rövid és habkönnyű olvasmányra!

Székház-ügy

A Fidesz esetében ezt nevezik ősbűnnek, ugyanis az akkor még liberálisnak számító párt ekkor vesztette el politikai ártatlanságát. A történet röviden a következő: A diktatúra lebontásáért küzdő ellenzéki pártok az első szabad választások előtt használatba kaptak székházakat, akkorákat, amekkorák épp jutottak nekik, az MSZP viszont hatalmas ingatlanvagyon tulajdonosa maradt. Hosszú viták után az akkori hat parlamenti párt megegyezett egymással, és ennek alapján az Országgyűlés 1991. szeptember 17-én 85 százalékos többséggel elfogadta

„az 1990. évi országgyűlési választásokon minősített pártok részére székház juttatásáról szóló törvényt.”

A választási eredményeikhez képest kis székházzal rendelkező MDF és Fidesz érdeke volt a kiváló manipulációs lehetőséget ígérő szabályozás az „egyszerű és kézenfekvő” megoldás helyett. Simicska Lajos és Varga Tamás a Fidesz, Kollár K. Attila az MDF részéről tárgyalt a megoldásról. A tárgyalások eredményeként az MDF vezette kormány 1992. április 16-án titkos határozatban két igen értékes belvárosi épületet adott át a két párt megosztott tulajdonába. Az Erőterv épületét (Széchenyi rakpart 3.) és a volt Magyar Királyi Tiszti Kaszinót (Váci utca 38.). A Fidesz ezen felül még az Andrássy út 105. tulajdonjogát is megkapta. Nyilvánvaló volt, hogy a két párt nem kíván közös épületekben tevékenykedni, és az is, hogy egyik közös épület sem alkalmas pártszékháznak. A Fidesznek 1822, az MDF-nek 1488 nettó négyzetméter járt volna, viszont a Fidesz 3428, az MDF 3301 nettó négyzetmétert kapott. A jogosulatlan többletjuttatás nagyjából megfelelt a tiszti kaszinóból juttatott vagyonrészeknek. A tiszti kaszinót a két párttól azonnal megvásárolta irreálisan magas áron, 1 milliárd 530 millió forintért a magyar állam többségi tulajdonában lévő Magyar Külkereskedelmi Bank. Ennek az összegnek az „adóoptimalizálásáról” is gondoskodtak. Az MKB „előszerződést” kötött a két párttal 1992 szeptemberében, s rögvest kifizette a vételár 90 százalékát. A két párt tisztán másfél milliárd forintot markolt ki a közpénzből törvényes alap nélkül. Ez mai értéken mintegy 11milliárd forint. Fontos megjegyezni, hogy a Fidesz ebben az időszakban indult el a jobboldali politizálás irányába, és vált a 1994-es választásokra mérsékelten konzervatív párttá.

Kaya Ibrahim, Josip Tot, a két titokzatos vásárló

Egy németországi török, illetve németországi horvát személy, akiknek több, tetemes köztartozást felhalmozó Fidesz-közeli céget adtak el 1995-ben, illetve 1997-ben, vélhetően azzal a szándékkal, hogy több százmilliós köztartozást tüntessenek el. Amikor a két eset történt, a Fidesz még nem kormányzott egyetlen napot sem, ellenzéki pártként viszont igyekezett olyan tőkét gyűjteni, melynek birtokában sikerrel indulhatott neki az 1998-as választásoknak. Nos, a trükk sikerült, soha nem tudtuk meg, hogyan, mekkora összeg tűnt el a két külföldi stróman jóvoltából, a Fidesz pedig megnyerte a 98-as választást.

Az azóta már a politika színpadáról lelépett Schlecht Csaba bonyolította az üzleteket, és 1995 nyarán 13 céget adott el Kaya Ibrahimnak (csak jelezzük, hogy egy muszlim bevándorlónak), ezzel összesen mintegy 300 milliós köztartozástól szabadította meg a Fidesz holdudvarához tartozó cégeket.

Schlecht 1997 szeptemberében ismét több, összesen három Fidesz-közeli céget adott el, ismét egy németországi személynek, ezúttal a horvát állampolgárságú Josip Totnak. Ezek a cégek szintén komoly köztartozást halmoztak fel és a „fantomizáció” után szintén fizetés nélkül tűntek el.

A két ügyletről 1998 nyarán jelent meg az első oknyomozó írás a Népszabadságban, majd egyre több kínos részlet derült ki, de az akkor már kormányzó Fidesz nem adott kielégítő magyarázatot az eladásokra. Később nyomozás indult az ügyben, de ezt eredmény nélkül lezárták. Az első Orbán-kormány bukása után ismét elővették az ügyet, amikor Weisz József elismerte, hogy ő továbbította a két útlevél másolatát Tasnádi László vállalkozónak, de a vádemelés ekkor is elmaradt.

Gripenek beszerzése

A botrány 2007 júniusában robbant ki, amikor egy svéd tévécsatorna a cseh Gripen-beszerzésekről készített riportot, és kiderítette, hogy egy osztrák gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly közreműködésével kenőpénzekkel győzték meg a cseheket. A történet azonban még az első Orbán-kormány idején indult. A magyar kormány 2001 szeptemberében döntött a svéd Gripen gépek beszerzéséről, majd az új kormány 2003-ban módosította a szerződést. A megállapodás értelmében Magyarország bő 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 vadászgépet, mondván, a repülők tíz év után magyar tulajdonba kerülnek. 2007-ben felvetődött a gyanú, az említett kenőpénzből korábban magyar döntéshozókat is próbálhattak meggyőzni arról, hogy Magyarország a Gripeneket válassza. 2007 novemberében a tekintélyes The New York Times a CIA-ra hivatkozva egyenesen azt írta, magyarországi pártok dollármilliókat kaptak a szerződés elnyeréséért. Több országban a svéd, a brit és a cseh hatóságok is nyomoznak, Magyarországon nem.

