Homonnay Gergely: A magyar iskolának akkor tennének a legjobbat a tanárok, ha egyszerre állnának fel – évközben!

Gergely vitaindító vendégposztja következik. Tessék nyugodtan hozzászólni, most az egyszer nem kell köszönni.

A magyar iskolának akkor tennének a legjobbat a tanárok, ha egyszerre állnának fel – évközben.

Homonnay Gergely vagyok, angol-német szakos középiskolai tanár, pont egy éve mondtam fel a középiskolában. Nem bírtam nézni, mennyire lepusztult, gyerekellenes az oktatás, mennyire kiszipolyozza a tanárt, a gyereket, XIX. századi módszerekkel akar felkészíteni a XXI. századra.
Át lehetne alakítani az oktatást. Nem egyik pillanatról a másikra, kormányzati ciklusokon átívelő oktatási programra lenne szükség, és irdatlan sok pénzre. Karácsony és szilveszter között azzal töltöttem az időmet, hogy az ellenzéki parlamenti pártok plusz a Momentum oktatási programját böngésztem, és ha leszámítjuk, hogy a Jobbik megengedné a szegregációt, azt kell mondjam, az ellenzéki pártok oktatási programjai összeegyeztethetők, még akkor is, ha a pártok között érezhetőek a világnézeti különbségek.
De nem felülről kellene elkezdeni az oktatási reformot, hanem a tanárokkal és a szülőkkel. Ha egy kormányzat nekiáll, a tanárok és a szülők támogatása nélkül halálra van ítélve az egész.

De nézzük, mi is az iskolarendszer átalakításának a legnagyobb gátja?

A szülő, utána pedig a tanár!

Utóbbiak látják, hogy nagy a baj, évről évre egyre több az SNI-s (sajátos nevelési igényű) diák, de nincs pénz az oktatásban. Orbán Viktor és bűnöző bandája milliárdokat költ arra, hogy az ország fele attól reszkessen, hogy migránsok veszik el a kultúráját, a másik fele meg zárat cseréltet, nehogy megerőszakolják őket a négerek. A gyűlöletkeltésre van pénz, de a jövő nemzedékére nincs. A hisztériakeltés olyan sikeres, hogy már Ferenc pápát is sorosbérencezik a fideszesek.
A teljesség igénye nélkül, nézzük, mi a baj a magyar oktatással.

A tanárképző felsőoktatás színvonala konvergál a nulla felé. Már a tanárképző intézményekbe történő jelentkezéskor eldől minden. Míg Finnországban a legjobb középiskolai diákok akarnak tanárok lenni, mert nagyon jó a tanári fizetés, és nagyon magas a pálya presztízse, addig ma Magyarországon a legjobb érettségizők nem a tanárképzőket választják. “Ki az a hülye, aki ma Magyarországon tanár akar lenni?” – hányszor hallottam ezt. Nincs is ezen mint csodálkozni.
A Fidesz a felsőoktatást is a vazallusává tette, a CEU-t elüldözte, az egyetemek élére fideszes rektorokat neveztek ki, előtte meg kancellárokat (akikre az égegyadta világon semmi szükség nincs). Az egyetemeken dolgozó oktatók meg – tisztelet a kivételnek – behódoltak azt remélve, hogy majd több pénzt kapnak (nem kapnak).
A tudományegyetemeken mindent megtanítanak a tudományról, már amit meg lehet tanítani, mert a természettudományi karokon nincs pénz a kisérletekre, a módszertani tárgyak (azaz azok a tárgyak, ahol a hallgatók azt sajátíthatnák el, hogyan kell tanítani) mostohagyerekek. Az ELTÉ-ről most fognak kirúgni 60-70 oktatót, mert nincs pénz. A többi egyetemen is meg kell húzni a nadrágszíjat, és jövőre már nem mindenki fog előadni, aki ma is tanít. Feltételezem, nem az olyan oktatók kerülnek lapátra, akik növénytan órán a növényvírusok magyarázatától seperc alatt eljutottak kreatívan a migránskérdésig, és azzal folytatták az előadást, hogy a négerek HPV-vírusokkal fertőzik meg a derék magyar asszonyokat. Korrekt. Ja, nem.

Egy középiskolai igazgatóhelyettes mesélte, hogy már alig van frissen végzett tanerő, aki tanítani akar. A tanárhiány akkora, hogy ha ez a tendencia folytatódik, öt év múlva a törit is nyugdíjas matekos fogja tanítani. És ez nem vicc.
Egy budai általános iskolában tavaly egész évben hörcsögöt simogattak a gyerekek angolon, nekem a szülők üzeneteket küldözgettek, hogy vállaljam el a gyerekeket, még ki is pótolják a nevetségesen alacsony óradíjat. Nem mentem el, pedig megtehettem volna. Miért? Mert azt gondolom, a mai magyar iskolákban a tanároknak fel kellene állni, és azt mondani, hogy elég volt, ne tovább. Év közben, hogy a szülők is észbe kapjanak, hogy mi történik itt.

