Hazudott az agrárminiszter: Durván elszáll a zöldségek és gyümölcsök ára – a nyáron, de még lehet ősszel sem lesznek olcsóbbak!

A hét közepétől ugyan esős időt jelez a meteorológia, de ez a csapadék legföljebb a katasztrófa elhárításra lesz elegendő. A gazdák már egy átlagos termésnek is örülnének.

Arany áron mérhetik a zöldség, a gyümölcs kilóját, ha csak meg nem nyílnak az égi zsilipek. A hónapok óta tartó szárazság nem sok jót ígér a fogyasztóknak, hiszen bár még éppen csak beléptünk az áprilisba, az már nagy bizonyossággal látszik, hogy már egy átlagos terméshez is kisebb csodára, vagyis kiadós esőkre lenne szükség. A már most is drága zöldség, gyümölcs ára valószínűleg nem lesz sokkal alacsonyabb a primőr szezonnál. Ráadásul, ha a takarmánynövényekből, kenyérgabonákból is gyenge termést takarítanak majd be a termelők, az a húsok, húskészítmények drágulását is jelentik, és a kenyér még többe kerül.

A Nyugat-Dunántúl, az Alpok-alja kivételével az egész országban aszály van – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. A legszárazabb régiókban mintegy 150 milliméternyi csapadék hiányzik, ami már a talajvízkészletét is érinti, és nincs vízutánpótlás. A tavaszi vetések elkezdődtek, de a kukorica, a cukorrépa fejlődésében már látszani fog az aszály. Az őszi vetések, mint a búza, a repce és a többi haszonnövény viszont aszályban teleltek át és vízhiányban szenvednek. Előfordult, hogy az átlagos hektáronkénti 5-5,5 tonnás búza termés helyett 1,5-1,6 tonnát, kukoricából pedig a z átlagos 7-8 tonna helyett 3-4 tonnát takarítottak be – jegyezte meg Vancsura József. Ha nem lehet legalább részben pótolni a hiányzó csapadékot, a több szántóföldi növény esetében is gyenge termésre lehet számítani. Nem vigasz, hogy szerte Európában hasonló gondokkal küszködnek a termelők. A technológiai és fajtakorszerűsítés mellett az öntözés kiterjesztése enyhítené az aszály okozta veszteségeket. Ám az elvileg öntözhető félmillió hektárból alig több mint 80 ezer hektáron van öntözéses gazdálkodás. Ebből mindössze 10 ezer hektár lehet a szántóföldi növények aránya.

Ez elenyésző, hiszen búzát 900 ezer. kukoricát, 1,1-1,2 millió hektáron termesztenek. Gyakorlatilag csak a csemegekukorica és a cukorborsó földeket öntözik. A szabadföldi zöldség háromnegyedét, a gyümölcsösöknek viszont csak a 25 százalékát öntözik. Nem sok jóval kecsegteti a fogyasztókat, hogy már a tavalyi kevésbé súlyos aszály miatt is például a gyökérfélék, a burgonya alaposan megdrágult. Tavaly is viszonylag aszályos volt az év, de a legtöbb gyümölcsfajnál ennek ellenére nagy termést szüretelhettek a gazdák. Emiatt, főleg a nem öntözött ültetvényeken, már ősszel látszott, hogy kevesebb lesz a virágrügy, amelyek további fejlődéséhez szükség lett volna az őszi, majd az idei csapadékra, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban – mondta a Népszavának FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A nyári, szeptemberi aszály után ugyan október-novemberben  megfelelő mennyiségű, mintegy 100 milliméter csapadék hullott, ám nem egyenletes eloszlásban.

