HVG: Újra vegzálni akarja a hajléktalanokat a kormány!

A Kásler Miklós vezette Emmi ősszel a kormány elé viheti azt a javaslatot, hogy a főváros legnagyobb közlekedési csomópontjaiban elektromosan működtetett rácsokkal zárják le az aluljárókat, ezzel megakadályozva, hogy hajléktalanok a tilalom ellenére ott éjszakázzanak – derül ki a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztésből. A még titkos javaslatcsomag több pénzt fordítana nehéz sorsú családok elhelyezésére is, és lakásokban alakítanának ki plusz férőhelyeket olyan otthontalanoknak, akik már képesek magukról gondoskodni.

Lapunk hozta nyilvánosságra tavaly novemberben azt a kormányzati anyagot, amelyben először tűnt fel az ötlet: a legnagyobb fővárosi csomópontokban fizikailag lezárnák az aluljárókat éjszakára, az utolsó metró után. Nem sokkal ez előtt, október 15-én lépett hatályba az életvitelszerű közterületi tartózkodás Alaptörvénybe foglalt tilalma, ettől kezdve szabálysértésnek számít, ha egy hajléktalan az utcán él.

Az intézkedés lényege már tavaly is az volt, hogy a közlekedési gócpontokban az otthontalanok eleve nem is tudnának mégis az aluljárókban éjszakázni, ami egy újabb, látványos lépés lenne a közterekről eltüntetésük, egyben a szállókra terelésük irányába. Ez azonban mindenki mást is érintene, hiszen a hajnali nyitásig a nagy kereszteződésekben a gyalogosok csak a felszínen tudnának átkelni, esetlegesen felszerelendő új lámpák, vagy más forgalomtechnikai megoldások miatt pedig az autóval közlekedőkre is kihatna. Miután kiszivárogtattuk a javaslatot, Tarlós István főpolgármester azt állította, az ő kérésére vizsgálják ennek lehetőségét, de arra még nem tudott válaszolni, mikor kellene bevezetni.

Restart több pénzből

A viszonylag enyhe tél után, a kitavaszodással szimultán az elképzelés feledésbe merült, most azonban a birtokunkba került egy újabb előterjesztés, amelyből kiderül, hogy a tervet újra napirendre vették. A javaslatot ezúttal is a területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma készítette, és a tárca vezetője, Kásler Miklós vinné a kormány elé, a benne szereplő dátumok alapján szeptemberben akár már a legmagasabb kormányzati szinten egyeztetnek róla.

Az aluljárók blokkolása ráadásul csak egyik pontja a tervezetnek: a tavaly október 15-i újraszabályozás óta szerzett tapasztalatok beépítésével a tárca tovább akar lépni e súlyos társadalmi probléma megoldása érdekében, hiszen ez lesz az első teljes őszi-téli időszak, amikor a közterületről generálisan kiszorított hajléktalanokkal valamit kezdeniük kell. Így az általunk megszerzett munkaanyag és az annak részét képező jogszabálytervezet komplex rendelkezéseket tartalmaz, amelyekkel több ponton belenyúlnának a jelenlegi ellátórendszerbe.
Ezekhez a változtatásokhoz azonban pénz is kell, nem is kevés: az előterjesztés készítői azzal számolnak, hogy a javaslatcsomagba foglalt intézkedések teljes költsége 4,4 milliárd forintot tenne ki 2019-2020-ban.

A leglátványosabb: 9 helyen kerülne rács az aluljárók kijáratára
Ezen a teljes összegen belül szinte kis tételnek számít az aluljárók lezárása, legalábbis ennek első üteme. Ugyanis a javaslat szerint – ahogy azt már tavaly beharangoztuk – több fázisban tennék éjszakára elérhetetlenné a felszín alatti részeket a BKK-val, a Budapesti Közút Zrt.-vel, valamint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal folytatott egyeztetések alapján.
Először abban a 9 “kiemelt csomópontban”, ahol a felszínen anélkül megoldható a gyalogosok közlekedése, hogy ehhez variálni kellene a jelenlegi forgalomtechnikai megoldásokon, vagyis a lámpákon és a zebrákon. A BKK már elkészített költségbecslése alapján úgy kalkulálnak, hogy a lezárásnak ez az első szakasza 96 millió forintból finanszírozható, a helyszínek megegyeznek azokkal az aluljárókkal, amik már a tavalyi tervezetben is szerepeltek:

Deák tér aluljáró – 5 kijárat
Corvin negyed aluljáró – 10 kijárat
Kálvin téri aluljáró – 7 kijárat
Újbuda-központ aluljáró – 4 kijárat
Móricz Zsigmond téri aluljáró – 11 kijárat
Ecseri úti aluljáró – 3 kijárat
Váci út–Csanády u. aluljáró – 4 kijárat
Boráros tér 1. – 3 kijárat
Lehel tér déli aluljáró – 4 kijárat

A gyakorlatban ezt a lejáratok, vagyis a lépcsők, rámpák aljára felszerelt, “elektromosan működő rácsokkal” oldanák meg. Ezeket biztonsági okokból a közterület-felügyelők jelenlétében zárnák le este, viszont a nyitásuk távvezérléssel is történhetne. A kettő közti időszakban csak a katasztrófavédelem munkatársai tudnának lejutni, illetve szükség esetén közműszolgáltatók emberei.
Ahogy a korábbi anyagban, a legfőbb indokként arra hivatkoznak, hogy a fizikai lezárás elengedhetetlen ahhoz, hogy az aluljárók rendezett állapotát hosszú távon fenntartsák.

