Ismét több rendőr emelte fel a hangját – Ha elveszik a túlórapénzt, akkor én biztosan leszerelek!

Több mint 8,5 milliárd forint túlórapénzt fizetett ki a rendőrség az év első hat hónapjában általános feladatokra; ez önmagában jó kétszázmillióval több, mint az összes többi fegyveres szerv – honvédség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, terrorelhárítás, nemzetvédelem – féléves túlórapénze. A rendőrségi túlórák kifizetését emiatt a jövőben radikálisan csökkenteni kell, holott épp ettől piacképes a rendőrök bére, és ez tartja életben a határvédelmi feladatokkal is felforgatott rendszert.

– Ha elveszik a túlórapénzt, akkor én biztosan leszerelek, mert a rendőri alapbéremnél bármelyik áruházláncnál polcfeltöltőként is többet kereshetek – mondja Zoltán, aki egy vidéki rendőrkapitányságon szolgál hat éve járőrként.
Magas rangú rendőrtiszteknek is az a véleményük, hogy csökkenni fog a mindig minden feladatra hadra fogható járőrök száma a túlórapénzek tervezett befagyasztásával. A közelmúltban ugyanis már végigfutott a figyelmeztetés a szervezeten, hogy csökkentsék a túlórák számát, mert nem lesz pénz a kifizetésükre. Megoldási javaslatot is mellékeltek: ha mégis elkerülhetetlen a túlóra, akkor azt szabadnappal fizessék ki.

A rendőrök viszont azzal érvelnek, a szabadnapjukért nem adnak kenyeret a boltban,

továbbá tartani lehet attól, hogy az így kiadott szabadnapok virtuálissá válnak, mert épp a sűrű szolgálat miatt nem lehet majd kivenni őket, ugyanis nincs elég ember, akik a szabadnaposak helyére léphetnének.

– Amikor egyre több feladatot generálnak, amelynek a végrehajtása szervezetileg nincs pontosan szabályozva, és amelyek mindegyike zabálja a túlórákat, akkor min csodálkoznak? – mondja egy öreg rendőrtiszt. Hozzáteszi, logikus, hogy elsősorban a feladatokat kellene áttekinteni, tényleg szükséges-e annyi ember a végrehajtásukra, nem pedig az elvégzett munka után járó kifizetéseket visszatartani, mert az óhatatlanul feszültséget gerjeszt.

De miért is van szükség túlórára, és miért lett ez mostanra olyan mértékű, hogy az tarthatatlanná vált a rendőrségi büdzsé számára?
Az idei választási időszak igencsak felpumpálta a túlórakeretet, mert minden pártrendezvényre, a különböző ellenzéki csoportosulások bemutatkozására, a figyelemfelhívó demonstrációkra, szórólaposztásra, aláírásgyűjtésre – biztos, ami biztos alapon – jelentős rendőri erőket vezényeltek ki a rendőrkapitányok, emiatt nem egyszer

jóval több volt a biztosítást végző rendőr, mint a résztvevő.

Ezeknek a jórészt munkaidőn túli rendezvényeknek a biztosítására, valamint a pluszállomány berendelésére jelentős túlórapénzt kellett kifizetniük a kapitányságoknak. Viszi a pénzt a határvédelem, amelyre nemcsak a fővárosi székhelyű Készenléti Rendőrségtől vezényelnek embereket, de időközönként határszolgálatot kell adniuk a rendvédelmi főiskolásoknak, más megyékből ideirányított járőröknek, sőt még a határ menti megyék bűnügyi munkatársainak is.

– Talpalok a kerítés mellett a homokban, a legtöbbször eseménytelenül telik el a szolgálat, a határidős aktáim meg ott állnak az íróasztalon, ne mondják nekem, hogy ez észszerű – mondja egy megyei főkapitányságon szolgáló vizsgálótiszt.