Egyes régiókban késő ősszel is alig esett eső. A kötött talajoknál kevesebb gondot okoz a csapadékhiány, jobban raktározza a nedvességet, a homoktalajok, mint több alföldi régióban is, sokkal könnyebben „elengedik” a vizet. A téli csapadékhiány rövidtávon nem okoz gondot, hiszen nyugalmi időszakban vannak a fák, de tavasszal, a vegetáció kezdetén a téli csapadék adná a tartalékot. Különösen a korán virágzó fajok, mint a kajszibaracknál, amelynél már megtörtént a virágzás, illetve az őszibaracknál ahol jelenleg is bontják a szirmaikat a fák, a hajtásnövekedéshez már nagyon is hiányzik a nedvességtartalék, a csapadék. A többi gyümölcs 1-3 hét múlva borulhat virágba, s ha addig tart az aszály, az további gondokat okoz, s az idő előre haladtával egyre jobban hiányzik ez a nedvesség. Ezen az elkövetkező napok csapadéka sem sokat enyhít, mert legalább 20-30 milliméterre lenne szükség, de annyi nem valószínű, hogy érkezik.

A szakemberek eleve közepes termést vártak 2019-ben, de a tavaszi fagyok és az őszi-téli aszály miatt még az előre jelzettnél is kevesebb lehet a gyümölcs. Az öntözött ültetvényeken az átlagnál jobb termésre számíthatnak – tette hozzá Apáti Ferenc.

Az öntözés jelentősen emeli a termelés biztonságát, a szántóföldi növények esetében pedig a kukoricánál akár hektáronként 15, a búzánál 10 tonnás termésátlag is elérhető lenne. A tervek szerint 2024-re 100 ezer hektárral bővítenék az öntözéses területek nagyságát.

Megkezdődött a csatornák tisztítása, a kormány ígérete szerint a gazdák birtokhatáráig díjmentesen juttatják el az öntözővizet. Távlati cél legalább 500 ezer hektár öntözése.

Jelenleg az öntözéses gazdálkodásban Európában a sereghajtók között vagyunk – említette Vancsura József.  A gazdák egyelőre csak az öntözés fontosságáról hallanak egyre többet a kormánytól, amit maguktól is tudnak, de konkrét közép, vagy hosszú távú programról kevés szó esik.

Pedig az öntözőrendszer kiépítése hektáronként 1-1,5 millió forint, de termelési ágtól és talaj- ,illetve geográfiai viszonyoktól és a technológiától függően ez az összeg tovább emelkedhet. Annyi jutott el az érintettekig, hogy a belügyminisztérium felel majd azért, hogy a víz eljusson a gazdák földjéig, s lesz egy külön öntözési főhatóság, amelynek az lesz a feladata, hogy átvegye a gazdáktól az adminisztrációs ügyintézés zömét, mivel a jelenlegi bürokrácia megkeseríti a termelők életét. Ma drága és rendkívül bonyolult a vízjogi engedély kiváltása – tette hozzá a GOSZ tiszteletbeli elnöke.     

Tartósan vízhiányos időszak

Az őszi rendkívüli aszály után a tavasz sem hozott több csapadékot, ezért akik tudták, üzembe helyezték öntözőberendezéseiket. A mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva, a belügyminiszter az Agrárminisztérium kérésére április 1-jével kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései alapján a elsősorban az enyhe, illetve közepes aszály jellemző, a mezőgazdasági területek kisebb hányada aszálymentes, elszórtan azonban erősen aszályos területek is vannak. Az előrejelzések szerint a további száraz idő a vízhiány fokozódását eredményezheti. Eddig hét vízügyi igazgatóság területén volt szükség a vízhiány kezelésére és megelőzésére. A termelőknek nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után. A tél végi, kora tavaszi aszály általánosan jellemzővé válása miatt a jogalkotó – az Agrárminisztérium és a NAK kezdeményezésére – egységesen hosszabb időtartamban állapította meg az öntözésre vonatkozó vízhasznosítási idényt. Ez immáron március 1-től október 31-ig tart. A meghosszabbított mezőgazdasági vízhasznosítási idényben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez, idén az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam, így a termelőknek  30 százalékot kell megtéríteniük. 