A szülők rettegnek, hogy mi lesz a gyerekkel. Egyre kisebb a az államilag finanszírozott felsőoktasába felvehetők keretszáma, és ha az ember nem fideszes politikus, mint Áder János vagy Orbán Viktor, vagy az EMMI-s államtitkár, a Szabó Tünde, akinek már ország-világ látt a csúnyáját a férfimagazinban (szerintem ezzel nincs semmi gond, csak azért írtam le, mert így mindenki tudja, kiről beszélek, ha nem tudod, még mindig, ki ez a nő, görgess lejebb), akkor nem lesz pénze.
A szülő retteg, mert képben van, hogy a gyerek nem kapja meg az iskolában a neki járó szolgáltatást, ezért ilyen-olyan különórákra járatja a szerencsétlen gyereket. Már az ovisokat különangolra hordják, és nem győzöm a barátaimnak magyarázni, hogy ennek semmi értelme nincs. Sőt, az általános iskola alsótagozatában se nagyon. A hatosztályos gimi első féléve azzal telt, hogy gyomláltam a gyerekek rögzült hibáit (errors). A gyerekek egyébként már 12 évesen majd megszakadnak. Persze csak akkor, ha a szülőknek van pénze. Akinek nincs, az reménykedik, hogy a gyerek nem kontraszelektált tanerővel találkozik a suliban, aki egy életre elveszi a kedvét az iskolától. Ilyennel garantáltan találkozni fog, még az elitgimiben is.
A szülőnek amúgy sincs ideje a gyerekével foglalkozni, mert ő is majd megszakad, hogy előteremtse azt az anyagi fedezetet, amivel szinten tudja tartani a családot. Nem működik együtt az iskolával, és azt mondogatja a gyereknek, hogy ne szóljon be a tanárnak, csináljon mindent úgy, ahogy a tanár elképzeli, ezzel is behódolásra nevelve a gyereket. Így készítik fel a szülők a jövő generációt egy autoriter rendszerben való életre.
A szülő egyébként durva dolgokat mondogat otthon, amit a gyerek az iskolában visszamond. Freddie Mercury-val indított az egyik unit a tankönyvben (Oxford University Press). Mivel a mai tizenéveseknek ő már történelem, de minden gyereknek van okostelefonja, sokan azért voltak álmosak reggel, mert elmondták, hogy egész éjjel gépeztek (játszottak), ezért gondoltam, ráveszem őket arra, hogy kicsit netezzenek angolra is otthon. Az internet ugyanis nemcsak arra jó, hogy pornót nézegessenek (a 14 évesek már pornófogyasztók) meg játszanak. A net egy óriási könyvtár, ahol minden info megtalálható a lapos föld elméletektől a Molotov-koktél receptjéig (ez utóbbi egy törikönyvben is benne van). Alig érdekelt valakit Freddie Mercury. Mivel nem volt kötelező házi, alig nézte meg valaki. Nem baj. Órán akkor vegyük elő az okostelefont – legalább addig sem chatelnek -, és googlizzuk meg, ki volt ez a fickó. Kiderült, hogy muszlim, pakisztáni, beszélgettünk az angol gyarmatbirodalomról, Pakisztánról meg Indiáról – így lehet nem tantárgyakra lebontva tanítani, Finnországban már ezt csinálják, nincsenek tantárgyak… – , amikor is az egyik gyerek (15 éves fiú) felröhög, hogy azok cigányok, és minden cigányt ki kellene írtani. Ezt így szó szerint. lyenkor még egy angoltanár is megáll, és hosszasan beszélgetünk Hitlerről, aki sokmindenkit ki akart írtani, és akkor akad olyan gyerek, aki zsidózni kezd, és fújja az évszázados antiszemita közhelyeket.
Engem az egyetemen nem készítettek fel arra, hogy ilyen helyzeteket hogyan kezeljek. Szóltam az osztályfőnöknek, aki roppant sajnálta, de nem hiszem, hogy valamit tett, mert a KLIK-nek gyártotta a teljesen felesleges adminisztrációt, meg éppen továbbképzésre ment, aminek semmi értelme nem volt (elmondta). Odáig már nem jutottunk el, hogy a gyerekekkel az AIDS-ről beszélgessünk – Freddy Mercury AIDS-ben halt meg -, pedig erre is szükség lenne, hiszen a magyar kormány nulla forintot költ prevencióra, és a mai tizenévesek már középiskolás korban próbálkoznak a testi szerelemmel.
Szóval, a tanár nap mint nap azt érzi, hogy szélmalomharcot vív – és a szülő nem partner. A szülő ellenségként tekint a tanárra, akivel jobb nem újat húzni, mert azt hiszi, hogy a tanár a gyereken bosszulja majd ezt meg.
A KLIK egyébként a sóhivatal tökéletes példája. “Gyereket csak képen látott csinovnyikok csuklóztatják nyugdíj előtt álló kollégákat” – mesélte egy igazgatóhelyettes. A központosítással azt is elérte az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány, hogy az intézményeket sokkal drágábban lehet ma már működtetni, mint korábban. Ha például ki kell cserélni a nyílászárókat, azt simán lehet, hogy a piaci ár duplájáért fogja a KLIK megcsináltatni. Közben a tanárok nem tudnak fénymásolni, mert nincs papír, de most olvastam a KLIK oldalán, hogy “A Klebelsberg Központ digitális matematika versenyt szervez”, amire én csak annyit mondtam magamban, hogy “elmentek ti a picsába”.