Már megvalósult referenciaként most is a Ferenciek terén lévő aluljáró 2016-os lezárását említik, ami „pilot projekt” jelleggel szerintük bizonyította, hogy milyen pozitív változások érhetők el a korlátozással. Hosszan sorolják, mennyivel „mutat rendezettebb állapotot” nappal is ennek köszönhetően ez a rész azon túlmenően, hogy már nem tudnak oda behúzódni éjszakára a hajléktalanok.
A második ütemben azokat a kiemelt aluljárókat zárnák le, ahol jelenleg nem adott „valamennyi irányban a felszíni átjárhatóság”, de ez kiépíthető. Van, ahol már ennek a kiviteli terve is elkészült, de továbbra sem tudják megmondani, hogy mekkora anyagi ráfordítást igényelne az összes szükséges közlekedési változtatás, így a plusz gyalogátkelők kivitelezése. Pontos dátumok egyik fázisnál sem szerepelnek, de ezúttal is az tűnik ki az anyagból, hogy az első fázis akár azonnal elindítható lenne – feltéve, hogy a kormány rábólint.

Levonták a tapasztalatokat

A birtokunkba került előterjesztés a hajléktalanok jelenlegi ellátórendszerében is módosításokat hozna, amit a nyilvánosság felé úgy tálalnának, hogy a kormány mindent megtesz az utcán (már nem) élőkért. „Fő üzenet”-ként ugyanis azt kommunikálná a kormány: igaz, hogy tavaly október óta él a tilalom, de emelik a Hajléktalanellátási tartalékalapba szánt összeget, és az otthontalanokat „az ellátóhelyeken ágy, fűtött szoba, meleg étel, tisztálkodási, mosási lehetőség és egészségügyi ellátás várja” – olvasható a közvélemény tájékoztatásáról szóló részben. Az ilyen anyagoknál szokásos módon előre megszabják azt is, hogy ki – jelen esetben Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár – lenne a nyilatkozó, de az intézkedést nem jelentenék be a kormányszóvivői tájékoztatón.

A jelenlegi rendszerhez több ponton is hozzányúlnának:

a közterületi tilalom bevezetése miatt előírták, hogy 24 órában, folyamatosan biztosítani kell az ellátást a hajléktalanok számára, ezért kötelezővé tették a nappali melegedőknél a meghosszabbított nyitvatartást – ezen változtatnának az egyes települések nagyságától és a tényleges kihasználtság függvényében a még 2018-ban létrehozott Hajléktalanellátási tartalékalap 2019. évre vonatkozó keretösszegét kiegészítenék, 300 millió forint többletforrást csoportosítanának át, az átmeneti szállásokhoz, illetve a családok átmeneti otthonához kapcsolt új külső férőhelyeket hoznának létre.

A közterületen élők „vegzálása” miatt a kormány tavaly sok kritikát kapott, ráadásul az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a tilalom bevezetésével párhuzamosan „az elesett, magukról gondoskodni nem tudó” otthontalanokat be kell vonni az állam által fenntartott ellátórendszerbe. A birtokunkba került anyagban azt is elismerik:

azzal, hogy akár elzárással is büntethetők a hajléktalanok, azokat is szigorú büntetésnek teszik ki, akiket esetlegesen férőhely, vagy speciális elhelyezési lehetőség hiánya miatt utasítanak el a szállók.

Ezért a szabálysértéssé minősítéssel együtt megpróbálták megteremteni a hajléktalanok „0-24 órás gondozását biztosító feltételeket”, a nappali melegedők számára előírva, hogy meghosszabbított nyitvatartással üzemeljenek. Az Emmi azóta megvizsgálta a Hajléktalanokért Közalapítvány bevonásával, a gyakorlatban hogyan alakul ezeknek a kihasználtsága, és nem meglepő módon arra jutottak, hogy a jó idő beköszöntével „a kihasználtság trendszerűen csökkent”. Így hiába kötelező a nyitva tartásuk, volt olyan ellátóhely, amelyet még a frekventáltabb, reggeli és délutáni időszakban is alig vettek igénybe a hajléktalanok a hideg idő elmúltával.