Hasonlóan túldimenzionált feladatnak tűnik a sportrendezvények biztosítása: a futballcsapatok kántáló vendégszurkolóinak kísérgetése a vasútállomástól a stadionig, a mérkőzés után meg vissza. De igényt tartanak a rendőrökre a kilakoltató végrehajtók is, így aztán a sor végére kerülnek azok a feladatok, amelyek a rendőri hivatás alapvető részét jelentik, mint például a rendkívüli események – balesetek, bűncselekmények – helyszínének biztosítása.

– A túlórapénz az elmúlt évek találmánya, régen pótlékok voltak, ezeknek a lényege az volt, ha munkaidőn kívül bejöttél, többet kaptál

– meséli egy leszerelt életvédelmis. – Ilyen volt például a nyomozói pótlék, amelynek a mértéke eredményesség- és felderítésfüggő volt. Mindezek megszűntek a kétezres években, a Gyurcsány-kormány meg inkább megszabadult a jó szakemberektől a mézesmadzag-akcióval, amikor felajánlotta a korengedményes nyugdíjat a 25 év szolgálati időt maguk mögött tudóknak, vagy azoknak, akik betöltötték a 57. életévüket, illetve a munkájukkal összefüggésben adódtak egészségi problémáik. Mintegy háromezer, nagyrészt rutinos, jó szakembert vesztett el a rendőrség. Mindezt az motiválta, hogy pénzt takarítsanak meg, mert akik leszereltek, önként távoztak, azoknak nem kellett végkielégítést fizetni. Ráadásul a távozók magas fizetésűek voltak, mert a szolgálati idő miatt a bértábla felső részén tanyáztak, akik viszont utánuk jöttek, legalulról indultak.
Aztán 2010-ben visszamenőleg elvették ezeket a nyugdíjakat, szolgálati járandóságnak nevezték át – amely feltételrendszerhez van szabva, és elvehető –, az addig utalt pénznek pedig a 16 százalékát lecsípték, mondván, visszaforgatják a rendszerbe a járőrök fizetésére.
– Máig nem tudni, hová lesz ez a pénz – mondja a volt nyomozó –, ami 40-50 milliárd forint megtakarítást jelentett az államnak, de a járőrök fizetése nem nőtt ennek arányában. Nyugdíjas nyomingerként megpróbáltam kideríteni, hová kerül, de csak addig jutottam, hogy a NAV vonja, de még jogcíme sincsen.

Egy járőr 120-150 ezer nettót keres, erre jön a túlórapénz, amely csaknem a duplájára növeli a bérüket. Ha ezt elveszik, leszerelnek a fiatalok, akik nem csak a pénz miatt csalódottak.

A sok ígérgetés ellenére – miközben lehallgatják őket, elolvassák a levelezésüket – rendszerint a határra vezénylik őket, de mivel megszüntették a 12 óra szolgálat és 72 óra pihenőt, és helyette bevezették a 12 óra szolgálat, 24 óra pihenő, majd újra 12 óra szolgálat és 48 óra pihenő ciklust, a fővárosiak, valamint a távolabbi megyékből ide irányítottak nem tudnak hazamenni. Hiába dübörög a toborzás, hiába járják a vidéki településeket a rendőrök, egyre kevesebb a siker. A kezdeti lelkesedés alábbhagyni látszik, az elmúlt két évben folyamatosan csökken az ezen módon felszereltek száma. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint két éve még átlagosan 270-en adtak be pályázatot havonta a toborzások hatására, idén ez a szám 41-re csökkent.

Nem beszélve arról, hogy a legtöbb toborzással felszereltnek szakmája van, ezért amint letelik a szerződése, visszamegy, mert most bárhol többet kereshet, mint rendőrként. Az sem megtartó erő számukra, hogy jövő januárban életbe lép az életpályamodell utolsó eleme, amely tíz év szolgálati idő után jelentősen megemeli a rendőrök bérét. Az a probléma, hogy a túlórapénzekből is részesülő rendőrök nagy része nem tartozik ebbe a kategóriába, mert járőrként mindössze néhány éve van a testületnél, vagyis az életpályamodell lényegében a parancsnoki állománynak kedvez. Az érdekképviseletek szorgalmazzák, hogy ez az időkorlát mindössze öt év legyen, de ez tovább növelné a költségvetési kiadásokat, amit a kormány éppen faragni szeretne.

