Így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak.

  • Azzal, hogy a kormány nem küldi ki az érintett számlákat Brüsszelbe, az Uniónak semmilyen további jogosítványa nem maradt az Elios-üggyel kapcsolatban, a végső szót tehát a magyar ügyészség mondhatta ki
  • Az ügyészség kétszer is nyomoztatott az ügyben, legutóbb tavaly november elején zárták le bűncselekmény hiányában az eljárást
  • Büntetőjogászok szerint az eljárásban a cselekmény egésze alapján bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást, illetve hűtlen kezelést kellett volna megállapítani. Ugyanakkor az Elios-történet egyes elemeinek minősítését befolyásolhatják olyan információk, amelyeket a nyomozásnak kellett volna felderíteni
  • Az OLAF-levelekből és néhány más dokumentumból viszont rekonstruálható, melyek voltak azok az egyértelműen bűncselekményre utaló konkrét információk, amelyeket a nyomozók és az ügyészek a cselekmény egészének minősítésétől függetlenül nem hagyhattak volna figyelmen kívül
  • Vagyis a csalássorozat egészének büntetőjogi megítélésétől függetlenül is ezen részcselekmények, illetve konkrét bizonyítékok szándékos figyelmen kívül hagyása megalapozza azt a vélekedést, hogy a nyomozó hatóság hivatali visszaélést, a nyomozás szabotálásához menlevelet adó Pest Megyei Főügyészség pedig – az NNI vonatkozásában – legalább bűnpártolást, rosszabb esetben felbujtást követhetett el. És mivel az esetükben is kizárható a véletlen egybeesések sorozata, a bűnszervezet támogatásának gyanúja ebben a vonatkozásban is felmerül
  • Mivel a nyomozó hatóság és az ügyészség is szigorú hierarchikus rendben működik, az utasítási láncban a konkrét nyomozók és ügyészek feletteseinek felelőssége is felvethető

Február közepére egyértelművé vált, hogy a kormány meg sem próbálja kifizettetni Brüsszellel az Elios-számlákat. Beismeréssel ér fel, hogy három különböző uniós pályázati kiírás csomagjából kellett kiszedegetni a miniszterelnök vejéhez köthető elszámolásokat. „Bölcs döntés” – mondta erre az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke.

A teljes cikk ITT olvasható:https://atlatszo.hu/2019/05/06/tobb-mint-hiba/

 

Kapcsolódó cikkek

Orbán szerint mérföldkőhöz ért Magyarország

Rubóczki Tamás

Figyelem! A TEK is úton van az MTVA székházhoz – Vajon miért?

Rubóczki Tamás

Ezt a videót mindig öröm nézni!

Rubóczki Tamás