A diák közben megpróbálja kijátszani a kiskapukat. Olyan irgalmatlan mennyiségű információt kellene neki megtanulni, ami képtelenség. Már régen nem öröm neki a suli, kiölték belőle a tanulás iránti vágyat. Megpróbál ő is megfelelni a követelményeknek, ami kimerül abban, hogy a jó jegyekért küzd. Nem mindig tanul, hanem puskázik. Azokban az országokban, ahol együttműködő az iskolában a légkör, nem pedig tekintélyelvű, nem frontális oktatás van, azaz a tanár nem a katedrán áll és kinyilatkoztat, hanem a diáknak segít az életkorának megfelelően felfedezni a világot, létezik a csoportos munka az órákon, amikor a gyerekek egymástól is tanulhatnak, szóval ezekben az országokban nincs puskázás. Ezeknek az országoknak a diákjai verik is a magyar diákokat mindenben a PISA-felméréseken. A puskázás azonban a magyar iskolában pont olyan fontos, mint az a szülői intelem, hogy “ne szólj be kisfiam a tanárnak”. A puskázás, más szóval a csalás jól felkészíti a gyereket a magyar mindennapokra: kiskapukat kell keresni, és így lehet menőnek lenni. Abban az országban, ahol az iskola értékrendje köszönőviszonyban nincs az iskolán kívüli világ értékrendjével (Magyarország), ott a tanár megszakadhat, nem fog eredményt elérni.

Amikor 15 éves diákok elmondják, hogy minek tanuljanak, és sorolják a neveket, hogy ki mindenkiből lett sikeres ember úgy, hogy semmit nem tanult (Mészáros Lőrinc a number one a listán, a tolmácsot kérek NAV-elnök rendszeresen röhögés tárgya volt angolon), és a tanár erre nem tud mint mondani, akkor ott abban az országban az összes iskolát be lehet zárni.

Meggyőződésem, hogy az oktatás sokkal rosszabb állapotban van, mint az egészségügy. Csakhogy a suliban nem halnak meg az oda beutaltak, ezért nem kap akkora figyelmet. Az ország a jövőjét játssza el most.
A mai iskola senkinek nem jó, de működtetjük.
De minek?
A Bukarestben kiadott magyar nyelvtankönyv korszerűbb, mint a Budapesten kiadott párja. Szégyen!

(A fotó a telekgerendási általános iskolában készült tavaly júliusban, amikor utoljára a szülőfalumban jártam. Ebben a tanteremben kezdtem tanulni a szorzótáblát. Itt verekedett a Viczián Kati néni, a tanítónő, akit szívemből gyűlöltem. Ennek az iskolának ennek ellenére nagyon sokat köszönhetek: a terrorista Viczián Kati néni után Iluska néni, Gézáné Litauszky lett az osztályfőnököm. Amikor az első könyvem megjelent, és elküldtem neki egy példányt, azon vettem észre magam, hogy hiába telt el több évtized, és értem felnőtt férfivá, pont úgy írom neki a levelet, mint harmadikban a fogalmazásokat, vigyázva, minden betűre, hogy a tanító néni ne csalódjon bennem. De itt lettem szerelmes az ókori Görögországba, Tímár Tiborné, Gabi néni óráin. Ez az iskola jobb volt, mint a menő matek tagozatos békéscsabai 10-es, ahova hetediktől jártam. Ma itt már nincs csak alsótagozat, mert a faluban alig van gyerek.)

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
Neki van pénze olyan suliba járatni a gyerekeit, ahol nem stresszelik halálra a srácokat. (Lásd az előző posztomat.)
Neked van?

A csúnyáját és a didijét letakartam, nehogy letiltson a Facebook.
Vicces lesz, ha harcos feministák nekem támadnak, hogy Erzsi megint slutshamingelt, mert ezzel azt mondják el, hogy Szabó Tünde slut.
Szerintem nem az.
Szerintem a csúnyáját sem kellene kitakarni.
Én is bátran megmutatom bárkinek.
Mert ez az élet eredője!

Nemsokára egy újabb posztot olvashattok a magyar iskoláról. Azt Gergely írja. Szabó Tündét is megemlíti benne.

szerző.: Homonnay Gergely

Kapcsolódó cikkek

Kálmán Olga interjút készítene Simicska Lajossal!

Rubóczki Tamás

Ezek még mindig azt hiszik, hogy rajtuk múlik, hogy maradhatnak e a Néppártban vagy sem

O.L.K.T.

A közmédia nagy leleplezése

O.L.K.T.