Tűzoltás aszály idején

Nagyon helyes, hogy a gazdáknak most nem kell vízkészlet járulékot fizetniük, s az öntözővíz használatának nagy részét a költségvetés állja, csakhogy ez nem több tűzoltásnál – nyilatkozta a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnökhelyettese. 

Milyen lépésekkel fokozható az öntözés?  Az öntözés súlyos és bonyolult kérdés, ezért ilyen ad hoc lépésekkel nem lehet kezelni. Komplex megoldásra lenne szükség. Egészen odáig, hogy a kormánynak az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) keretében majdan benyújtandó stratégiai tervében kiemelt szerepet kapjon az öntözés támogatása. Egyelőre azonban még a forráselosztás- és a KAP-vitáknál tartunk. 

Mik jelentik a főbb gondot? Miközben, nagyon helyesen, egyre több szó esik az öntözés fontosságáról, folyamatosan csökken, néhány év alatt a nagyjából 120 ezer hektárról alig több mint 80 hektárra zsugorodott az öntözött területek nagysága.   

Milyen megoldást javasol a MOSZ? A beérkező jelzések már most azt mutatják, hogy a 100 milliárd forintot is meghaladhatja a finanszírozási igény. Javasoljuk, hogy az öntözéshez kapcsolódó adminisztrációs terheket és költségeket csökkentsék. A vidékfejlesztés keretében meghirdetett, hosszú ideje húzódó öntözési pályázatok elbírálását fel kell gyorsítani, illetve a már végrehajtott beruházások utáni kifizetéseket azonnal teljesíteni kell.   

Ha csökken a bürokrácia és kisebbek a költségek, lesz elég víz?  Már vagy 20 éve beszélünk arról, hogy több víz hagyja el Magyarországot, mint amennyi bejön és ezzel egy idős a polémia, hogyan fogjuk meg ezt a vizet. Néhány nagy tározó ugyan épült az elmúlt évtizedekben, de szerintem tanulni kellene az elődöktől és sok helyi, kis víztározót is ki kellene alakítani. De a víztartalék mellé stabil földhasználat is kellene és a mai földforgalmi törvény erre alkalmatlan. A haszonbérletek esetében pedig az öntözési rendszer kiépítésének megtérülése sem mindig garantált. –

Aszály és bő égi áldás

Országos átlagban az előzetes adatok szerint a január-március időszakban 118 mm hullott. Az első negyedév csapadéka nem éri el a sokéves átlag 60 százalékát – mondta a Népszavának Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati osztályának munkatársa.

Az OMSZ (www.met.hu) agrometeorológiai információkat tartalmazó oldalán elérhető térkép szerint a talaj felső 100 centiméteres rétegéből nagyjából 40-120 milliméter víztartalék hiányzik országszerte. A jelenlegi aszály a dél-kelet magyarországi régiót sújtja leginkább.

Az első negyedévet jellemző súlyos aszályok a 70-es években fordultak elő gyakrabban, a 90-es évektől rendszeressé váltak, és az aszály mértéke, erőssége fokozódott. 2013 első negyedévétől kezdve inkább több csapadék hullott a szokásosnál az év első három hónapjában. Az idei aszályos periódus is a csapadék szélsőségesebbé váló jellegét erősíti. Lemaradtunk Vancsura József Jelenleg az öntözéses gazdálkodásban Európában a sereghajtók között vagyunk.

Máhr András: 20 éve beszélünk arról, hogy több víz hagyja el Magyarországot, mint amennyi bejön40-120 milliméter víztartalék hiányzik országszerte.

olkt.hu/nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Egy kis erotika! (+18)

Rubóczki Tamás

Paul Lendvai: Orbán, hitleri feudalizmust csinál Magyarországból!

O.L.K.T.

FONTOS!!! Kérjük osszátok!

O.L.K.T.