A Fidesz szerepe a 2006 őszi zavargásokban

Amit korábban csak sejteni lehetett, a Wikileaks által 2014 elején kiszivárogtatott hivatalos amerikai diplomáciai iratok szerint bizonyított, hogy az a 2006-ban ellenzékben lévő Fidesznek komoly szerepe volt az öszödi beszéd kiszivárgását követő utcai zavargások irányításában, valamit az MTV székháza körül kialakult ostromállapothoz. Az amerikai nagykövetség irataiból egyértelműnek tűnik, hogy meghatározó fideszes politikusok már a kiszivárogtatás előtt ismerték Gyurcsány Ferenc Öszödön zárt ülésen elmondott beszédének tartalmát, ugyanakkor jelezték amerikai illetékeseknek, hogy vállalják a felelősséget, ha Magyarországon a politikai stabilitás meginog.

A Wikileaks ide vonatkozó dokumentumainak kiszivárogtatása után az akkor már a Demokratikus Koalíciót ellenzékből irányító Gyurcsány Ferenc vizsgálatot követelt annak kiderítésére, milyen felelősség terheli a Fideszt abban, hogy ostromállapot alakult ki Budapest utcáin, randalírozó futballhuligánok csaptak össze a rendőrökkel azután, hogy Orbán Viktor találkozott a Fradi B közép vezéreivel. Vadai Ágnes szerint ehhez a vizsgálathoz többféle dokumentumot használhattak volna, példaként a 2006 őszén az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottsága együttes ülésén bemutatott, de nyilvánosságra nem hozott hangfelvételeket, illetve azok leiratait említette. Vannak olyan fideszes politikusok, akikkel szerinte érdemes foglalkozni, Ékes Ilona, Wittner Mária és Demeter Ervin nevét sorolta. Több kérdést is ismertetett, amire szerinte választ kell adnia a vizsgálatnak. Orbán Viktor már 2006 nyarán, Tusnádfürdőn arról beszélt, hazugsággal került hatalomra a kormány – mondta, azt kérdezve miért beszélt már akkor így a fideszes politikus. Természetesen a vizsgálatból semmi sem lett, azóta is homály fedi, hogy mennyire volt hatással az ellenzéki párt az események menetére, és vajon igaz-e Gyurcsány állítása, mely szerint a demokratikus rend megdöntésére törekedett az akkori ellenzék.

A Kubatov-ügy

2010 április elején pattant ki az eset. A YouTube-ra felkerült hangfelvételen Kubatov Gábor pártigazgató tartott előadást a Fidesz kampánymódszereiről, többek között arról, hogy a 2009-es pécsi időközi választásokon ismerték a 38 ezer Fidesz-szavazó nevét, korát, telefonszámát, mobilszámát, e-mail címét, és még azt is, milyen erős támogatói a Fidesznek. Az ellentábor képviselőinek adatait is nyitott könyvként kezelték a Fideszben. Ez volt az úgynevezett Kubatov-lista, melyen állítólag minden szavazásra jogosult magyar polgárról fontos információkat vezetnek. Ha ilyen létezik, akkor viszonylag könnyű kiszámolni előre egy adott körzetben a végeredményt, hiszen, ha a Fidesz tudja mozgósítani a híveit, ki tudja hozni a maximumot a választókerületben. Az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított a pártok nyilvántartásainak felmérésére. Az MSZP és az MDF is vizsgálatot kért, a főügyészség azonban már 2010. április közepén elutasította a Kubatovval kapcsolatos feljelentéseket. Kubatov egyébként a legnépszerűbb magyar sportegyesület, a Ferencváros elnöke, és legendásan rossz a viszonya saját futballcsapata törzsszurkolóival.

Habony Árpád szerepe a kormányzásban

Az egykori kendóbajnok az első Orbán-kormány idején, mint koronaőr vált ismertté, ám a Fidesz második kormányzati ciklusában már abszolút meghatározó szerepe volt a kommunikációs stratégiák alakításában. Habony olyan a miniszterelnöknek, mint Raszputyin a Romanovoknak. Több fotó készült róla és Orbán Viktorról, amint tárgyalnak, egyeztetnek, ennek ellenére a kormány tartja magát ahhoz az állításhoz, hogy a tanácsadó nincs alkalmazásban, és fizetést sem vesz fel egyik minisztériumban sem. Ennek ellenére rendkívül drága ruhákban jár, olyan kocsival furikázik, melynek rendszáma nem található a hivatalos nyilvántartásokban, milliárdos cégek alapításában vesz részt, legutoljára pedig Ibizán tűnt fel a Heart nevű luxus szórakozóhely promóciós filmjében. Habony igazi aranyifjúként éli mindennapjait, és csak és a miniszterelnök és szűk köre tudja pontosan, miért ragaszkodnak hozzá annyira a felső körökben, hogy botrányai ellenére szinte érinthetetlen a főtanácsadó. Inkább vállalják, hogy az ominózus videót letiltatják, és ezzel lényegében beismerjék, hogy Habony méltatlan arra a bizalmi szerepre, melyet a kormányfő mellett betölt. Erre mondaná egy dakota, hogy: “No, ez már nekem is sok.”

 

olkt.hu/szeka.blog.hu

Kapcsolódó cikkek

Itt a vége Orbán ámokfutásának – Előkerült a grazi diliház számlája! (Kép a cikkben)

Rubóczki Tamás

Orbán ha bukik felelősségre vonják!

Rubóczki Tamás

A nap meglepetése: Mészáros-féle cég nyerte a dohánytermékek figyelésére kiírt 4 milliárdos közbeszerzést

O.L.K.T.