A probléma megoldására jelenleg is folyik az ötletelés a Belügyminisztériumban. Van olyan terv, hogy a határrendészeti feladatok elvégzésére a fegyverengedélyes biztonsági őröket képeznék át, de ez több szempontból is aggályos, például azért, mert az intézkedéshez nekik nincs jogkörük, a fegyveres őrt nem lehet csak úgy rendőri jogállásba emelni, ráadásul

egy vizsgázott fegyveres őr a jelenlegi körülmények között rendőrségi bérért nem fog lemenni a határra szolgálatot adni, ha legalább a dupláját megkeresi a piaci szférában.

A közrendvédelmis rendőri vezetők szerint – Balogh János országos rendőrfőkapitány nem az, ő nyomozó volt – a megoldást a Készenléti Rendőrség állományának fejlesztése jelentené, mert a tagjai szabadon vezényelhetők ilyen jellegű feladatokra, és megszűnnének az átfedések. Persze ez is pénz, de spórolás címén elég nagy fejetlenség van a készenlétiseknél – meséli egy ott szolgálatot teljesítő rendőr. A nagy forróság miatt például a napokban rendőröket rendeltek be, hogy pohár vizeket osszanak a társaiknak, miközben régen ezt egy nagy palack jéghideg víz kiosztásával oldották meg, de most ezen is spórolnak. Poharazgatnak, miközben a vízosztók túlóráival sokkal többet fizetnek ki.

Augusztus 10-én lapunk kérdéssorral fordult a Belügyminisztériumhoz, hogy miként tervezik csökkenteni a túlórák számát, mekkora mértékű pályaelhagyással számolnak, okozhat-e ez feladatellátási problémákat, csökkenhet-e az utcai rendőrök száma, valamint nem jogszabályba ütköző-e a túlóráknak szabadnappal történő kifizetése. A BM a kérdéseket az ORFK-hoz továbbította, de többszöri érdeklődésünk ellenére mindeddig nem kaptunk választ rájuk, továbbá a Független Rendőr Szakszervezet sem válaszolt arra, hogy milyen javaslatai vannak a rendőri vezetés számára.

Hortobágyi István nyugalmazott rendőr őrnagy, aki a 2010 utáni ellenzéki tüntetéseken a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezérszónokaként tűnt fel, folyamatosan felemelte a szavát a fegyveres testületeknél történő változások miatt, rendre azt hangsúlyozta: „Az a kormányzat, amelyik szétzülleszti és degradálja az erőszakszervezetét, az ne számítson semmi jóra! Ne számítson arra, hogy erős lesz a rendvédelme. Hogy erős lesz a közrend és a közbiztonság. Egy erős közbiztonsághoz életerős, egészséges munkaerőre, kiszámítható életpályára, határozott és a testületet támogató jogi háttérre, kielégítő eszköz- és anyagi támogatásra van szükség.” Akkori víziója szerint a tendencia eredménye az lesz, hogy hajléktalanok és munkanélküliek átmeneti szállása lesz a rendőrség.

Jóslatai hét év után beigazolódni látszanak.

Kapcsolódó cikkünk Amikor két leszerelt rendőr mondja el a rendőri állapotok gondjait.

olkt.hu/168ora.hu

Kapcsolódó cikkek

Az igazságot nem lehet betiltani! VIDEÓ

O.L.K.T.

Political Capital: Duplán szavazók is lesznek Erdélyben – ez pedig választási csalás!

O.L.K.T.

Tállai András nincs tisztában a számokkal!

Rubóczki Tamás