Az Emmi ezért módosítaná az erre vonatkozó szabályozást, és országosan csak 85 nappali intézmény működne meghosszabbított időtartamban. Így Budapesten az előzetes kalkulációk alapján szerintük a jelenlegi 44-ből mintegy 18 fővárosi intézmény biztosítani tudná a megfelelő számú nappali férőhelyet, az érintett szolgáltatók listáját az emberi erőforrások minisztere tenné közzé a kormányzati honlapon.

Vidéken pedig a javaslat készítői meghatározzák, mely városokban hány ilyen intézményre van szükség, így Debrecenben, Kecskeméten és Pécsett 2-2, míg például Szegeden vagy Miskolcon 1-1 ellátóhely működne hosszabb nyitvatartási idővel.

Lakásokba költöztetnék, aki már tud magáról gondoskodni

A másik nagyobb változás a külső férőhelyek kapacitásbővítése lenne, ami az anyag kidolgozói által kért 4,4 milliárd forintos többletpénzen belül az egyik legjelentősebb tétel. Számításaik szerint a plusz helyek megteremtésének a teljes beruházási költsége 2,46 milliárd forint, ehhez jön még hozzá a kapcsolódó „fokozott szociális munkára” szánt 144 millió forint.

Ezeket a külső férőhelyeket két nagy csoportnak szánják: egyrészt olyan átmeneti szállásokon élő hajléktalanoknak, akiknek már nincs szüksége „intenzív szociális segítségre”, és kikerülhetnének az ellátórendszerből, ha lenne más lakhatási lehetőségük. Becslésük szerint nagyjából az átmeneti szállókon élők 20 százalékára igaz, hogy dolgozik, így van rendszeres jövedelme, de ez még kevés ahhoz, hogy például egy albérletet ki tudjon fizetni.

Ez a megoldás továbbgyűrűzve, másokon is segítene: ha ezek a már önállóbb, keresettel rendelkező emberek külső férőhelyekre kerülnének, akkor az átmeneti szállókon megürülő helyükre az éjjeli menedékhelyen élők mehetnének, utóbbi helyeket pedig az addig utcán élők foglalhatnák el.

A hajléktalan létből visszaintegráló, úgynevezett „kiléptető lakásokat” pár hajléktalanokkal foglalkozó szervezet már eddig is működtetett modellprogramként. A konstrukció általában az volt, hogy önkormányzatoktól kaptak leromlott állapotú, ezért amúgy is üresen álló bérlakást, amit a szervezet felújított, és garanciát vállaltak arra, hogy lakóik ezeket megfelelően használják, és fizetik a rezsit.

Az Emmi azt javasolja, hogy ennek mintájára „100 ingatlan bevonásával” alakítsanak ki külső férőhelyeket. Az nem derül ki, hogy szintén önkormányzatoktól kapott lakásokban gondolkodnak-e, de azzal számolnak, hogy ingatlanonként, 4 fő elhelyezésével számolva ennek egyszeri beruházási költsége 1,2 milliárd forint lenne, míg az éves fenntartása 237 millió forint.

126 családot indítanának el

E mellett külső férőhelyeket hoznának létre a lakhatásukat elvesztett családok részére is a javaslat alapján. Jelenleg ugyanis a lakhatási krízisbe került emberek számára a családok átmeneti otthona sokszor az utolsó lehetőséget jelenti a család egyben tartására, máskülönben „a család szétesik, és a gyermekek gyermekvédelmi szakellátásba, szüleik pedig a hajléktalanellátásba kerülnek” – olvasható a dokumentumban.

A családok átmeneti otthonát működtető szervezetek számára teremtenék meg a lehetőséget, hogy új, külső férőhelyeket alakítsanak ki olyan rászoruló, gyerekes családoknak, akik támogatással már képesek az önállóságra. Vagyis ez is egy újabb szintet jelentene a talpraállásukban, míg a helyükre, az átmeneti otthonba egy nehezebb élethelyzetben lévő család kerülhetne.

Az Emmi szerint ez azért is érné meg hosszú távon, mert így elkerülhető a jóval drágább gyermekvédelmi- és hajléktalanellátás. Jelenleg 126 családok átmeneti otthona működik, ezek részére biztosítanának külső férőhelyeket. Egy ilyen új külső férőhelyen szintén átlagosan 4 fővel számolnak, így összesen várhatóan 504 főt, vagyis 126 családot helyeznének el. Ennek a tervnek a megvalósítása viszont 1,26 milliárd forint egyszeri beruházási kiadás lenne, majd az éves fenntartására is közel 230 millió forintot kell költeni. Itt sem derül ki azonban, hogy pontosan milyen lakásokban hoznák létre ezeket a férőhelyeket, és mikor látnának neki a megvalósításnak.

olkt.hu/hvg.hu

Kapcsolódó cikkek

Az ingyensört állítólag a hatodikon osztják.

O.L.K.T.

Újra hazudozik és vádaskodik a KLIK!

Rubóczki Tamás

Botrány: Elfogadta a parlament a “Stop Sorost”

Rubóczki Tamás