Így lettünk éltanulókból fekete bárányok: a visegrádi országok 15 éve az EU-ban!

0

Kilépni nem fogunk az EU-ból, de megnehezítjük az életét – ma így látnak Nyugaton bennünket, vagyis azokat az országokat, amelyektől a 2004-es bővítés előtt még amiatt féltek, hogy a kiáramló kelet-európaiak elveszik a munkájukat. Sikertörténet a visegrádi országok uniós tagsága?

Elfelejthetjük a Brexitet, ma a legnagyobb veszély az EU számára a jogállamiság leépítése, amelyben három országra kell igazán figyelni: a magyarokra, a lengyelekre és a románokra – Laurent Pech, a londoni Middlesex University tanára összegezte így az Európai Unió helyzetét, szinte napra pontosan tizenöt évvel az után, hogy lezajlott a közösség legnagyobb bővítése, benne a visegrádi négyekkel.

A CEU-n a Friedrich Ebert Stiftunggal (FES) közösen, a csatlakozás évfordulójára rendezett konferencián a professzor úgy folytatta, szerinte ennek a tudatos folyamatnak a célja de facto egypárti állam létrehozása, amelyben alkotmányos eszközökkel képes eljutni az uralkodó rendszer addig a pontig, amikor az ellenzék számára már képtelenség megnyerni egy választást.

Tény, hogy jelenleg két ország – a lengyelek és a magyarok – ellen folyik uniós eljárás a jogállamiság megsértése miatt, a konferencián felszólaló kutatók azonban ennél is aggasztóbb képet festettek. Arról beszéltek, hogy az elmúlt években

ezek az államok gyakorlatilag túszul ejtették az uniós döntéshozatalt.

Kezdve onnan, hogy – főleg a kelet-közép-európai államai miatt – önálló mechanizmust kellett kidolgozni arra az esetre, ha az EU alapértékeit látják veszélyben, egészen odáig, hogy félre kell söpörni más reformterveket, mert azzal csak szítanák az ellentéteket. Például aligha kerülhet most napirendre az Európai Bizottságban régóta dédelgetett terv, hogy a testületbe ne képviseljen tagot minden ország – képzeljük csak el, hogyan reagálnának erre az így is kettős mércével riogató kormányok.

Laurent Pech azonban ennél is továbbment: úgy látja, már az uniós jogrendszer alapelve is veszélybe került, a kölcsönös bizalomé. Az Európai Bíróságnak arra az ítéletére utalt, amelyben úgy határozott: Írország megtagadhatja egy drogdíler kiadatását Lengyelországnak, mert ott – az igazságszolgáltatás átszabása óta – már nem számíthat tisztességes eljárásra.

Brexit után huxit?

Hogyan jutottak ide azok az országok, amelyekre tizenöt éve, a csatlakozás idején még a „demokrácia éltanulóiként” tekintettek Nyugat-Európában? Vajon felvennék most is őket, és vajon szeretnének most is csatlakozni?

Az utolsó kérdésre talán a legkönnyebb a válasz: mindenképpen. Mint a Policy Solutions és FES napokban kiadott elemzéséből kiderül, a magyaroknak még most is a 65 százaléka jó véleménnyel van az EU-ról, még a fideszeseknek is több mint a fele (52 százaléka) is pozitívan értékeli az integrációt. Ha népszavazáson kérdeznék a magyarokat az uniós tagságról, 63 százalékuk támogatná. Ez jóval alacsonyabb, mint 2003-ban, amikor a résztvevők 83,6 százaléka szavazott igennel a csatlakozásra, ám ha csak a biztos válaszadókra szűkítjük a kört, már 77 százalékos a támogatottság.

Forrás: Szeretlek Egerszeg/facebook